Bernini Róma szobor

Imádjuk Rómát, Európa egyik legszebb városát, a kultúrától túltengő, nyüzsgő várost. Szinte minden utcasarkon csodálatos látványosságokba, ókori romokba vagy híres szobrászok remekműveibe botlik az ember. Az egyik kedvenc alkotónk, Gian Lorenzo Bernini, az ellenreformáció ikonikus művészének bármely szobra csábító vonzereje a városnak, mégsem hallani róluk annyit, mint Michelangelóról vagy Leonardo da Vinciről. Ha láttál már olyan márványszobrot a neten, amely tökéletesen vissza tudja adni az emberi test puhaságát és keménységét, akkor nagy valószínűséggel láttál már Bernini-szobrot. Most azt is megtudhatod, milyen jelentőséggel bírt Róma külalakjának és a római katolikus egyház életének formálásában Bernini keze nyoma.

Bernini szobrai és Róma

Bernini művei szerteszét megtalálhatóak Róma minden szegletében, templomokban és múzeumokban ugyanúgy, mint a köztereken. A Galleria Borghese ad otthont többek között az Apolló és Daphné, valamint a Plútó és Proserpina című szobrainak. A köztereken például a Triton-szökőkút díszeleg a Barberini téren, az Angyalvárhoz vezető híd angyalszobrait is egytől egyig Bernini tervezte, de még a Szent Péter-bazilika előtti tér ikonikus kolonádja is az ő nevéhez fűződik. A Santa Maria della Vittoria-templom Cornaro-kápolnájában elhelyezett Avilai Szent Teréz elragadtatását ábrázoló szobor látványának megkonstruálásában pedig nagyszerűen ötvöződik Bernini építőművészetének és szobrászatának zsenije, ahol is egy rejtett ablak trükkös fényével emelte a szobor lenyűgöző hatását a nézőkben.

Bernini egy vallási vita eszközévé vált

Ugyan Bernini nem hagyott olyan mély nyomot a művészet történetében, mint Michelangelo vagy Leonardo, nem indított el markáns fejlődést munkáival, azonban Róma látképén erőteljesen rajta hagyta nyomát, és a római katolikus egyház intézményének alakulásában is volt szerepe a művészetének. Összesen 8 pápát szolgált, de VIII. Orbán pápához fűződő kapcsolata emelte fel igazán Berninit. A Luther Márton és Kálvin János indította protestáns mozgalmak többek között a túlzó pompa miatt is kritizálták a római katolikus egyházat, mivel úgy gondolták, hogy a művészetek elterelik a hívők figyelmét a vallásuk szerény eredetéről, ezért kiutasították a műalkotásokat az egyházközösségeikből. Erre rákontrázva a római katolikus egyház még több dísszel válaszolt az ellenreformáció keretein belül.

Bernini pedig pont kapóra jött a római katolikus egyház ezen törekvésében, ugyanis már 16 éves korára mesterévé vált a márványfaragásnak, és idősebb társait megszégyenítő érzelmi és intellektuális érzékenységgel formálta meg a kőtömbből kiemelt alakjait. Nem volt szüksége aprólékos vázlatok kidolgozására, mielőtt belecsapott a márványba, egy vázlat készítése is elegendő volt számára, és megesett, hogy még a modellje jelenlétében kezdte el megmunkálni a hibázást nem tűrő anyagot.

A katolikus szobrász a pogány görögöktől nyert ihletet

Hithű katolikus volt, aki élete utolsó negyven évében mindennap templomba járt. A szobrászatra úgy tekintett, mint egyfajta igazságra, mivel felfogásában Isten is szobrászhoz hasonlóan teremtette meg az embereket. Leginkább az ókori görög szobrokban pillantotta meg az isteni jelenlétet, ezért a különböző világteremtési és vallási rendszer ellenére az ókori görögök munkáiból inspirálódott. Éppen ezért alkotásaival is azt a célt akarta szolgálni, hogy a hívők azokon keresztül tudjanak kapcsolódni Istenhez. 

Tehetségével és VIII. Orbán pápa patronálásával hozzásegítette a római katolikus egyházat ahhoz, hogy Róma kulturális központként működhessen. Diplomáciai segítséget is nyújtott a műveivel: I. Károly angol király büsztjét a pápa kérésére, a jó politikai kapcsolattartás gesztusként készítette el, amelyet az angol király katolikus feleségének ajándékozott.

Tehát hiába nem rakott markáns jelzőtáblát a művészeti stílusok újításában, Bernini saját korának elismerését élvezhette VIII. Orbán pápa haláláig. Művei pedig örökre megváltoztatták Róma látképét.