Animánia
A tengerentúlon 1993-ban, idehaza három évvel később, az HBO-nak köszönhetően debütált Animánia a Warner Bros. klasszikus rajzfilmjeinek szellemét és kreativitását emelte át a ’90-es évekbe, bombasztikus elegyet alkotva. A főhős három rosszcsont Warner tesó, Yakko, Wakko és Dot kalandjai mellett megismerhettük többek között a világuralomra törő egérpárost, Bunkót és a Vészt, a kiöregedett filmsztár Slappy mókust és a gengszteréletet választó galambokat, a Jómadarakat. A sorozat hemzsegett a filmes utalásoktól és a felnőtteknek (is) szánt bennfentes poénoktól, melyeket a magyar fordítók gyakran a hazai közönséghez szabtak, egy alkalommal például Wakko nagyon szeretett volna Torgyán Józseffel vacsorázni.
Dexter laboratóriuma
Az évtized második felének nagy rajzfilmes bummja az amerikai Cartoon Network műsorán 1996-ban debütált Dexter laboratóriumával érte el egyik csúcspontját. A hihetetlen intellektussal megáldott címszereplő kisfiú a legdurvább sci-fikbe illő titkos laboratóriumot tart fent szülei házában, mely természetesen gyakran problémák forrása, különösen, hogy lelkes és jószívű, de nem igazán éles eszű nővére, Dee Dee is előszeretettel látogatja. Valószínűleg kevés olyan, a ’90-es években, 2000-es évek elején gyerekkorát töltő ember akad, akinek ne mondana valamit például az „omelette de fromage” vagy „Szakáll Gyepál”.
Fecsegő tipegők
A Cartoon Network mellett a rivális Nickelodeon csatorna is rengeteg klasszikussal örvendeztette meg a gyerekközönséget, idehaza és világszerte egyaránt. A magyar Csupó Gábor és felesége, Arlene Klasky által megalkotott Fecsegő tipegők a világot a kisgyerekek szemszögéből mutatja be, remek helyzetkomikummal és verbális humorral, egyszerre vicces és szerethető, nem is kellett ennél több a sikerhez.
Hé, Arnold!
Szintén a Nickelodeon sztársorozata volt a nagyszülei által nevelt, fejformája miatt (amerikai)futball-fejűnek csúfolt Arnold története, aki rengeteg fura figurával találkozik hétköznapi kalandjai során: a sorozat gyakran fontos tanulságokat és életbölcsességeket fogalmazott meg szórakoztató formában, az egyik legfontosabb üzenete a másik ember elfogadása volt, annak minden különcségével együtt. A legtöbbünk pedig bőszen drukkolt, hogy Helga Pataki titkos, vágyott szerelme Arnold iránt végre szárba szökkenjen.
Ed, Edd és Eddy
A Cartoon Network alkotóinak a groteszk, abszurd humorért sem kellett a szomszédba menniük, melynek a ’90-es évek végén debütált Ed, Edd és Eddy fényes bizonyítéka. A sorozat egy csapat gyerekről szól, akik egy furcsa külvárosi környéken, a Zsákutcában élnek – egyes sötét teóriák szerint valójában meghaltak, és a purgatóriumban leledzenek –, és gyakran kifejezetten bizarr kalandokba keverednek, Eddy például folyamatosan terveket sző, hogyan kaparinthatná meg ismerősei pénzét. Az abszurd hangvétel azonnal óriási sikert eredményezett, idehaza is kevés egykori ’90-es, 2000-es évekbeli gyerek van, aki ne tudná, ki az a Deszka, vagy mi az a cukigumi.
Pindúr pandúrok
Napjainkban elárasztanak minket a szuperhősfilmek, a ’90-es évek vége felé azonban mindnyájunk kedvenc szuperhőscsapatának a véletlen laborbaleset következtében világra jött Puszedli, Sziporka, Csuporka trió számított: a három iskola-előkészítőbe járó, kedves kislány szuperképességeinek köszönhetően hétről hétre megmenti szeretett lakóhelyét, Bogárfalva városát, még épp időben ahhoz, hogy vacsorára hazaérjenek. A Cartoon Networkön futott sorozat kiválóan ötvözte a szuperhősképregények és filmek toposzait a frappáns humorral, és egy nagy adag (gyakran felnőtteknek szóló) popkulturális utalást is megengedett magának, az egyik epizód például a Beatles történetét mesélte el négy gonosztevő ördögi szövetségén keresztül.
Rocko modern élete
A Nickelodeonon futott Rocko modern élete – a címhez hűen – egy Ausztráliából Amerikába kivándorolt törpekenguru, vagyis wallaby kalandjait meséli el, aki egy fiktív metropoliszban, O-városban kénytelen megbirkózni a késő 20. századi nagyvárosi kapitalista életforma minden jó és rossz velejárójával, az álláskereséstől a rossz szomszédságon át a porszívókig. A gyakran szarkasztikus humorral operáló sorozat szintén hemzsegett a felnőtteknek szánt gegektől, egy alkalommal a főhős például egy (kevéssé leplezett) korhatáros telefonszolgáltatásnál vállalt munkát.
Johnny Bravo
Dexter mellett talán az önjelölt alfa-hímeket kiparodizáló Johnny Bravo volt a Cartoon Network legismertebb karaktere a korszakban, aki hiába próbálja bicepszével, az égig felzselézett hajával és macsó szövegével meghódítani a hölgyek szívét, szinte minden esetben visszautasításban lesz része. A manírjaiban és beszédstílusában Elvisről mintázott főhős olykor egészen szürreális kalandokba keveredett, randizott például egy vérfarkassal, és összehozta a sors a Scooby Doo szereplőivel.
Dragon Ball
Kevés rajzfilm váltott ki akkora visszhangot – mind pozitív, mind negatív értelemben – idehaza a ’90-es években, mint az RTL Klubon sugárzott Dragon Ball és Dragon Ball Z. A Son Goku és barátainak történetét elmesélő japán animesorozaton a magyar tévécsatorna számos változtatást végrehajtott, alaposan tompították az erőszakos és felnőtt-tartalmú jeleneteket, és a szöveget is többször átírták, ennek dacára sokan kifejezetten aggódva tekintették a Dragon Ball és folytatása hihetetlen népszerűségét a gyerekek körében. A sorozatot végül kvázi betiltották, pontosabban a néhai Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) olyan magas korhatár-besorolásra kötelezte az RTL Klubot, hogy csak éjszaka tudták volna sugározni, az ügyből még bírósági eljárás is lett.
A Simpson család
Listánk utolsó tétele több tekintetben is kakukktojás, egyrészt nem elsősorban a gyerekközönség számára készült (sőt, mondhatni, forradalmasította a felnőttanimáció műfaját, és utat nyitott olyan későbbi sorozatok felé, mint a South Park és a Family Guy), másrészt még ma, 34 évvel 1989-es debütálása után is műsoron van. Az idehaza a ’90-es években a néhai TV3-on sugárzott, majd később a Viasat 3-on folytatott széria főhőseit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, Homer Simpson és családja világszerte milliók kedvence; érdemes talán megemlíteni a (legalábbis a kezdeti években) kiváló szinkront és a 2018-ban elhunyt Székhelyi József alakítását a családfő magyar hangjaként.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés