éjfél alvás halál

Te is minden este kitűzöd magadnak célul, hogy most aztán tényleg el fogsz menni időben aludni? És aztán valahogy mégsem sikerül betartanod a határidődet, mert mindig akadt valami érdekesebb tennivaló, vagy még egy részt meg kellett nézned a sorozatodból, a vacsora csúszott el későbbre, vagy csak nem tudtál magadra énidőt szánni korábban? Ha te sem tudsz soha elmenni aludni éjfél előtt, akkor a tudománynak rossz híre van számodra.

Az éjjeli bagoly típusok nagyon rosszul járnak: korábban találkozhatnak a halállal alvási szokásaik miatt

Rossz hír mindazoknak, akik éjjel érzik magukat a legenergikusabbnak, hogy a bagoly típusú alvásmintával rendelkezőkre sokkal több egészségügyi probléma leselkedik, mint a többiekre. Kétszer akkora eséllyel küzdenek depresszióval, mint mások, és ezt az arányt az sem csökkenti, ha több órát alszanak egyben. Könnyebben szoknak rá a rendszeres dohányzásra vagy alkoholfogyasztásra, rosszabb étkezési döntéseket hoznak és hamarabb halnak meg. Az viszont kifejezetten számít, ha sikerül előbb lefeküdniük, ugyanis egy kutatás azt találta, hogy ha sikerül az alvási középpontjukat egy órával korábbra tenni, 23 százalékkal javíthatnak az átlagukon, ha pedig két órával hamarabbra teszik át, akár 40 százalékkal is csökkenthetik a depresszió valószínűségét. Tehát aki eddig hajnali 1-kor ment el aludni, az akkor jár a legjobban, ha sikerül este 11-kor fellőnie a pizsamát.

Sajnos nem járt messze a valóságtól az Így jártam anyátokkal című sorozat, amikor azt hangoztatták egy epizódon keresztül, hogy „[hajnali] kettő után semmi jó nem történik”. A tudomány felmérései azt igazolják, hogy ha nem is hajnali kettő után, de éjfél után valóban rossz döntéseket hoznak az emberek. Általában ekkor hajlamosabbak az egészségtelen ételválasztásra, nagyobb rizikót vállalnak, amelyek sérülésekhez és pénzügyi károkhoz vezethetnek. Tehát ha napközben sikerült megállnod, hogy bekapj egy gyorséttermi hambit, vagy hogy megedd a fél tortát, amit sütöttél, éjfél után vészesen fogy az esélyed arra, hogy ezeket meg is tudd tartani. Ezenfelül ötször nagyobb eséllyel adagolják túl magukat, és háromszorosára nő éjfél és reggel 6 között az öngyilkosság kockázata is. 

Ezért nem segít a több alvás a negatív következmények kiküszöbölésére

Friss hipotézis született az „éjféli elme” névre keresztelve, amely azt fejtegeti, hogy miért nem lesznek egészségesebbek a bagoly típusok, ha ugyanakkor fekszenek le, mint általában, csak többet alszanak. Evolúciósan arra lettünk programozva, hogy nappal legyünk tevékenyebbek és este aludjunk. Emiatt napközben molekuláris szinten és az idegi tevékenységek szintjén az általános viselkedésünkre van hangolva a szervezetünk, mint amilyen az evés, a mozgás, a környezetünkkel történő interakciók. Este a pihenésre állnak át, így ha akkor is ébren maradunk, amikor aludnunk kellene, a neurofiziológiánk könnyen diszfunkcionális viselkedéseket produkálhat. Tehát érzelmeink könnyen a negatív végletek felé csúszhatnak, túlságosan sokat rágódunk a problémáinkon, a jutalmazási rendszerünk kisiklik és túlesszük magunkat, túl sok rizikót vállalunk be, valamint hajlamosabbá válunk a szorongásra, depresszióra és a reménytelenség érzésére.

Tragikus következményei is lehetnek az „éjféli elmének”. Például egy absztinens heroinfüggőnek napközben sikerülhet ellenállnia a sóvárgásnak, de az éjjel nagyobb erővel visszatérő vágynak már nem biztos, hogy képes lesz nemet mondani. Az újabb adag heroin túl csábítóvá válhat, és egyetlen impulzív döntés hatására visszaeshet.

A kutatók szerint még további tesztek kellenek ahhoz, hogy teljesen biztosan hitelesnek tekinthessék az „éjféli elme” elméletét, például nem alváshiányos résztvevők éjjeli viselkedését és agyműködését vizsgáló kutatásokra lenne szükség. Amint ezzel beigazolódik az elmélet, rögtön nagyon egyszerű megoldást tudna kínálni az időben megkezdett és átaludt éjszakák megsegítése azok számára, akik a legérzékenyebbek az éjfél után hozott szörnyű döntésekre.