Tényleg létezett a gazdagokat kifosztó legendás útonálló, Robin Hood?

Tények és tévhitek

GettyImages-168581274

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Mindenki ismeri a legendás útonálló és zseniális íjász, Robin Hood történetét, aki bandájával a sherwoodi erdőben tanyázott, és kifosztotta a népet megnyomorító gazdagokat, a zsákmányolt pénzt pedig szétosztotta a szegények között. A történet szerint a híres törvényenkívüli a 12. században, Oroszlánszívű Richárd király uralkodásának idején élt – de vajon tényleg létező személyiség volt, vagy csupán a fantázia szülte alakját?

Az sem biztos, mikor és hol élt Robin Hood

Robin Hood és emberei (19. századi illusztráció)
Robin Hood és emberei (19. századi illusztráció)duncan1890 / Getty Images Hungary

Robin Hood személyével kapcsolatban szinte semmilyen konkrétum nem áll rendelkezésünkreírja Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója –, még azt sem tudni, Észak-Anglia melyik részén élt. Egyes történetek szerint Nottinghamshire-ben tevékenykedett, hiszen leggyakrabban Nottingham bírájával gyűlt meg a baja, mások azonban a szomszédos Yorkshire vidékére teszik működését, mivel az ott található Whitbyben mérkőzött meg egy íjászpárbajban hűséges emberével, Little Johnnal. Szintén rejtély, melyik király uralkodása idején folytatta útonállói tevékenységét a legendás népi hős (erről lentebb részletesebben).

A Robin Hood nevét említő legrégebbi írásos forrás egy 1370-es években keletkezett allegorikus költemény, a Piers Plowman, melyben egy lusta pap azt állítja magáról, nem tudja tökéletesen a miatyánkot, de ismer néhány verset Robin Hoodról. A következő századokban több népballada is született a titokzatos hősről, végül a 16. század elején jelent meg az első krónika, mely részletesen elmesélte a történetét: e szerint egy Robin de Loxley nevű nemesembert árulással vádoltak meg, ezért bosszúból a sherwoodi erdőben útonállócsapatot szervezett, felvette a Robin Hood („Csuklyás Robin”) álnevet, és gerillaharcot indított a király helytartója, vagyis a nottinghami bíró ellen.

Errol Flynn az 1938-as Robin Hood kalandjai címszerepében
Errol Flynn az 1938-as Robin Hood kalandjai címszerepébenHulton Archive / Getty Images Hungary

A krónikások sokáig nem tudtak megegyezni benne, mikor is élhetett a híres törvényenkívüli, egyesek II. Eduárd király uralkodásának idejére, az 1300-as évek elejére tették ténykedését, mások viszont az 1100-as évek végét jelölték meg Robin Hood korának, amikor I. (Oroszlánszívű) Richárd király fogságba esett a Szentföldön, ezért egy időre öccse, János vette át Anglia kormányzását. Robin Hood kultusza a Tudor-dinasztia korában kezdett igazán népszerűvé válni, amikor VIII. Henrik király előszeretettel hasonlítgatta magát a néhai útonálló hőshöz, sőt, fiatalon ünnepségek alkalmával még magára is öltötte annak jelmezét. Ekkoriban dőlt el véglegesen, hogy Robin Hood Richárd király korában élt, és alakja is ekkor mutálódott a ma ismert nemes lelkű törvényenkívülivé.

VIII. Henrik korában terjedt el a ma ismert verzió

A Tudor-kortól ismert verzió szerint Loxley gróf nem fordult szembe a királlyal, hűséges alattvalója maradt a nemes Richárdnak – akivel talán együtt is harcolt az egyik keresztes hadjáratban –, és éppen az ő nevében lépett fel a népnyúzó, igazságtalan Jánossal és embereivel szemben. Ezzel Robin Hood alakja a „jó királyát” tisztelő angol nép és a nemes lelkű, törvényes uralkodó szövetségének szimbólumává vált, ami tökéletesen megfelelt a Henrik által sulykolni kívánt „üzenetnek”. A dologban csupán egyetlen bökkenő akad: a 12. században, Richárd király korában a Robin Hood által használt hosszú íj (longbow) még nem volt használatban, csak a 13–14. században terjedt el.

A legvalószínűbb, hogy Robin Hood, mint valódi személy, sohasem létezett, alakját több középkori angol törvényenkívüliből gyúrta egybe a folklór, népi hiedelemvilág. Akkoriban a legtöbb útonálló csuklyát („hood”) viselt, a „robin’” pedig igeként, „rablásként” is értelmezhető: lehetséges, hogy az egyebek mellett „Robinhood”, „Robehod”, „Rabunhod” formában is megjelenő név pusztán a „csuklyás rabló” szinonimáját jelentette, és ebből vált idővel (fiktív) személynévvé a nép ajkán. A legenda valódi eredete és az igazi „Robinhoodok” személye valószínűleg mindörökre homályba mész.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek