tó víz

Tragikus képeket közölt a tengelici tó kiszáradásáról a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a Facebook-oldalán. A három fénykép az elmúlt tíz év folyamatait mutatja.

Tengelic egykor a Benyovszky család birodalma volt, a parkerdő és a hozzá tartozó park adott otthont egykor Benyovszky Rezsőnek, a magyar főrendiház tagjának. A mezőgazdász saját otthonát is hivatásának megfelelően alakította ki az egykori tavat ősfák vették körbe. A fák nem is olyan régen egy hatalmas vihar következtében pusztultak el, de a tó sem tó többé, a vize ugyanis eltűnt. 

A tó vize pár év alatt köddé vált

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. az elmúlt tíz év során folyamatosan dokumentálta a víz visszahúzódását. A képeken már 2020-ban döbbenetes változás látszódik, apró szigetek jelentek meg a vízben, ahogy a szárazság miatt egyre kevesebb maradt belőle a mederben. Mindez azonban semmi ahhoz képest, amivé idén tavasszal lett a tengelici tó. Már semmi nem utal arra, hogy

egykor itt másfél méteres vízmélységű állóvíz volt. 

A Pakstól délnyugatra fekvő, Tolna vármegyei Tengelic a Duna és a Sárvíz között helyezkedik el. A települést már egy 1304-ben keletkezett oklevél is említi temploma okán. A templomhoz település is tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak. Tengelic már akkor központi helység volt a környékbeli puszták között. A török pusztítását követően a Gindly-Benyovszky család virágoztatta fel ismét.

A sivatagosodás veszélye is fenyeget

Ugyan leginkább az Alfölddel kapcsolatban merül fel az elsivatagosodás veszélye, azonban a tartós vízhiány az elmúlt években az egész ország területét sújtja. Magyarországon az éves csapadékmennyiség 600-650 milliméter, de a csapadékmegoszlás egyenetlen, s egyre több az aszályos év is, ahogy már most előre jelezhető – főként Duna-Tisza közén –, hogy az ország területének 13 százalékán nagy a végleges kiszáradás veszélye. A csapadék eloszlása is átalakult, egyre jellemzőbbek az extrém csapadékos időszakok, melyeket hosszabb aszályok váltanak fel.