A sportág különös ismertetőjele: az orrcsipesz
Ezek a jellegzetes kis kütyük a szinkronúszók elengedhetetlen kellékei, melyből minden versenyzőnél van legalább egy betárazott tartalék is a kűrprogramok alatt, a dressz valamelyik részébe rejtve, arra az esetre, ha valahol leesne, vagy leverné valamelyik társ véletlenül. Erdős Eszter, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökségi tagja, az Aquatic Szinkronúszó Sportegyesület vezetőedzője, a sportág egyik nemzetközileg is elismert szakembere elmondja: ez a kis szerkezet akadályozza meg azt, hogy a víz az orrba folyjék.
„A fejjel lefelé való mozgássorok hossza a 30-40 másodpercet is meghaladhatja, ami alatt lehetetlen lenne folyamatosan kifújni a levegőt.”
A vezetőedző beavat a kulisszatitokba, hogy egyetlen olyan világhírű szinkronúszó van, aki soha nem használt orrcsipeszt, a francia, Virginie Dedieu, olimpiai bronzérmes, 3-szoros világ- és 5-szörös Európa-bajnok.
A nőiesség hangsúlyozása: a dressz
Erdős Esztertől megtudtuk, hogy alapvető elvárás: a dresszek mindig harmonizáljanak a vízben bemutatott koreográfiával, zenével, így már a pódiumra lépéskor sejthetik bírók és nézők egyaránt a témaválasztást, a stílust és a felcsendülő zene hangulatát. Az egyedi tervezésű úszódresszeket aprólékos munkával készítik, legtöbbször kézzel, akár több száz kő, strassz, megannyi flitter vagy tüll ráhelyezésével.
„Természetesen fontos szempont, hogy a vízben zajló mozdulatok, dobások, emelések alkalmával ne akadályozzák a mozgást, sértetlen maradjon az anyag, kellően tartson a pánt.”
– magyarázza a szakember, hozzátéve: „A kűrdresszek nem lehetnek sem kétrészesek, sem átlátszóak, ezért például ha a hason vagy a hát alsó felén valamely részt fedetlenül kívánják hagyni, azt testszínű anyaggal imitálják.”
A legmeglepőbb elkészítési mód: a hajviselet és a vízálló smink
Gondoltuk volna, hogy a szinkronúszócsapatok a főzőzselatin egyik legnagyobb fogyasztói? Ráadásul nem megeszik, hanem a hajukba kenik? Erdős Eszter szakkommentátor és vezetőedző újabb titokba avat be, amikor a főzőzselatinnal készült kontyokról mesél.
„A szinkronúszó hölgyek, mintha tortabevonatnak szánnák, vízzel elkeverve felmelegítik a zselatint, és a szorosan összefogott, kontyba tűzött hajukra kenik több rétegben, majd megszárítják.”
„Ezzel az eljárással egy páncélszerű, fényes réteg keletkezik a hajon, mely a vízben is maximális tartást ad. A fényességét, csillogását különböző csillámporokkal tudják még fokozni, ahogy a fejdíszek is nagy hangsúlyt kapnak, hiszen ezek minden levegővételnél, vízfelszínen való mozgássornál látszanak” – tudjuk meg a szakértőtől.
Erdős Eszter egyéb külsőségbeli sajátosságokra is rávilágított: „A smink a túlhangsúlyos színházi sminkhez hasonlóan segít kiemelni az arcvonásokat, felnagyítja a távolról kevésbé karakteres szemeket, szájakat, fokozza az arcmimika kifejezőerejét. A festékek, a rúzsok a hétköznapi készlet vízálló változatai, nehogy a vízben leázzanak, vagy idő előtt elmosódjanak.”
Fiúk a vízben!
A sportág döntéshozói komoly válaszút előtt álltak, amikor először kezdték mérlegelni a férfiak jelenlétét a kifejezetten női sportágként indult szinkronúszásban. Először a 2000-es években került előtérbe a dilemma, majd egy jeles férfi képviselő, Billy May hatékony fellépése és a társadalmi nyomás hatására végül 2015-ben beemelték a világbajnokság programjába a vegyes párosok versenyét is.
Versenyek, szabályok
2017-ben Guadalajara visszalépett a világbajnokság rendezésétől, így Budapest kapta a megtisztelő feladatot, 5 évvel később, idén nyáron pedig Fukuoka mondott le a világra szóló esemény szervezésének jogáról, amit így újra Budapest vállalhatott magára. „Pedig egy rangos verseny megrendezése egyáltalán nem egyszerű feladat, ahol rengeteg dologra kell odafigyelni, mivel a vizes sportágak legösszetettebb szabályrendszere a szinkronúszásé” – mondja a nemzetközi hírű szakember.
„Tekintettel a sportág művészi hátterére, az értékelés szubjektivitását csökkentendő minden elemnél és bemutatott gyakorlatnál precízen lefektetett szabályok vannak érvényben.”
A szinkronúszó-szabálykönyv több száz oldalon keresztül taglalja a versenyek rendezésének előírásait, az elemek pontozási mechanizmusát. A bírók, például, nemcsak 1-től 10-ig adnak pontot, de el is vehetnek. Olyan szabálytalanságokért vonhatnak le, mint a medence aljának vagy falának tiltott használata, időtúllépés, kihagyott kötelező elemek.
Világversenyek
„Világbajnokságokon – mondja a szakkommentátorként is gyakorta hallható szakértő – 9 számban avatnak bajnokokat: egyéni, páros, vegyes páros és csapatversenyszámokban technikai és szabadon választott programban, valamint szabad kombinációs gyakorlatban. A kűridők hossza 2 és 4 perc között változik, amelyből a versenyzők 30 másodpercet használhatnak a bevonulásra a pódiumon, 10 másodpercet pedig a parti koreográfiára szánhatnak, ami már a program része.”
Jelenleg Magyarországon 26 klub közül válogathatnak a művészien csobbanni vágyó fiúk és lányok. Mintegy 2000 leigazolt sportolót számlál a magyar szinkronúszók köre, s hazai páros eddig 2 alkalommal vett részt olimpián: 2000-ben Sydney-ben és 2012-ben Londonban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
