titkos ábécé

Első látásra csak számunkra idegen betűk egymásutánjának tűnik, de ez messze több annál. A Deseret-ábécét 1847 és 1854 között dolgozták ki a Deseret Egyetemen Brigham Young vezetésével. Young volt az egyik legismertebb és legsikeresebb vezetője a mormon egyháznak, amelyet hivatalosan Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának neveznek. A vallás követői az ő vezetésével vándoroltak Utahba, és alapították meg Salt Lake Cityt, illetve a mormon territóriumot. Young végül 17 feleséget, 44 gyermeket, a megalapított Utahi Egyetemet, komoly vagyont és egy különös ábécét hagyott maga után. 

A mormonok egyik fő célja annak az egyháznak a visszaállítása, amely hitük szerint Jézus mennybemenetele után alakult ki. Ez a fajta álom, illetve a Megváltó második eljövetelével érkező új világ nevében mindent radikálisan átalakítottak. A Deseret-ábécé csak egy reform volt a sok közül, amelyre a társadalom teljes átalakulásához szükség volt. Hiszen hogyan tudnának kommunikálni egymással majd a hívek, ha nem közelednek valamilyen formában a bábeli közös, mindenki által értett és beszélt, „tiszta ádámiként” emlegetett nyelv felé?

Az első sikerek

Young és társai a hagyományos latin ábécét egy alternatív, fonetikailag pontosabb ábécével váltották fel. Alapul Isaac Pitman feltaláló angol gyorsírási rendszerét vették, de az angoléhoz nagyon hasonló betűket szándékosan újraalkották. Fontos volt, hogy így lehetőséget adtak a bevándorlóknak, hogy gyorsan megtanuljanak angolul írni és olvasni, de már a vallási vezetők szemének szimpatikus, egyedi jelek segítségével. A mormon ábécé egységes helyesírást adott, ami azt is jelentette, hogy nem volt szükség olyan sok évre az írás és az olvasás elsajátításához, több idő jutott a vallási feladatokra, más tanulmányokra. Csakhogy hiába szerették volna központivá és a legkisebbeknek is elérhetővé tenni az új rendszert, 1854 és 1869 között főként csak szentírási újságrészletekben, válogatott egyházi feljegyzésekben, néhány naplóban és levelezésben használták. Bár a szándék nem hiányzott: idővel utcatáblákon és plakátokon is használták az új betűket, sőt 1860-ban egy 5 dolláros aranyérmén is az új ábécével írt szent szöveg szerepelt.

Kitalálójával együtt szállt a sírba

1869-ben, miután sok nehézségbe ütközött a megfelelő betűtípusok megalkotása, összesen négy könyvet nyomtattak ki: két iskolai alapkönyvet, a teljes Mormonok Könyvét és annak első részét, amelyet harmadik iskolai olvasókönyvnek szántak. Ám az egyház hiába költött rengeteg pénzt az új ábécé reklámozására, széles körben sosem terjedt el még a mormonok esetében sem, sőt a történészek egyfajta kudarcnak tekintették, amely Younggal együtt halt meg. Az utóbbi években azonban a digitális tipográfiának és Scott Reynolds amatőr kriptológusnak (azaz titkosírással foglalkozó tudósnak) hála újraéledt mint kulturális örökség. 

Hol találkozhatunk a különös ábécével?

Az egyik legkülönösebb Deseret-ábécében talált tárgy egy angol–hopi indián szótár, amelyet két mormon misszionárius készített. A kézzel írott dokumentum az egyházi levéltárban pihent, elfeledve egészen 2014-ig, amikor Kenneth R. Beesley írásrendszer-kutató és informatikus újra felfedezte, majd lefordította a szabványos angol nyelvre. Trent Harris filmrendező 1994-ben a Deseret-ábécét használta a mormon teológiáról szóló A Plan 10 from Outer Space című szatírájában mint idegen nyelvet. Az 1996-os utahi centenáriumi ünnepségen egy gyermekeknek szóló feladatgyűjteményben az egyik feladat az volt, hogy a rég elfeledett ábécé betűivel mindenki írja le a saját nevét. Ugyanebben az évben a Buffalo River Press kiadta a Deseret First Book újranyomását, illetve már PDF-formátumban is elérhetővé tették a legfontosabb mormon tanok Deseret-formájú átiratát. John Jenkins később számos klasszikus angol irodalmi művet publikált ebben a formában, köztük az Alice Csodaországbant, a Büszkeség és balítéletet és Az Óz, a csodák csodáját.