Egy diák fejtette meg, amit korábban senki, 14 milliót kapott egyetlen szóért

GettyImages-1717311609
Olvasási idő kb. 6 perc

Kétezer éve váltak majdnem enyészetté az ókor egyik leghíresebb városának pusztulásakor, sosem gondoltuk volna, hogy valaha elolvashatjuk a régi római iratokat. Egy diák jött rá a megoldásra egy egyetemi projekt során, miként férhetünk hozzájuk.

A Nápoly melletti lávafennsík stratégiailag előnyös helyszínnek számított a Vezúv közelsége ellenére az ókorban, ennek ellenére egészen a 16. századig nem is sejtették, hogy a felszín alatt városok rejlenek.  

A dúsan termő talaj és a terület elhelyezkedése szinte kínálta magát, nem csoda, hogy már a Krisztus előtti 6. században benépesítették a későbbi Pompeji környékét az oszkok. Erőteljesen jelen lévő kultúrájuk az etruszk és a római hódítást is túlélte, még a lávával borított, fennmaradt pompeji házakon is találunk oszk nyelvű feliratokat. 

Ragyogó kereskedelmi központ lehetett az egykori Pompeji
Ragyogó kereskedelmi központ lehetett az egykori PompejiAtlantide Phototravel / Getty Images Hungary

A földrengés megszokott volt ezen a vidéken

Az egykori, elfeledett itáliai törzs szállásterületén száz esztendő adatott a rómaiaknak. Krisztus előtt 80-ban Sulla foglalta el a városkát, mely így a Római Köztársaság részévé vált. A nagyszabású infrastrukturális fejlesztések elhelyezkedésének köszönhetően a legfőbb kereskedelmi útvonalat, a Via Appiát épp a városon keresztül vezették észak felé, így gazdasági jelentősége hamar nyilvánvalóvá vált. 

Augustus császár idején már négy fürdő, egy amfiteátrum, illetve a teljes várost behálózó vízvezeték is épült, a lakók kereskedelmi kapcsolatainak hála kifejezetten gazdag településnek számított Pompeji. 

Már 62-ben, éppen Augustus császár ünnepén hatalmas földrengés pusztított a vidéken, szinte az egész várost a földdel tette egyenlővé. A kialakult káoszban és anarchiában a fosztogatók minden mozdíthatót elvittek, rengetegen el is hagyták a várost, az elvándorlás pedig fokozódott a későbbi évek rendszeres földmozgásai következtében. A Vezúv mozgolódott. A lassú újjáépítési munkák még 79-ben, a végzetes évben is tartottak, a pompás kereskedőváros ekkor már rég nem tündökölt korábbi fényében. A vulkán kráterét évezredekig elzáró lávadugó állítólag 79. augusztus 24-én szabadult ki fogságából, rárobbanva a campaniai városkára. A láva és a kőtörmelék kilométernyi magasságba lövellt fel, amikor a hegy csúcsa szó szerint lerobbant. Három napig hamu takarta el a napot a térség felett, Pompejit pedig 7-8 méternyi hamuréteg fedte be. 

A Vezúv teteje egyszerűen lerobbant 79-ben
A Vezúv teteje egyszerűen lerobbant 79-benAtlantide Phototravel / Getty Images Hungary

Rossz ómen volt az ünnep

A város pusztulásának pontos időpontja egészen 2018-ig csak feltételezés volt, ugyanis az egyetlen forrásként Plinius, a római flotta egyik parancsnokának visszaemlékezése szolgált, azonban az ezredfordulót követő feltárások során előkerült egy antik graffiti, melynek köszönhetően ma már úgy gondolják a kutatók, hogy nem augusztusban, hanem októberben történt a kitörés. 

A szénrajz kora viszonylag pontosan megállapítható, alig egy hete írhatták fel a falra a „a november előtti 16. nap” feliratot, mely október 17-ét jelentette. Ez a nap meglehetősen baljósnak bizonyult, ugyanis ekkor tartották Vulcanus isten ünnepét, a vulcanaliát. 

A hatalmas robbanást követő hamu és kőtörmelék elől nem volt menekvés. Bár tudták, hogy a közeli hegy egykor vulkán volt, de olyannyira csendesnek tűnt a korábbi évszázadokban, hogy még a kortársak sem tudták eleinte, vajon melyik hegy okozta a katasztrófát. A lakosság nagy része azonban jó irányba menekült, a vulkánnal átellenes Sarno folyó völgye felé, azonban senki nem jutott messzire. A folyóparton rengeteg csontvázat találtak a feltárások során. Akik a pincébe menekültek, szintén mind meghaltak. Pompeji végzetét a hamu és a kőtörmelék okozta. 

Mindenki odaveszett a hamunak köszönhetően
Mindenki odaveszett a hamunak köszönhetőensestovic / Getty Images Hungary

Már a középkorban rábukkantak az eltemetett városra

1592-ben Domenico Fontana nápolyi mérnök volt az első, akik a törmelékrétegek alatt felfedezett valamicskét az egykori ókori városból. A felszínre került márványtáblák felkeltették D’Elboeuf herceg érdeklődését is, aki hatalmas területeket vásárolt meg a feltárások zavartalansága érdekében. A terv nélküli ásatások következtében fedezték fel a később Drezdai nők néven ismert három márványszobrot, melyet aztán Savoyai Jenő herceg vásárolt meg, s később II. Frigyes Ágost drezdai választófejedelem udvarába került. Az ő lánya, a későbbi nápolyi királyné volt az, akinek az ókori, csodálatos alkotások felkeltették a figyelmét, s az ásatások újabb hullámát indította el. Neki köszönhetően bukkantak elő a láva által megsemmisült Herculaneum maradványai is. 

A Vezúv által semmivé tett Pompeji melletti város, Herculaneum feltárásakor számtalan írott elmék is a felszínre került.

A leletek azóta is közérdeklődés tárgyai, a feltárások napjainkban is folynak. Számtalan épületet sikerült rekonstruálni a két városkában, és rengeteg használati tárgyat őrzött meg épségben a vulkáni hamu, melynek köszönhetően Pompeji és Herculaneum lett az a két ókori város, amiről a legtöbbet tudhatunk. Az ásatások során rengeteg tekercs is előkerült, azonban a sérülékeny leletekhez napjainkig senki nem mert hozzányúlni.

Megfejtették, miről írtak a rómaiak

Az elszenesedett tekercsek tartalmával kapcsolatban tavaly egyfajta kihívást indítottak, melynek célja az volt, hogy valaki – akár nem szakmabeli – rájöjjön, vajon hogy lehet a mállékony lapokat sérülésmentesen elolvasni. A Villa Papyriban, egy római államférfi gazdag birtokán tárolt tekercseket a Vezúv-kihívás során hozták nyilvánosságra, remélve, hogy a kreatív technológiák és innovatív technikák segítségével valaki megfejti, mi is lehetett rajtuk. A kihívás nyertesének 700 ezer dollárnyi fődíjat és több kisebb összeget ajánlottak fel, így nem csoda, hogy rengetegen próbálták kisilabizálni, mit is vethettek papírra kétezer évvel ezelőtt. 

Az Első Levelek megfejtéséért járó 40 ezer dollárért (kb. 14 millió forint) egyetlen szót kellett megfejteni, ez volt az első, amit a sárba és hamuba ragadt tekercseken felismert valaki. A nagy felfedezést egy 21 éves informatikushallgatónak, Luke Farritornak köszönhetjük, aki a mesterséges intelligenciát használva rekonstruálta a lila festéket vagy lila ruhát jelentő porphyras szót. Nem sokkal később egy másik induló, Youssef Nader is sikerrel járt. Casey Handmer a harmadik, akinek a nevét megőrzi az emlékezet a tekercsekkel kapcsolatban, ő azonosította ugyanis a tintát, amellyel a papírokra írtak. A fődíj azonban még mindig nem kelt el, a lelkes amatőrök, számítógépes szakemberek és kutatók a három fiatal eredményeit felhasználva ezekben a pillanatokban is a megfejtésen dolgoznak. Megtudjuk valaha, vajon ruha vagy festék a témája annak a bizonyos első levélnek?

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek