A JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent anyagban dr. Robert Lustig, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem gyermekorvosa és a gyermekkori elhízás kutatója 11 módot vázolt fel, amelyek leírják, hogy a feldolgozott élelmiszerek táplálkozási szempontból miként különböznek a feldolgozatlanoktól.
Lustig azzal érvelt, hogy a feldolgozott élelmiszerek négy területen ártanak fogyasztóiknak: növelik a finomított szénhidrát bevitelét, megnövelik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség esélyét, károsítják a környezetet, és végső soron arra késztették az embereket, hogy többet költsenek egészségügyi ellátásra is.
A szerző azt írja, a feldolgozott élelmiszer a következő hét kritériumnak felel meg: az élelmiszer tömeggyártású, tételenként és országonként konzisztens, speciális összetevőket használ, előfagyasztott makrotápanyagokból áll, emulgeált marad (ami azt jelenti, hogy a zsíralapú és vízbázisú összetevők összekeverednek, nem pedig szétválnak), és hosszú eltarthatósági vagy fagyasztási idővel rendelkezik.
Miért is károsak ezek a termékek?
Nincs bennük elég rost
A feldolgozatlan élelmiszerekhez képest a feldolgozott élelmiszerek túl kevés rostot tartalmaznak – írja Lustig. A rostok fontosak az egészség szempontjából, mert kulcsszerepet játszanak az élelmiszerek bélben történő felszívódásában. A belekben a rostok kocsonyás gátat képeznek, amely bevonja a bélfalat. Ez a gát lelassítja a glükóz és a fruktóz felszívódását a vérben, ami segít megelőzni a vércukorszint emelkedését.
Nincs bennük elég ómega-3 zsírsav
A feldolgozott élelmiszerek egyszerűen túl kevés ómega-3 zsírsavat tartalmaznak. A szervezet ezeket a zsírsavakat, amelyek az élelmiszerekben, például a halakban és a diófélékben találhatók, dokozahexaénsavnak és eikozapentaénsavnak nevezett vegyületekké alakítja át, mindkettő gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik – fejti ki a szakértő.
Túl sok ómega-6 zsírsav
A feldolgozott élelmiszerek túl sok ómega-6 zsírsavat tartalmaznak – figyelmeztet Lustig. Ezek a zsírsavak, bár hasonlóak az ómega-3-hoz, a szervezetben arachidonsavnak nevezett gyulladásgátló vegyületté alakulnak. Lustig megjegyezte, hogy az ómega-6 és az ómega-3 zsírsavak arányának az étrendben ideális esetben egy az egyhez kell lennie; azonban a tipikus amerikai étrendben az ómega-6 és az ómega-3 aránya 25:1, ami így viszont már kedvez a gyulladásos állapotok kialakulásának. Ez a gyulladás oxidatív stresszt és sejtkárosodást okozhat a szervezetben.
Nincs elég mikrotápanyag bennük
A feldolgozott élelmiszerek túl kevés vitamint és ásványi anyagot, úgynevezett mikrotápanyagot tartalmaznak. Sok ilyen mikrotápanyag, mint például a C- és E-vitamin, antioxidánsként működik, ami segít megelőzni a sejtkárosodást – állapítja meg a szakember.
Túl sok transzzsír
A rántott ételek, a sült krumpli, gyakran magas transzzsírtartalmúak, attól függően, hogy milyen olajat használtak a sütéshez. A transzzsírok egy másik problémát jelentenek a feldolgozott élelmiszereknél, mert az ember artériáiba és májába kerülnek, ahol káros szabad gyököket termelnek.
Túl sok elágazó láncú aminosav
Lustig felhívja a figyelmet arra is, hogy a feldolgozott élelmiszerek túl sok elágazó láncú aminosavat tartalmaznak, ami nem is hangzik olyan borzalmasan mindaddig, amíg ki nem derül, mivel jár ez az egész. Az aminosavak a fehérjék építőkövei. Az „elágazó lánc” a névben az aminosav kémiai szerkezetére utal. Számos aminosav, amelyre a szervezetnek szüksége van, beleértve a valint, a leucint és az izoleucint, elágazó láncokkal rendelkezik.
És bár az elágazó láncú aminosavak szükségesek az izomépítéshez, ha az ember túl sokat eszik belőlük, a felesleges molekulák a májba kerülnek, ahol zsírrá alakulnak.
Túl sok emulgeálószer
Az emulgeálószerek, amelyek segítenek megakadályozni a zsír és a víz szétválását az élelmiszerekben, nagy mennyiségben megtalálhatók a feldolgozott élelmiszerekben is. Ezek a vegyületek azonban detergensként működnek, és eltávolíthatnak egyfajta nyálkahártyát, amely kibéleli a beleket, védve a sejteket – írja Lustig. Ez a fogyasztókat bélbetegség és ételallergia kockázatának teheti ki.
Túl sok nitrát, túl sok só és túl sok etanol
A nitrátok, amelyek olyan termékekben találhatók, mint például a pácolt hús, a szervezetben nitrozoureáknak nevezett vegyületekké alakulnak. Ezeket a vegyületeket már bizonyítottan összefüggésbe hozták a vastagbélrákkal. A feldolgozott élelmiszerek több sót tartalmaznak, mint a feldolgozatlanok. A túl sok só az étrendben összefügg a magas vérnyomással és a szívbetegségek kialakulásával. Az etanol a szervezetben májzsírrá alakul, és az oxidatív stressz kialakulásában is szerepet játszik.
Túl sok fruktóz
A feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak fruktózt, amely a cukor egy fajtája, és ugyanúgy lebomlik a májban, mint az etanol. Valójában a cukrot néha „a gyermek alkoholjának” is nevezik. Manapság sok gyereknek hagyományosan az alkoholfogyasztáshoz kötődő betegségei vannak, mint például a zsírmájbetegség, még akkor is, ha ezek a gyerekek nem fogyasztanak alkoholt. Ez összefüggésbe hozható a cukorfogyasztásukkal – emelte ki a szerző.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
