tudomány dns

E történetek egyik legtragikusabb – mégis legkiemelkedőbb – példája Rosalind Franklin, akinek munkája a DNS szerkezetének felfedezésében volt meghatározó. Nevét mégsem ismerték el kezdetben, sőt, háttérbe szorították. Pedig ő volt az, aki nélkül ma nem ismernénk a híres kettős spirált, ennek ellenére a Nobel-díjat nem ő, hanem férfi kollégái kapták.

Rosalind Franklin útja a tudomány felé

Rosalind Franklin 1920-ban született Londonban, egy tehetős és művelt család gyermekeként. Már egészen fiatalon kitűnt hatalmas tudásszomjával és éles eszével, így tanulmányait a Cambridge Egyetemen folytatta, ahol kémiai diplomát szerzett. Akkoriban ez nőként még ritkaságszámba ment, nem igazán fogadták el teljes értékű kutatóként, ám Rosalind makacs eltökéltségével és lenyűgöző intelligenciájával sikerrel leküzdötte ezeket az akadályokat.

Rosalind a második világháború után Franciaországba költözött, a röntgendiffrakciós technikák szakértőjévé vált. Ennek a módszernek a segítségével tanulmányozta a különböző anyagok kristályszerkezetét, ami később alapvető fontosságúvá vált a DNS szerkezetének felfedezésében. 

1951-ben a londoni King's College-ban kezdett dolgozni, ahol élete legfontosabb kutatását végezte: a DNS-t tanulmányozta.

A "Photo 51" - a DNS szerkezetének titka Rosalind Franklin szemén keresztül

Rosalind Franklin a King's College biológiai laboratóriumában dolgozott, ahol kollégája,  Maurice Wilkins is kutatásokat végzett James Watsonnal és Francis Crickkel. A laborban Rosalind olyan  röntgendiffrakciós felvételeket készített, amelyek forradalmasították a DNS-kutatást: az egyik ilyen felvétel, az úgynevezett "Photo 51", amely egy rendkívül tiszta és részletes kép volt a DNS-molekula szerkezetéről. Ez a fénykép számított akkoriban első bizonyítéknak a DNS kettős spirál alakjára, amely minden élőlény genetikai kódját hordozza.

Ám a tudományos világ ebben az időszakban korántsem volt felkészülve arra, hogy egy nő ilyen jelentős felfedezést tegyen.

És aki a Nobel-díjat kapja...

1962-ben az áttörésért Watson, Crick és Wilkins Nobel-díjat kapott, ám Rosalind Franklin neve kimaradt az elismerésből. Ennek egyik oka, hogy a Nobel-díjat csak élő személyeknek ítélik oda, és Rosalind Franklin szomorú élete 1958-ban véget ért: mindössze 37 évesen, petefészekrák következtében hunyt el. Azonban haláláig sem Watson, sem Crick, sem Wilkins nem ismerték el hivatalosan Franklin döntő hozzájárulását a felfedezésükhöz.

Rosalind Franklin életének története a szívszorító példája annak, hogyan homályosíthatják el a tudományos eredményeket a nemi előítéletek. Az egyik legnagyobb áttörés volt a DNS szerkezetének felfedezése a modern biológia történetében, amely lehetővé tette a genetikai kód megfejtését és a modern orvostudomány számos területének fejlődését. Ám Franklin hozzájárulását sokáig elhallgatták vagy figyelmen kívül hagyták.

Írjuk újra a tudományt!

Mi lenne, ha a tudomány történelmét újraírnánk, és Rosalind Franklin, valamint sok más női tudós végre megkapná az őket megillető elismerést?

Franklin története rávilágít arra, hogy mennyire fontos – nemcsak a tudományos – munka átláhatósága és az egyéni hozzájárulások elismerése. Rosalind Franklin esetében nemcsak a női tudós mellőzéséről van szó, hanem a tudományos etika sérüléséről is: ha a közösség hajlandó szembenézni a múltbeli igazságtalanságokkal, akkor talán közelebb kerülhetünk egy olyan jövőhöz, ahol a férfiak és nők egyenlő feltételekkel vehetnek részt a tudományos kísérletekben és kutatásokban.

Rosalind Franklin neve ma már egyre ismertebb: számos iskolai tananyag és tudományos kiadvány emeli ki Franklin munkáját, valamint egyre több díjat és egyetemi tanszéket, kutatóintézetet neveznek el róla. Ékes példája annak, hogy a kitartás és a szenvedély hogyan képes áttörni a társadalmi korlátokat, így Franklin története inspiráló és tanulságos lehet mindenki számára, aki hisz abban, hogy a tehetség és a szorgalom nem ismeri a nemi határokat.

Rosalind Franklinnek sokat köszönhet a tudományos közösség, így éppen itt az ideje, hogy a történelem igazságot szolgáltasson neki és sok más, hasonlóan elfeledett női tudósnak.

Hogyan hat a zöld, és hogyan hat a sárga tabletta? Olvasd el a cikket ide kattintva.