Ha egy fővárosi gyereket megkérdeznek, hogy milyen színű egy troli, villamos vagy busz, egészen biztosan azonnal rá fogja vágni, hogy piros, sárga, illetve kék árnyalatban pompáznak ezek. Na de vajon miért éppen ezekben?
Innen a trolik színe
A trolikkal kapcsolatosan ismert a több mint városi legenda: a 70-es járat Sztálin elvtárs születésnapja miatt kapta éppen ezt a számot 1949-ben, viszont hiba lenne azt hinni, hogy ez volt a legeslegelső trolivonal a fővárosban. Az jóval korábban, 1933 decemberében nyílt meg 7, később 7T jelzővel, és nem is tett meg túl nagy utat: a Vörösvári úttól az Óbudai temetőig közlekedett mindössze.
A világháborúban aztán ez a vonal teljesen megsemmisült, és nem is volt már később akarat újjáépítésére, helyette 1949 decemberében indult el a 70-es járattal a ma is ismert trolihálózat fejlődése. Ez a vonal a korábbi 10-es villamos útvonalán közlekedett, és természetesen szovjet járművekkel indult.
A későbbiekben aztán magyar gyártású trolibuszok váltották fel ezeket: az ötvenes évektől kezdve az Ikarusz gyártotta őket.
Érdekesség, hogy pótkocsis verziót is bevetettek a járműből, ám ez balesetveszélyesnek bizonyult, ezért aztán a csuklós változat vette át helyét. A szín kezdettől fogva, kitartóan a piros: ismerve, hogy Sztálin születésnapján indult az első járat, és tudva azt is, milyen volt ekkor a magyar állam berendezkedése, a szocializmus szerepét érezni a dologban egyáltalán nem elhamarkodott véleményalkotás…
A villamos nem volt mindig sárga jármű
Mi a helyzet ugyanakkor a villamosokkal? Ezt a kérdést már nem olyan könnyű megválaszolni, mivel a sárga közel sem volt egyeduralkodó a járművek festésében egy jó darabig. A lóvasút kocsijai barna vagy zöld színűek voltak, és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság is a barna színt vitte tovább. Ekkoriban volt még konkurens társaság is: a Budapesti Városi Vasút „sárga villamos” néven ismert kocsikkal szállt be az utasok kegyeiért folyó versenybe.
Ezek a villamosok ugyanakkor zöldek voltak, hogy nagyobb legyen a zavar…
A sárga szín az 1900-as években jelent meg, és állítólag pénzügyi okok játszottak szerepet ebben a döntésben – illetve az is szempont lehetett, hogy a sárga olyan szín, amelyet nagyon könnyű észrevenni, így kisebb az esélye egy balesetnek akkor, ha ilyen, jól látható árnyalatban pompázik egy jármű.
Még az 1910-es években is megjelentek ugyanakkor drapp fényezésű villamosok, és a későbbiekben is voltak olyan kocsik, amelyeken fehér vagy barna csíkok is díszelegtek. Hiába jut eszünkbe a sárga a villamosok kapcsán, még ma is előfordulhat, hogy olyan járműbe szállunk be, amelyen egyéb színek is láthatók.
A buszok kékje lehetett volna más is
Ami a buszokat illeti, a teljesen egységes kék árnyalat csak a 2010-es évek döntésének eredménye: ekkor felmenő rendszerben, a fényezést igénylő buszok átszínezésével álltak neki a járművek égkék színűvé varázsolásának. Ekkor már majdnem 100 éves volt a magyarországi buszközlekedés: az első járat még 1915-ben indult útjára, egy benzines és egy akkumulátoros, azaz elektromos busszal.
A világháborúk persze közbeszóltak a buszvonalak üzemeltetését illetően is, az ekkori elektromos jármű ugyanakkor még sárga színben pompázott.
A húszas években volt ötlet arra vonatkozóan is, hogy pirosak legyenek a járművek, ám ezt akkor politikai okokból elvetették. A választás a kékre esett ehelyett – ennek pontos oka nem ismert, mindenesetre mostanra teljes mértékben elterjedt, hogy a buszok kékek. Ha a tömegközlekedés mellett érdekel az is, hogy az emberek mit hagynak el a vonatokon, ez a cikkünk is tetszeni fog!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
