Kádár Balaton

A Balaton partján, a sűrű nádas árnyékában csend és béke uralkodott, amikor Kádár János megérkezett a nyaralójához. Nyugalmát a látható helyeken szuronyos katonák őrizték, de kevésbé látványos módon még egy hadseregnyi civilruhás gondoskodott róla, hogy az MSZMP KB első titkára és elvtársai a nagyközönség elől elzárt fényűző világban incidensmentesen élvezhessék a nyarat. Megmutatjuk, mi maradt ebből a földi paradicsomból. 

Mindent elkövettek, hogy Kádár jól érezze magát a Balatonon

Bár a Budapesthez legközelebb eső balatoni partszakasz a Kádár-villáról vált ismertté, nem az első titkár volt az első, aki ott töltötte a nyarait. Az aligai parton a 20. század elején épültek fel az első villák, 1943-ban pedig megkezdődött a magyar Monte Carlónak megálmodott luxusüdülő kiépítése. A világháború azonban keresztülhúzta a terveket, és a görög színházból meg a csúszdaparkból semmi sem lett. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt vetett szemet a környékre, és annak akkori rendje-módja szerint a parti sávot kisajátították, az ott élő 130 embert pedig kiebrudalták ingatlanjaikból. Mondhatni, szerencsések voltak, hogy nem Recsken találtak számukra új szállást, hanem a kitelepített helyi németek házaiban.

A legszebb villákat rögvest szétosztották a legfontosabb pártemberek között, a többiben pedig eleinte nehéz sorsú proligyerekek nyaralhattak, mígnem az utolsó épületeket is pártüdülővé alakították. Ekkor egyik napról a másikra lezárták az Akarattyát Világossal összekötő utat, a domboldalba légvédelmi ütegeket telepítettek, míg a Balaton felől motorcsónakos rendőrök védték országunk vezetőit. Hogy, hogy nem, az M7-est is 1965-ben épp Balatonvilágosig építették meg az ország első autópályájaként. 

Így lett a Balatonon egyből két pártüdülő

Az 52 hektáros területet kettéosztották, az északi részén létesült a fontos funkciknak elérhető Aliga I. objektum, a délin pedig az Aliga II., amely kimondottan csak a legfelső vezetést szolgálta. A vendégek fekete Csajkái és Mercedesei a hegy gyomrába vájt parkolóban kaptak helyet.

Az I. számú üdülőt egy laktanyaszerű bejáraton át lehetett megközelíteni, ahol katonák ellenőrizték a belépőket. Itt tölthették kéthetes nyaralásukat a pártapparátusban dolgozók, de azok a sztárok is, akik a rendszer támogatását élvezték. A helyet gondozott őspark vette körül, és az itt nyaralóknak máshol nem tapasztalt luxusban volt részük. Az üdülőnek saját gazdasága volt a hegyen, szőlőültetvénnyel és kertészettel, az étterem konyháján összeálló finomságok elkészültét pedig kormányőrök felügyelték. 

Kádáron kívül ők voltak a védett nyaraló vendégei

A II. számú létesítményt a hazai és külföldi állami és pártvezetőknek tartották fenn. Járt itt Hruscsov, Kim Ir Szen, Mao Ce-tung, Castro, Kadhafi, sőt még Jurij Gagarin is. Kevésbé verték nagy dobra, de olyan nemzetközi terroristák is itt készíthették elő vagy pihenhették ki a merényleteiket, mint Carlos, akit a KGB és a Stasi is patronált. Erich Honecker, az NDK államfője állítólag egyik itteni tartózkodásán jött rá, hogy a kelet- és nyugatnémet rokonok a Balatont használják találkozóhelyül. Brezsnyevről pedig az a hír járta, hogy politikai ellenfeleit is mindig magával hozza, nehogy nyaralása közben odahaza leváltsák. 

Aliga I. és II. között 1963-ban húztak fel acélkerítést, ahol vasszigorral tartották távol egymástól a két nyaralóközönséget. Kádár János a korábban Rákosi által használt másfél szobás kis villát vette birtokba, és csaknem két évtizeden át ide járt nyaralni. 1974-ben azonban kibővítették az épületet, sőt, mivel köztudomású volt, hogy szeret horgászni, a villa előtt egy mesterséges szigetet építettek számára a Balatonban. Ez volt az országban az első hely, ahol klímaberendezés működött. 

Erre használták a pártállam után a balatoni Kádár-villát

Az előző rendszer bukása után – meglovagolva a nosztalgiát – szállóvendégeknek adták ki a hajdani nagy emberek villáit. 

Töltsön néhány éjszakát abban az ágyban, ahol a vezér aludt

– hirdették például a nyugati turistáknak Honecker nyaralóját. 

A Club Aliga 2019-ben új tulajdonoshoz került, aki a legtöbb épületet eldózeroltatta. A Kádár-villa egyelőre megúszta, ahogy az egykori kertmozi, az étterem, az uszoda és a Castro-villa is. Ugyanakkor szinte mindent szétraboltak, még a lámpatesteket is kiszaggatták a mennyezetből, és maguk az épületek is már életveszélyesnek számítanak. Mivel azonban helyi védettséget élveznek, nem szabad lebontani őket. Persze, ha gondozás híján maguktól dőlnek össze, az más kérdés.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogy mi történt Kádár János sírjával, arról ide kattintva olvashatsz.