Sherlock Holmes szülőatyját is átverték a tündérekről készült fotók

Fénnyel írt történelem

GettyImages-90761480

Országos szenzációvá lett, amikor az 1910-es években két fiatal lány mesebeli tündérekkel találkozott az észak-angliai Cottingley faluban – az apró, szárnyas teremtmények létezését öt fénykép bizonyította, melyek hitelességét szakértők hada kezdte vizsgálni. Sokan, köztük Sherlock Holmes megálmodója, Sir Arthur Conan Doyle is azon a véleményen voltak, a tündérek valódiak.

Tündérek jelentek meg a patakparton?

Manapság, a mesterséges intelligencia és a fejlett digitális fotómanipulációs eszközök világában már minden fénykép gyanúsnak számít, száz évvel ezelőtt, a fotótechnika jóval kezdetlegesebb időszakában azonban sokkal könnyebb volt a bolondját járatni a gyanútlan közönséggel. Az egyik leghíresebb hasonló eset az 1910-es, ’20-as évek fordulóján történt, amikor egy fotósorozat hatására sokan hinni kezdtek a tündérek létezésében. A történet 1917 júliusában kezdődik, amikor a 16 éves Elsie Wright és unokatestvére, a kilencéves Frances Griffiths családjukkal Elsie édesanyjának birtokán, a Nyugat-Yorkshire-ben található Cottingley-ben töltötték a nyarat. A két lány elválaszthatatlan barátokká lett, gyakran kirándultak és játszottak együtt a szabadban, amire bőven megvolt a lehetőségük, a házat ugyanis óriási kert vette körül, a végében egy meleg vizű patakkal.

Elsie Wright (1901–1988) egy szárnyas tündér társaságában (1917)
Elsie Wright (1901–1988) egy szárnyas tündér társaságában (1917)Glenn Hill / Getty Images Hungary

A lányok gyakran csuromvizesen, sáros ruhával, összekócolt hajjal jöttek haza közös kirándulásaikról, nemegyszer feldühítve a szülőket; amikor Frances édesanyja egy alkalommal azt követelte a lányától, mondja meg, miért kell állandóan a patakpartra járnia, a kivételes képzelőerővel megáldott kislány úgy válaszolt, a tündéreket látogatják meg. A szülők persze kételkedve fogadták a magyarázatot, ezért Elsie elkérte lelkes amatőr fotós édesapja, Arthur Wright fényképezőgépét, hogy bizonyítékot szerezhessen a tündérek létezésére. A lány hamarosan vissza is tért néhány fotóval, melyeken csodák csodájára apró termetű, szárnyas lények vették közül Francest és saját magát.

A neves író is bedőlt a fotóknak

A szkeptikus apa jól tudta, hogy Elsie remekül ért a fényképezéshez, többek között első világháborús katonákról is készített már portrékat, ezért csalásra, manipulációra gyanakodott, a lány édesanyja, Polly azonban bele volt bolondulva a különböző ezoterikus, okkult témákba, és elhitte a tündérfotók valódiságát. A különös fotók két évig a fiókban maradtak, 1919-ben azonban Polly Wright elvitte a képeket Bradfordba a misztikus, okkult filozófiákat hirdető (napjainkban is aktív) Teozófiai Társaság gyűlésére, ahol éppen a tündérek létezéséről esett szó. A társaság elnöke, Edward Gardner érdeklődését azonnal felkeltette a szám szerint három darab fotó, ugyanis látszólag igazolták saját furcsa evolúcióelméletét, mely szerint a tündérek és egyéb emberszerű fajok segítik az ember fejlődését és felemelkedését.

A második, 1920-ban készült sorozat képe
A második, 1920-ban készült sorozat képeGlenn Hill / Getty Images Hungary

Gardner elküldte a fotókat egy fényképészszakértőnek, aki megállapította, azok valódiak, szó sincsen semmiféle manipulációról, kollázstechnikáról; a döbbenetes felfedezés eljutott a Sherlock Holmes-történetek szülőatyjához, Sir Arthur Conan Doyle-hoz is, aki idősebb korában lelkesen (és meglepően naivan) kutatta az ezotéria különböző válfajait, szeánszokra járt, abban reménykedett, képes lehet kapcsolatba lépni a túlvilággal, és így újra beszélni elhunyt családtagjaival, köztük a világháborúban odaveszett fiával, Kingsley-vel.

A neves író a tündérekről szóló mesét is elhitte, és a Strand magazin megbízásából vizsgálódni kezdett a témában. Egyebek mellett Gardner és Doyle elvitték a fotókat a Kodak társasághoz, szakértői véleményt kérve: a cég állásfoglalásában úgy fogalmazott, a képeken ugyan nem láthatóak manipuláció jegyei, de nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a valóságot ábrázolják. Ekkor már a korábban kételkedő Arthur Wright is készpénznek vette, lánya valódi tündéreket fotózott le, hiszen egy ekkora szaktekintély, mint Conan Doyle is, elismerően nyilatkozott a témában. Érdekesség, hogy az író jogdíjat akart fizetni Wrightnak a fotók sajtóbeli közléséért, a férfi azonban visszautasította a pénzt, mondván, egy ilyen fantasztikus felfedezésből nem szabad pitiáner módon hasznot húzni.

Csak évtizedekkel később vallotta be a lány az átverést

Elsie és egy divatos ruhát viselő tündér (1920)
Elsie és egy divatos ruhát viselő tündér (1920)Glenn Hill / Getty Images Hungary

Gardner 1920 nyarán elutazott Cottingley-be, hogy saját maga is lefotózza a tündéreket, Elsie azonban kijelentette, az apró lények csak neki és barátnőjének hajlandóak előbújni rejtekhelyükről, és meggyőzte a férfit, hadd készítse el ő a fotókat. Az eredmény két újabb tündérfotó lett, melyek az eredeti három felvétellel együtt megjelentek Doyle cikkében, a Strand karácsonyi számában – a cikket követően a téma hirtelen országos szenzációvá lett, sokan szó nélkül bevették a tündérekről szóló mesét, mások ugyanakkor szkeptikusnak mutatkoztak, kigúnyolták az írót és okkultista barátját, amiért felnőtt férfiemberként bedőltek két kislány gyerekcsínyjének.

A következő évben már szakértők hada vizsgálta a tündérfotókat, a fizikus Sir Oliver Lodge például kijelentette, hogy a tündérek furcsa módon a legújabb párizsi divat szerint öltöztek fel a képeken, Doyle azonban a hasonló véleményeket elvetette, mivel azok alapvetően előítéletekből építkeznek. Elsie és Frances, illetve a családjaik ekkoriban már igencsak megelégelték az állandó zargatást, és végül, amikor 1921 augusztusában Gardner egy újabb okkult szakértővel érkezett Cottingley-be, kijelentették, a tündérek soha többet nem fognak mutatkozni, mert megunták az emberi társaságot. A történet a hasonló bulvárszenzációkhoz hasonlóan gyorsan kikopott a közönség tudatából, hamarosan már a nácik hatalomra jutása és a második világháború lettek a legfontosabb témák a világban.

Több mint 60 éven keresztül senki sem firtatta a fotók valódi vagy hamis mivoltát, mígnem végül 1983-ban az idős Elsie bevallotta, egyszerű csalásról, játékos csínyről volt szó. A fotókra ő maga montírozta rá a tündéreket, melyeket egy gyerekeknek szóló, az 1910-es években népszerű képeskönyv lapjairól vágott ki ollóval; a célja mindössze annyi volt, hogy megtréfálja kicsit a felnőtteket, és sohasem gondolta, hogy ekkora visszhangot kap az apró csínytevés. Barátnőjével hihetetlenül döbbenten figyelték az ügy kibontakozását, mint mondta, alig hittek a szemüknek, hogyan képes ennyi, magát racionálisnak valló felnőtt ember minden gyanú nélkül bedőlni egy ennyire egyszerű trükknek.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra