Tragikusan elhunyt magyar zseninek köszönheti a világ a színes televíziót

GettyImages-518565216

1969 nyarán a televízió segítségével az egész világ ámulva nézhette, amint Neil Armstrong űrhajós elsőként a történelemben egy másik égitest felszínére lép – a történelmi pillanat tévéközvetítését egy magyar tudósnak, Goldmark Péter Károlynak köszönhetjük, akit a színes televízió és a nagylemez feltalálójaként is tisztel a világ, idehaza mégis kevesen ismerik a nevét.

Huszadik születésnapján mutatta be az első jelentős találmányát

Goldmark Péter 1906. december 2-án született Budapesten, jelentős felmenőkkel bíró családban: dédnagybátyja Goldmark Károly zeneszerző és hegedűművész volt (az ő tiszteletére vette fel később második keresztnevét), dédapja pedig Goldmark József kémikus, aki az amerikai polgárháborúban a puskagyutacs fejlesztésével segítette az északi haderőket. Családja több tagjához hasonlóan Péter is tehetséget és érdeklődést mutatott a zene iránt, édesanyja zongorázni, majd csellózni taníttatta, azonban már általános iskolában elköteleződött a természettudományok iránt.

Tizennégy éves korában, a Tanácsköztársaság bukását és a trianoni békediktátumot követően a család Bécsbe költözött; Péter az osztrák fővárosban mérnöki, majd Berlinben, a charlottenburgi főiskolán fizikusi tanulmányokat folytatott, itt ismerkedett meg idősebb diáktársával, Gábor Dénessel. A holográfia leendő atyja felfigyelt az ifjú titán tehetségére, és néhány évvel később munkát ajánlott neki a Siemens-Halske cég általa irányított kutatólaboratóriumában, ahol Goldmark érdeklődése a televíziós közvetítőrendszerek felé fordult.

Goldmark Péter Károly (1906–1977) a CBS közvetítő kamerájával
Goldmark Péter Károly (1906–1977) a CBS közvetítő kamerájávalCBS Photo Archive / Getty Images Hungary

A BBC korabeli kísérletei által inspirálva Goldmark megszerkesztett egy tévérendszert, melynek 2,5 × 3,8 centiméteres képernyőjén sikerült befognia a Londonból érkező kísérleti adást (az első sikeres demonstrációt éppen huszadik születésnapján vitte végbe). A fiatal fizikus leleményességére az angolok is felfigyeltek, így egy ideig Londonban dolgozhatott, majd visszatért Bécsbe, ahonnét 1933-ban, a szomszédos Németországban történt politikai fordulat hatására – többen azt súgták neki, zsidó származása miatt előbb-utóbb bajba kerülhet – távozott, és meg sem állt az Egyesült Államokig.

A világon elsőként közvetített színes adást

Az amerikai tudományos világ örömmel fogadta a magyar csodagyereket, aki kezdetben független konzultánsként tevékenykedett televíziós fejlesztésekkel foglalkozó cégek részére, majd 1936-ban a New York-i székhelyű Columbia Broadcasting System (CBS) rádió- és hírközlési társaság kísérleti laboratóriumának főmérnöke lett, ahol felhagyott a fekete-fehér televíziós kutatásokkal, és minden energiáját a színes adás lehetőségének valóra váltásába fektette (állítólag a legendás romantikus filmeposz, a Technicolor színekben pompázó Elfújta a szél hatására).

Négy évvel később, 1940. augusztus 27-én a világon elsőként sikerült bemutatnia színes adást sugárzó televíziós berendezést: találmánya egy színszűrőként szolgáló forgótárcsa segítségével a három domináns színt (piros-zöld-kék) egymás után továbbította, másodperceként húsz képkocka sebességgel.

Goldmark és a színes adást lehetővé tevő forgótárcsa
Goldmark és a színes adást lehetővé tevő forgótárcsaCBS Photo Archive / Getty Images Hungary

A bakelitlemez, a videórögzítés és a holdra szállás közvetítése is az ő érdeme

A második világháború idején Goldmark egy időre megszakította televíziós kísérleteit, hogy segítsen a szövetséges haderőknek: a világon elsőként kifejlesztett egy radarok zavarására képes berendezést, sikeresen túljárva a német haditengerészet és légierő eszén. Hősünk a fizika mellett továbbra is a zene szerelmese maradt, és gyakran bosszankodott a 76-os fordulatszámú hanglemezek minősége és rövid lejátszási időtartama miatt, ezért „mellékesen” kifejlesztette az 1948-ban piacra dobott LP (long play), „hosszan játszó” mikrobarázdás bakelitlemezt, melynek köszönhetően nem kellett többé ötpercenként cserélgetni a lejátszóban a zenét.

Szintén Goldmarkhoz köthető a képmagnó alapjainak kidolgozása is, az általa kifejlesztett EVR- (Electronic Video Recording, azaz Elektromos Videórögzítés) rendszer azonban még nem mágnesszalagra, hanem fekete-fehér filmtekercsre rögzítette a letapogatott jeleket kémiai eljárással, a hang pedig külön hangcsíkra került a tekercs szélére. Az EVR képes volt színes adás rögzítésére is, ebben az esetben két filmtekercset használtak, az egyikre kizárólag a színinformációk kerültek. 1951-ben Goldmark a CBS alelnöke lett, mely pozíciót húsz éven keresztül, nyugdíjazásáig betöltötte.

A televíziózás és a hanglemezgyártás zseniális magyar úttörőjére az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA is felfigyelt, az 1960-as években felkérték, fejlesszen ki egy speciális közvetítőrendszert, melynek segítségével képesek lehetnek a Hold felszínéről sugárzott adást továbbítani a Földre. Goldmark munkásságának köszönhető, hogy 1969 júliusában nézők százmilliói figyelhették világszerte, amint Neil Armstrong elsőként a Holdra lép, és kimondja híressé vált mondatát, miszerint „kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”.

Goldmark a mikrobarázdás lemez előállításán dolgozik
Goldmark a mikrobarázdás lemez előállításán dolgozikBettmann / Getty Images Hungary

Tragikus autóbalesetben veszítette életét

A neves tudós idillikus életet élt Amerikában, még a világháború idején megházasodott, és egy fia született, Peter Carl Goldmark, Jr., aki újságíróként és fehér házi tudósítóként futott be jelentős karriert. 1977-ben Jimmy Carter elnök a legfontosabb amerikai tudományos kitüntetést, Nemzeti Tudományos Érdemrendet adományozott a 71 éves Goldmarknak, aki nyugdíjas éveiben főként zenéléssel foglalkozott, előszeretettel jammelgetett barátja, Benny Goodman dzsesszzenész társaságában.

A színes televízió atyja életének még ugyanebben az évben tragédia vetett véget: 1977. december 7-én az esti órákban Goldmark a New York agglomerációjához tartozó Port Chesterben autózgatott, amikor véletlenül eltévesztett egy sávváltást, és nekiütközött egy másik járműnek. Az autója megpördült, és átcsúszott a szemközti sávba, ahol egy sofőr, aki már nem tudott időben megállni, belehajtott – a mentők gyorsan a helyszínre siettek, azonban már képtelenek voltak megmenteni a legendás magyar tudós életét.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra