tavaszi fáradtság

Az orvosi szakkifejezések között is hiába keressük a fogalmat, egyelőre még a kutatások is csak óvatosan közelítik meg a témát. Mégis, a lakosság 50-75 százaléka valamilyen formában érintett lehet benne. Ha valaha érezted kedvtelenebbnek magad ebben az időszakban, és idén elkerülnéd, mindenképp érdemes tovább olvasnod!

Tavaszi fáradtság – valóban létezik?

Micsoda várakozással indulunk neki minden évben a tavaszi időszaknak! A sötét téli délutánokat követően egyre jobban várjuk a kikeletet, a friss, illatos levegővel érkező, egyre hosszabb nappalokat, s tervezgetjük energiával telve, mennyivel több hasznos időt töltünk majd el, ha végre véget ér a tél. Aztán évről évre megdöbbenünk rajta, hová illan el a tervezett energia.

A kor előrehaladtával egyre alattomosabban érkező fáradtságérzetre, lehangoltságra, dekoncentráltságra a legtöbb nyelvben ugyanazzal a szókapcsolattal utalnak, az angolok egyenesen springtime lethargynak (tavaszi letargiának) nevezik. Több kézenfekvőnek tűnő oka lehet annak, miért éppen a téli időszak végére merülünk le teljesen.

Minőségi éhezés

Hiába fogyasztunk megfelelő mennyiségű és változatos élelmiszert, ősszel-télen jellemzően kevesebb zöldség és gyümölcs kerül a tányérunkra, ráadásul azok vitamintartalma is alacsonyabb.

Ritkább testmozgás

A téli időszakban hajlamosabbak vagyunk bezárkózni, az időjárási körülmények befolyással lehetnek a sportteljesítményünkre is, hidegben, hóban-fagyban a kültéri tevékenységek jelentős részét csak az igazán elhivatott sportolók képesek fenntartani.

Óraátállítás

A téli időszámításról a nyárira visszatérni mindenkit megvisel. Nemcsak azért, mert egy órával kevesebbet alszunk, de a biológiai óránk is megbillen ilyenkor, akár fél-egy órával csökkentjük öntudatlanul a napi alvásmennyiségünket, ez pedig befolyással van a hormonháztartásunk működésére is.

Vitaminhiány

A napfényes időszakok mérséklődésével és a szabad levegőn töltött időnk lecsökkenésével együtt télen sokkal kevesebb D-vitamin jut a szervezetünkbe, s ez már valóban összefüggésben van a tavaszi fáradtságot érintő orvosi vizsgálatok eredményeivel. A D-vitamin ugyanis egyértelműen befolyással van a B-vitamin felszívódására. A magyar lakosság 95 százaléka a tél végére ráadásul egyértelmű vitaminhiányban szenved. 

Kutatásaik szerint a tiamin, illetve annak hiánya felelhet a fáradékonysággal, szédüléssel, hangulatváltozásokkal járó állapotokért.

A tiamin olyan létfontosságú vitamin, mely a szervezet zökkenőmentes működéséhez elengedhetetlen. B1-vitaminnak is nevezik, hiánya pedig izomgyengeséget, szívproblémákat, fáradtságot, szélsőséges esetekben pedig idegkárosodást is okozhat. Vízben oldódó vitamin, így túlfogyasztása szerencsére nem lehetséges, bátran fokozhatjuk tehát a tavaszi időszakban az ezt tartalmazó élelmiszerek fogyasztását, hiszen a felesleg egyszerűen távozik belőlünk.

De mit érdemes ennek érdekében a polcról leemelni bevásárlás közben?

• Szójabab: A B-vitaminok teljes skáláját dúsan tartalmazó hüvelyes nem egy elterjedt fogás hazánkban. Legtöbben talán a tofu alapanyagaként ismerik, bár nyomokban szinte minden feldolgozott élelmiszert dúsítanak már vele. A legjobb, ha természetes formájában vesszük magunkhoz, tejként, fermentálva, vagy önmagában, edameme babként. A Harvard Health Publishing dietetikai kutatásai szerint így elkerülhetőek az emésztést gátló tulajdonságai.
• Zöldborsó: Az antioxidánsokban rendkívül gazdag kora tavaszi zöldség könnyen hozzáférhető és a mindennapjainkban jelen lévő fogás lehet, ha tudatos táplálkozással előznénk meg a fáradtságot. Alacsony kalóriatartalma kíméli emésztésünket, vitamintartalma pedig hozzájárul szerverezetünk ellenálló képességének megőrzéséhez, megtisztítja a testünket a káros szabad gyököktől.
• Laskagomba: Igazi hazai superfood, mely lassan az általánosan fogyasztott csiperke mellé emelkedik mindennapi életünkben. Gyulladáscsökkentő hatású, kalóriaszegény fogás, mely jellegzetes ízével feldobhatja étkezésünket. Fehérjében kifejezetten gazdag, az egyik legkönnyebben emészthető gombaféle. Biológiai értéke közel azonos az állati fehérjékével.
• Brokkoli: Köretként és önmagában is megállja a helyét a mindennapi étkezéseink során, ráadásul amellett, hogy B-vitaminban gazdag, még a rákos megbetegedések ellen is véd. Szabályozza a vércukorszintet, fogyasztása megelőzi a sejtkárosodást, és még a stressz ellen is véd.
• Teljes kiőrlésű gabonák: A hagyományosan feldolgozott gabonákkal szemben endospermát, csírákat és korpát is tartalmazó gabonaőrlemények élelmi rostokban gazdagok, esszenciális aminosav-tartalmuk magasabb, fehérjedúsabbak, igazi energiabombák! Serkentik a bélműködést, korrigálják a vércukorszintet, és prebiotikumként is hatásosak.
• Halak: Ugyan az egy főre jutó éves hazai halfogyasztás annak ellenére meglehetősen elenyésző, hogy vizekben gazdag ország vagyunk, mégis érdemes kihasználni a halhús számtalan előnyös tulajdonságát. Telítetlen zsírsavtartalmuk hőkezelés hatására sem csökken, így azon kevés élelmiszerek egyike, mely megőrzi szinte teljes vitamintartalmát. A tengeri halak közül a makréla, a hazai vizekben is megélő uszonyosok közül a kecsege és a busa az, mely a leginkább gazdag tiaminban. Ugyan beszerzésük a fentiek közül talán a legnehezebb, mégis érdemes a környezetünkben megfelelő halforrást találni, hiszen élettani értékük megtérül a befektetett energiával.