vörös csillag szimbólum

Marslakó sci-fi vagy az eszperantó ihlette?

Az ötágú vörös csillag mint baloldali politikai szimbólum 1908-ban bukkant fel először a bolsevik párt alapítója és egyik vezéralakja, Alekszandr Bogdanov orosz író és orvos A vörös csillag című sci-fi regényében, melynek főhőse eljut a Mars bolygóra és az ott élőkkel közösen megalapítja a tökéletes kommunista államot. A könyv több kiadást is megért és népszerűnek bizonyult a bolsevikok körében, akik 1917-ben, a forradalmak idején kezdték el jelképként használni a vörös csillagot, elsősorban a Vörös Hadsereg egyenruháit és zászlóit díszítve vele.

Egy másik magyarázat szerint nem Bogdanov utópiája, hanem egy megkülönböztető jelzés szülte a vörös csillag szimbólumát: az első világháború vége felé a Moszkvában állomásozó védelmi erők katonái bádogcsillagot viseltek a sapkájukon, így különböztették meg őket az osztrák és német frontokról hazaérkezett bakáktól, majd, amikor a forradalmat követően ezek a katonák átálltak a bolsevikhatalom oldalára, jelzésként vörösre festették a csillagjaikat.

A harmadik verzió úgy tartja, Lev Trockij ötlete volt a vörös csillag, aki észrevette, hogy forradalmártársa, a szabadidejében eszperantó nyelvvel foglalkozó Nyikolaj Krilenko ötágú zöld csillagot ábrázoló jelvényt visel. Trockij kérdésére, hogy mit szimbolizál a jelvény, Krilenko úgy válaszolt, a világ öt lakott kontinensére utal, mire a bolsevik vezető – fellelkesülve a látványos internacionalista „üzenettől” – elhatározta, az ötágú csillagot teszi meg a Vörös Hadsereg jelképének, de természetesen nem zöld, hanem vörös színben.

Öt földrész, öt ujj vagy öt osztály?

Sokan tehát úgy tartják, a kommunista vörös csillag öt ága a hagyományosan ismert öt kontinenst – Afrikát, Európát, Ázsiát, Amerikát és Ausztráliát/Óceániát – szimbolizálja, és az ideológia internacionalista jellegére utal, azonban vannak ettől eltérő elméletek is. Népszerű feltételezés például, miszerint az öt ág a munkások, parasztok kezének öt ujját jelképezi, de az is lehetséges, hogy az Oroszországot a kommunizmusba elvezető öt társadalmi osztályt, csoportot – a tanulókat/ifjúságot, a katonaságot, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiséget – kívánja megjeleníteni.

A vörös csillag a bolsevik mozgalomból gyökerezve Szovjet-Oroszország, majd a Szovjetunió hivatalos állami szimbóluma lett, melyet később világszerte átvett szinte minden kommunista berendezkedésű ország – legyen szó szovjet befolyás alatt álló nemzetekről, mint a Magyar Népköztársaság, baráti országokról, mint Kuba, vagy ázsiai kommunista államokról, mint Kína, Észak-Korea és Vietnám – és szélsőbaloldali párt, mozgalom átvett. A Szovjetunió és a keleti blokk bukása után számos korábbi tagországban, köztük hazánkban is, tiltott önkényuralmi jelképnek nyilvánították a vörös csillagot, miközben máshol továbbra is használják, például még mindig látható a moszkvai Kreml tetején és az orosz hadsereg egyenruháin, felszerelését is szerepel.

Több korábbi kommunista országból származó sportcsapat, például a belgrádi Crvena zvezda és a lipcsei Roter Stern használja címerében a csillagot, miként rengeteg, a kommunizmushoz nem köthető alkalmazása is létezik: megjelenik Algéria és Tunézia zászlaján, ahol az iszlám vallás öt pillérét jelképezi, valamint feltűnik a svájci Wallis kanton címerében, illetve az új-zélandi zászlóban és címerben is.

A sörfőzők csillagának semmi köze a kommunistákhoz

A világ egyik legismertebb sörmárkája, a holland Heineken szintén az ötágú vörös csillagot választotta logójául, mely az ő esetükben a sörfőzés történetéhez kapcsolódik: a sörfőző mesterek a középkor óta az ötágú csillagot használták jelképükként, amely a sörhöz szükséges öt összetevőt, a vizet, a malátát, a komlót, az élesztőt, illetve ötödikként a főzet különlegességét garantáló mágikus erőt szimbolizálta.

Az 1880-as években alapított Heineken a kezdetektől használta az ötágú csillagot, azonban csak 1930-ban színezték azt pirosra, az 1950-es évek elejétől pedig, éppen a kommunizmussal és a szovjet táborral való jelkép-hasonlatosság, az ebből adódó félreértések és esetleges problémák elkerülése végett fehérre változtatták. A fehér logó egészen 1991-ig, a Szovjetunió bukásáig megmaradt, csak ezt követően váltottak vissza a mind a mai napig használt vörösre. A Heineken mellett a San Pellegrino olasz ásványvízmárka és a Texaco amerikai olajtársaság is a vörös csillagot használja emblémaként.

A 20. század első felében egyesek tévesen úgy gondolták, az ötágú vörös csillag sátánista eredetű, és egyértelmű bizonyítéka a kommunizmus és az antikrisztusi erők kapcsolatának, ez a hiedelem azonban téves, és összekeveri a kommunisták vörös csillagát a pentagrammával – melynek eredetével és nem egészen sátáni jelentéseivel szintén foglalkoztunk már korábban. A hasonló teóriákat gyakran szándékosan terjesztették a kommunisták ellenségei Oroszországban és másutt, olyan történetekkel egyetemben, mint például, hogy a cári család megölése valójában rituális sátánista gyilkosság volt; mondani sem kell, ezek inkább az összeesküvés-elméletek, mintsem a történelemtudomány tárgykörébe tartoznak.