Mindössze néhány évtizeddel ezelőtt, 2004-ben fedezték fel a Homo floresiensist vagyis a floresi embert, amelynek a létezése mai napig megosztja a tudósokat. Pedig számos fosszília bizonyítja, hogy az indonéz Flores szigetén valóban élt az emberfélék családjának egy meglepően apró termetű, mára kihalt faja. Ez a felfedezés számos kérdést vet fel az emberi evolúcióval kapcsolatban.
Képzelt lények vagy valaha élt emberek a hobbitok?
A floresi embert apró termet, kicsi koponya és Homo sapiensnél kisebb agy jellemezte, és viszonylag sokáig fennmaradt – körülbelül 50 ezer évvel ezelőttig az indonéz Flores szigeten élt –, így ha valóban létező faj volt, akkor egy időben együtt is élhetett a modern emberrel. Termetéből adódóan a tudósok a Homo floresiensist hobbitoknak is nevezik A Gyűrűk ura regényből ismert Félszerzetek alapján.
A hobbitok kitalált lények, 60 és 120 centiméter közti magasságúak, az átlagmagasságuk kb. 90 cm – érdekes azonban, hogy a Homo floresiensis is hasonló méretű volt. Azt, hogy miként kerültek Flores szigetére, a mai napig nem tudják biztosan a tudósok. Azonban augusztusban megjelent egy kutatás a Nature Communications folyóiratban, amely újonnan feltárt Homo floresiensis maradványokat elemez, és megkísérel választ adni néhány felmerülő kérdésre.
Az új tanulmányban megvizsgált maradványok közé tartozik egy felkarcsont alsó fele és két fog, amiket a Mata Menge néven ismert helyen fedeztek fel. Ez azon két hely egyike, ahol a faj kövületei találhatók a szigeten. Az első dolog, ami megállapítottak, hogy a floresi ember középső pleisztocén kori őseinek még kisebb állkapcsa és foga volt, mint a kb. 60 ezer évvel ezelőtt élt floresi embernek.
A tanulmány szerzői azt mondták, hogy eredményeik alátámasztják azt a létező elméletet, miszerint a hobbitok, avagy a floresi ember nagy valószínűséggel a Homo erectus egy eltörpült változata. A Homo erectus körülbelül 1,9 millió évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, maradványait az indonéz Jáva szigetén és Ázsiában is megtalálták. A kutatók úgy vélik, hogy
a Homo erectus körülbelül 1 millió évvel ezelőtt kerülhetett Flores szigetére, és nagyjából 300 ezer év alatt drámai mértékben csökkent a testmérete.
A tudósok szerint ilyen jellegű méretcsökkenés az állatvilágban is előfordul, távoli szigeteken élő fajoknál a korlátozott táplálék miatt.
Hobbit méretűre ment össze a floresi ember
A nemrégiben feltárt felkarcsont alapján a floresi emberek valóban a hobbitokhoz hasonló 100 centiméter körüli testmagassággal rendelkeztek, a fogaik, pedig bár kisebb méretűek, mégis nagy hasonlóságot mutatnak a Jáva szigetén feltárt Homo erectus fogakkal.
A kb. 700 ezer éves fosszília szerkezetének digitális mikroszkópos vizsgálata azt mutatta, hogy a csont felnőtté, nem pedig gyermeké. Így ez a lelet a valaha talált legkisebb emberi végtagcsont-kövület.
Yousuke Kaifu, a Tokiói Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint: „A nagyobb testméret több táplálékot igényel, és tovább tart a növekedési fázis is. Az elszigetelt floresi ember számára azonban megfelelő volt a kisebb termet, miután a szigeten nem éltek más főemlősök, ugyanakkor a táplálék is kevesebb volt.
A testméret drámai csökkenése, majd ezt követő stabilitása arra utal, hogy a kisebb testméret ezen az elszigetelt helyen előnyösebb volt a floresi ember számára a túlélés szempontjából.”
Ezek a hobbit méretű ősemberek képesek voltak boldogulni a szigeten annak ellenére, hogy olyan ragadozók is jelen voltak, mint a komodói sárkányok és krokodilok.
A Homo floresiensis, valamint két másik kistermetű előember, a 2015-ben felfedezett Homo naledi, valamint a 2007-ben feltárt Homo luzonensis megváltoztatta a paleoantropológusok véleményét azzal kapcsolatban, valójában többféle emberfaj létezett, és voltak köztük olyanok is, amelyek a Homo Sapiensszel egy időben éltek. Ezen felfedezések előtt az emberi evolúció számos szakértője úgy gondolta, hogy az idők során csak egy emberfaj fejlődött ki, regionális eltérésekkel.
A kutatók szerint őseink sokkal előbb elkezdték rituálisan elbúcsúztatni a halottaikat, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Ha szeretnéd tudni, melyik a világ legrégebbi temetője, akkor olvasd el cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
