No persze nem az volt a cél, hogy még rosszabbá tegye a saját életét: a férfi az ellenállás tagjaként konkrét feladatot kapott: a táborban információkat gyűjtött az ott végzett tevékenységekről, és egy ellenállási hálózatot is igyekezett létrehozni. Pilecki több mint két és fél évig maradt, és szemtanúja volt, ahogy Auschwitz a nácik leghírhedtebb haláltáborává válik. Megpróbálta figyelmeztetni a világot a szörnyűségekre, de senki sem hallgatott rá.
Ma már nehéz elképzelni, de volt idő, amikor Oświęcim, németül Auschwitz még csak egy átlagos település volt a kis-lengyelországi vajdaságban. Német neve azért terjedt el, mert az 1700-as évek végén Lengyelországot felosztották, s a terület a Habsburgok kezére került – büszkén viselték az „Auschwitz hercege” címet. Amikor a várost a Német Birodalomhoz csatolták, nevét már lengyelül nem emlegette senki. Csak 1945 után kapta vissza az eredeti Oświęcim nevet.
Ez a magyarázata annak, hogy amikor elkezdődtek a haláltáborok építési munkálatai, már csak Auschwitzként emlegették a várost. A náciknak pedig nem állt érdekükben, hogy idő előtt – vagy bármikor – kiderüljön, mit művelnek ott pontosan, így sokáig csak találgatások terjedtek a furcsa táborról, ahol a zsidókat gyűjtik. Pileckit pont ezért küldték oda: ki kellett derítenie, mégis mi történik ott a valóságban, hogy ne pletykákra épüljön az ellenállás terve.
Witold Pilecki lett az auschwitzi ellenállás motorja
Az 1901-es születésű férfi, aki 1918-tól a lengyel hadsereg tagjaként szolgált, 1939 szeptemberében úgy vélte, hogy a lengyelek pár héten belül visszaverik a németek támadását. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészt ez nem történik meg, másrészt valamiféle titkos tábor épül, Pilecki – annak ellenére, hogy felesége és két gyermeke volt – szándékosan az egyik razzia áldozatává vált. Két nap kínvallatás után vagonírozták be. Csak Auschwitzban szembesült a terrorral és a gyilkológépezettel, amit a nácik működtettek ott. Őt is szortírozták, meztelenre vetkőztették, megnyírták, megkapta a számát és a hozzá járó csíkos ruhát, lefényképezték, s már az első időkben úgy megütötték, hogy kiestek a fogai. Később is gyakran verték, kínozták, ahogy a többi foglyot is.
Tőle tudta meg a világ, mi folyik Auschwitzban
Gyakori tévhit, hogy a haláltáborokban összezsúfolt foglyok egy emberként álltak ki egymásért, és mindenben támogatták egymást. Ez gyakran megtörtént, de az éhezés, a szenvedés, a félelem miatt sokszor az emberek a túlélést választották a bajtársiasság helyett. De volt nagyjából ötszáz ember, akik képesek voltak megszervezni az ellenállást. A hálózat kialakításánál igyekeztek odafigyelni arra, hogy minden pozícióban, minden munkafolyamatnál (a konyhában, a rabok nyilvántartásánál, a kórházban, az őrségnél stb.) legyen legalább egy beépített emberük. Így egészen teljes képet tudtak kialakítani a táborról, az információt pedig igyekeztek a lengyelekhez és a brit kormányhoz is eljuttatni. A nyugati hatalmak hírszerzése innen kapta meg a haláltáborokról szóló szinte összes információt, mégsem tettek a tábor megszüntetése ellen semmit. Pilecki három évet töltött Auschwitzban, folyamatosan szivárogtatva az adatokat, de nem tudta elérni, hogy kiszabadítsák a foglyokat.
A náciktól megszökött, erre a kommunisták végezték ki
Eközben az SS is dolgozott, nagyon sokan lebuktak a táborban, és kegyetlen kínok közt haltak meg, amikor kiderült róluk, hogy az ellenállás tagjai. Pilecki ekkor döntött úgy, hogy ideje távozni. Csakhogy ez rendkívül veszélyes mutatvány volt. A legtöbb szökéshez külső segítségre volt szükség – a szögesdrótokba áramot vezettek, lehetetlenné tették, hogy alá lehessen ásni. Így ahhoz, hogy kijusson, Pilecki két társával együtt először is elintézte, hogy a kerítés másik oldalán lévő kenyérsütőkhöz osszák be, méghozzá éjszakára. A szökés napján lefegyverezték az őröket, elvágták a telefonkábelt, és sikerült kijutniuk. Pilecki ezután csatlakozott a varsói felkeléshez. Első feladatként a lengyel földön, civil ruhában a felkelőkre vadászó német mesterlövészek likvidálását kapta.
Soha nem adta fel
Csakhogy a felkelést leverték, Pilecki pedig a nácik fogságába esett. Csak 1945-ben szabadult a karmaikból, amerikai segítséggel. A férfi ezek után ismét az ellenálláshoz csatlakozott, ezúttal azonban a kommunista vezetők ellen szervezkedett. 1947-ben letartóztatták, kínvallatásnak vetették alá, majd egy kirakatperben halálra ítélték. A börtönben lőtték le 1948 májusában, de erről nem adtak ki hivatalos információkat a családnak. Witold Pileckinek még a nevét sem volt szabad kiejteni a kommunista időkben egészen 1989-ig, azt akarták, hogy teljesen feledésbe merüljön. Nem jártak sikerrel, számtalan szobor őrzi a hős ellenálló emlékét, egy közülük hazánkban, Balatonbogláron található.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
