18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Soha nem vállalta fel homoszexualitását a világhírű író

GettyImages-116051852
Olvasási idő kb. 8 perc

Thomas Mann egész életében a férfiakhoz vonzódott, de nem ez volt az egyetlen furcsaság a Mann családban.

1945 májusában, Pacific Palisades-i otthona kertjében a hetvenéves Thomas Mann tüzet gyújtott, és az összes, 1933 előtti naplóját elégette. Csupán az 1918 szeptemberétől 1921 decemberéig terjedő füzeteknek kegyelmezett, mivel ezek fontos jegyzeteket tartalmaztak a Doktor Faustus című regényéhez. Az 1933 előtti naplók már évtizedek óta nyomasztották a Nobel-díjas szerzőt: Félelmeim elsősorban és szinte kizárólag az életem titkaira leselkedő veszély körül forognak. Ezek nagyon komolyak. A következmények rettenetesek, talán egyenesen fatálisak lennének” – írta 1933 áprilisában, amikor a nácik elől való menekülés közben a naplók eltűntek egy svájci vasútállomáson. A naplók végül visszakerültek tulajdonosukhoz, de Mann annyira tartott attól, hogy titkai napvilágra kerülnek, hogy végül tűzre vetette őket.

Árulkodó feljegyzések a homoszexuális írótól

Nem ez volt az első naplóégetés az író életében: „Már huszonegy éves korában elégette az odáig írott naplóit, s az attól kezdve továbbvezetett naplók égtek el aztán a kerti szemétégetőben” – írta Nádas Péter. A naplóírásnak azonban a továbbiakban sem tudott ellenállni, s egészen haláláig, 1955-ig vezette feljegyzéseit. Naplóiban szó esik az időjárásról, egészségi állapotáról, emésztéséről, társasági és politikai eseményekről – továbbá fiúkhoz és férfiakhoz fűződő erotikus fantáziáiról. Úgy rendelkezett, hogy naplóit a halála után leghamarabb húsz évvel lehet közzétenni, s ez 1975-től kezdődően meg is történt, bár az első megjelenéseket még erőteljesen cenzúrázták.

Thomas Mann és felesége, Katia
Thomas Mann és felesége, KatiaWikimedia Commons

Ifjúkori szerelmek

Thomas Mann 1905-ben kötött házasságot, a jómódú zsidó családba született Katia Pringsheimmel. A feltételezések szerint homoerotikus vonzalmai elől menekült a házasságba, hiszen azt megelőzően nem igazán vonzódott a nőkhöz. Annál inkább a nála néhány évvel fiatalabb fiúkhoz: 1890-ben Lübeckben a nála egy évvel fiatalabb, tehát 14 éves Armin Martensbe szeretett bele. Az érzelem egyszerre volt gyönyörű és fájdalmas Mann számára. Érzéseit be is vallotta a szőke, kék szemű Arminnak, aki nem tudott mindezzel mit kezdeni, viszont Mann később róla mintázta a Tonio Kröger Hans Hansenét. Osztálytársa, Willirem Timpe szintén felkeltette az ifjú Thomas Mann érdeklődését, ő A varázshegy egyik szereplőjeként jelent meg.

Tíz évvel később, 25 évesen a szintén szőke, kék szemű hegedűművész-festő, Paul Ehrenberg iránt lobbant lángra. Az intellektuális közelség miatt ez a kapcsolat már több örömmel szolgált, Mann mégis magányosnak és depressziósnak érezte magát amiatt, hogy az elbűvölő Paulnak számtalan női hódolója akadt, és a társaságban is népszerű volt. Mann meggyőzte magát, hogy szerelme intellektuálisan nem ér fel hozzá, s úgy döntött, hogy megházasodik.

Különös vágyak

Házasságkötése előtt úgy fogalmazott egy barátjának, hogy „fél a boldogságtól”. Elképzelhető, hogy a boldog házassággal kapcsolatos kétségeit a homoszexuális vágyak táplálták, amelyek élete végéig elkísérték.

53 évesen beleszeretett egy 17 éves fiúba, Klaus Heuserbe, 1950-ben, 75 évesen pedig egy zürichi szálloda 19 éves pincérébe,

akinek az alakját Egy szélhámos vallomásai című regényében is megörökítette, csakúgy, mint naplójában, ahol arról vall, hogy a „szíve legmélyéből” vonzódik a fiatalemberhez. Miután Mann naplói nyilvánosságra kerültek, német újságírók a pincér, Franz Westermeier nyomára bukkantak, aki mit sem sejtett az idős író vonzalmairól. De szó esik a naplókban egy fiatalember az Operában elkapott tekintetéről, tengerparti nyaralásról és a fájdalomról, hogy nem láthatja többé a strandon „a kidolgozott testű, fiatal atlétát”.

Az író egy tengerparti nyaraláson 1932-ben
Az író egy tengerparti nyaraláson 1932-benullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

„Bájos, gyönyörű, 13 év körüli fiú”

Utazásai, a napló tanúsága szerint, mindig „szerelmi kalandok” reményében zajlottak. (A „kalandok” egy-egy találkozást vagy elkapott pillantást jelentettek leginkább.) Így történt ez már 1911 nyarán, amikor a velencei Lidón nyaralt feleségével és bátyjával, és megpillantott egy fiatal, szőke fiút, Władysław Moest. A találkozást és az idősebb férfi reménytelen vonzalmát a Halál Velencében című kisregényben örökítette meg. Felesége visszaemlékezése szerint a történet szinte minden részlete saját tapasztalatból ered: „Az étkezőben, a legelső nap, egy lengyel családot láttunk, amelyik pontosan olyan volt, amilyennek a férjem leírta: a lányokat szigorúan és visszafogottan öltöztették, a nagyon bájos, gyönyörű, 13 év körüli fiú matrózruhát hordott, nyitott nyakkal és csinos csipkével. Azonnal megragadta a férjem figyelmét. A fiú borzasztóan vonzó volt, és a férjem a tengerparton mindig őt nézte a társaival együtt.”

Az Eissinek becézett Klaus nyíltan homoszexuális volt
Az Eissinek becézett Klaus nyíltan homoszexuális voltWikimedia Commons

Thomas Mann a fiáról: „Eissi teljesen megigéz”

Mann naplóit félmeztelen kertészekről, katonákról, sőt saját fiáról, Klausról készült vázlatok díszítették. Az Eissinek becézett Klaus alakja a szövegben felbukkan: „Eissi teljesen megigéz”, írta Mann 1920-ban az akkor tizennégy éves Klausról, „borzasztóan csinos a fürdőnadrágjában. Teljesen természetesnek érzem, hogy beleszeressek a saját fiamba… Úgy tűnik, egyszer s mindenkorra végeztem a nőkkel?… Eissi lebarnulva, ing nélkül hevert az ágyán; zavarba jöttem.” Máskor azt írja: „rányitottam a teljesen meztelen Eissire, ahogy valami gyerekességet csinált Golo ágyánál”, és „mélyen megdöbbentett ragyogó serdülő teste: lehengerlő”. Thomas Mann minden bizonnyal efebofíliában szenvedett: a szakirodalom így nevezi a serdülők iránti nemi vonzalmat.

Homoszexualitás és öngyilkosság 

A nyíltan homoszexuális Klaus, aki nálunk leginkább a Mefisztó című regényéről ismert, egész életében azért küzdött, hogy a saját jogán váljon elismert íróvá, végül azonban saját kezével vetett véget az életének. Másik fia, az író-történész Golo is homoszexuális volt, lánya, Erika, pedig leszbikus. A Mann családot az öngyilkosság is többszörösen sújtotta, és pletykáltak vérfertőzésről is: Klaus és anyja, Katia kapcsolatáról; valamint Klaus és Erika viszonyáról.

Thomas Mann a családjával 1925 körül
Thomas Mann a családjával 1925 körülullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Nem tudni, felesége és gyermekei mit sejtettek vagy nem sejtettek az író vonzalmairól, de az író felesége szerint 1921 után nem volt közöttük szexuális kapcsolat. Gyerekeihez – Erikát kivéve – nem igazán kötődött az író. Akármennyit áradozott korábban a naplójában a serdülő Klausról, nem ment el a temetésére: a családot egyedül a legfiatalabb testvér, Michael képviselte. Thomas Mann Klaus öngyilkosságáról tudomást szerezve ekkor ezt írta a naplójába: „Nem szabadott volna ezt tennie velük… Micsoda bántó, csúnya, kegyetlen tapintatlanság és felelőtlenség”. Hat évvel élte túl a fiát.

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek