Vágjunk rögtön a közepébe, hiszen legtöbbünket az érdekel leginkább, hogy milyen szennyező anyagok szállnak az otthonunk levegőjében!
Miután olyan sokféle szennyezőanyag van, érdemes ezeket csoportonként megvizsgálni. A szennyező anyagok forrása szerint megkülönböztetünk bel- és kültérieket. Előbbiek származhatnak például különféle bútorokból vagy háztartási vegyszerekből, sütő- és fűtőberendezésekből, klíma- és egyéb készülékekből, de kerülnek a levegőbe az ott tartózkodó emberekből is, például vírusok, baktériumok.
Beltéri légszennyezők származhatnak még épületkárokból is, például penészgombák, poratkák; és tulajdonképpen maga az emberi tevékenység, a saját lakáshasználatunk is lehet egy olyan szennyezőforrás, amely problémákat okozhat.
A kültériek elsősorban égéstermékekből, nem megfelelő anyagok eltüzeléséből, közlekedésből, elhanyagolt növényzetből és egyéb szennyező forrásokból származnak. Van egy másik felosztás is, amelyet követhetünk a légszennyező anyagok csoportosításánál, hogy azok milyen eredetűek: kémiaiak vagy biológiaiak.
Olyan sokat hallunk lakásunk láthatatlan élőlényeiről, ezért fontos lenne tisztáznunk, hogy mik is ezek!
A vírusokat ugyan nem soroljuk az élőlények közé, mégis általában ezekről beszélünk először. A levegőben található vírusok forrása egyértelműen az ember, de ha a lakásban nem tartózkodik fertőző beteg, akkor ezek szerepe általában elhanyagolható. A belső téri levegő baktériumai túlnyomórészt az emberi szervezetből származnak, és közülük legfőképpen azok találhatók meg a levegőben, amelyek egyébként nem okoznak különösebb megbetegedést, hanem együtt élnek velünk a bőrfelületeinken, a nyálkahártyánkon, tehát már légzéssel és beszéddel is kijutnak a levegőbe.
Viszonylag ritka, hogy egy átlagos lakásban a baktériumok közt kórokozókat találunk, a jelenlétük inkább egyfajta higiéniai jelzés, tehát a levegőben a nem megfelelő takarítás vagy lakáshasználat esetén dúsulhatnak föl nagyobb koncentrációban.
És mi a helyzet a gombákkal? Sok otthonban küzdenek például a penésszel.
Gombák normál esetben is vannak a levegőben, hiszen nagy részük eleve úgy szaporodik, hogy spórákat szór a levegőbe. Ezekhez már alkalmazkodott a szervezetünk, ezzel könnyedén megküzd az immunrendszerünk, hiszen a természetes környezetünk részei. A probléma a lakás penészedésekor jelentkezik.
Miért?
A szervezetünk számára természetes állapotra az jellemző, hogy sokféle gombaspórával találkozunk, de ezek összetétele, mennyisége gyorsan változik a levegőben. Ha viszont penészes lakásban tartózkodunk, az a szervezetünket jobban igénybe veszi, mert hosszabb ideig, illetve rendszeresen, nagy koncentrációban és ugyanannak az allergén gombafajnak a spórái terhelik a szervezetünket. Ez az egyoldalú kitettség előbb-utóbb egészségi problémákhoz vezet; hogy pontosan mikor, az egyénenként nagyon eltérő – számos tényezőtől függ, például a genetikai háttértől, egy esetleges alapbetegségtől, a penészgomba típusától, a spórakoncentrációtól, a lakáshasználattól, a kitettség hosszától stb.
Milyen gondokat tud okozni a penész?
A penészgombák elsősorban légúti allergiás megbetegedéseket, irritációt, nehézlégzést (asztmát) okozhatnak a spórák allergéntartalma révén. Jellemző, hogy a lakásban – főként reggel – jelentkeznek a tünetek, de az épület elhagyása után javul az állapot.
Közismert, hogy a penészgombák toxinokat is termelnek, ám miután ezekből viszonylag kis mennyiség jut a levegőbe, elsősorban nem emiatt veszélyesek.
A penészes lakásban élők gyakran panaszkodnak fejfájásra és depresszióra is. Utóbbi összeköthető azzal a nyomasztó érzéssel, hogy a penész nemcsak kellemetlen látvány, hanem kellemetlen szagú is, és jelenlétével általában a rossz anyagi helyzetre és a betegségekre asszociálunk, gyakorta helytelenül. A gombák fertőzéseket is okozhatnak, ezek azonban csak az immunhiányos állapotban lévő, általában komoly alapbetegségben szenvedőket veszélyeztetik.
Jól tudom, hogy ahol gombák vannak, ott poratkák is?
Ezek az élőlények általában a gombák hatására jelennek meg, úgymond a gombák jelenléte csalogatja őket. A poratkák gyorsan el tudnak szaporodni a lakásban, és a levegőbe szóródó ürüléküknek olyannyira erős az allergizáló hatása, hogy általában még a gombák okozta tüneteket is felülmúlják. Legjellemzőbben nagyon erős asztmában, nehézlégzésben, fulladásban nyilvánul meg.
Mi az igazság a lakásban tartott házi kedvenceinkkel kapcsolatban?
Problémát a nem megfelelő állattartás és higiénia okozhat, és ilyenkor általában a négylábú kedvencekről érdemes beszélnünk, köztük a kutyákról és a macskákról.
Utóbbiak erősebben allergizálnak, mint a kutyák, így nem tanácsos lakásban tartani őket.
Nagyon elszennyeződhetnek miattuk főleg a kárpitok, a szőnyegek és a matracok, ráadásul a macskaallergén egy nagyon nehezen takarítható, ragadós anyag, amely még azután is hónapokig megmarad a lakásban, hogy az állat már nincs ott.
Ilyen módon akár használt bútorokkal, szőnyegekkel is átkerülhet más lakásokba, ahol szintén komoly allergiás panaszokat, nehézlégzés jellegű tüneteket okozhat.
Lássuk a növényeket: sokak ellensége a virágpor is – ezek milyen koncentrációban jutnak be a lakásunkba?
A virágporok túlnyomó része kültéri eredetű, amelyek főként szellőztetéssel, a ruhánkon és a hajunkon jutnak be a lakásba. Az általuk kiváltott allergia (szénanátha) jellemzője, hogy szezonális. A pollen-előrejelzés az allergia felismerését és a súlyosabb tüneteket okozó koncentráció elkerülését segíti. Az előrejelzések, tájékoztató anyagok hiteles forrásból a Nemzeti Népegészségügyi Központ weboldalán érhetők el.
Meg kell említeni a belső térben virágzó növényeket is, például a vitorlavirágot, amely lakásunk egyik pollenforrása lehet.
Ám vannak olyan szobanövények, amelyek nem pollent, hanem tejnedveket bocsátanak ki, ilyenek a fikuszok és a mikulásvirág. Ezek tejnedve allergizálhat, például bőrtünetekkel jelentkező latexallergiát okozva. A pompás kutyatejet pedig jobb, ha eltávolítjuk az otthonunkból, ennek a tejnedve ugyanis rákkeltő.
Külön lehet-e választani, hogy mely helyiségekben milyen szennyező anyagok, mikrobák találhatók?
Minden helyiségnek megvannak a jellegzetes szennyező anyagai. Nagyon érdekes, hogy a mostanában elterjedt amerikai konyhás lakásoknak nagyon tipikus a szennyezőanyag-összetétele, javarészt amiatt, mert bekerültek a nappaliba az alapvetően szennyeződésekkel járó konyhai tevékenységek, mint például a zöldséghámozás.
A hagymaféléken, főleg a vöröshagymán, nagyon sok a penészgomba – nem ugyanaz, mint a falakon találhatók –, ami hámozáskor a levegőbe szóródik. Amíg a konyhapult könnyen letakarítható, a nappali bútoraira és a könyveire lerakódott spórák sokáig megmaradva allergizálhatnak.
Divat mostanában a fürdő- és a hálószoba összeépítése is – ha belegondolunk, a hálószoba egy textilekkel, szőnyegekkel, matracokkal bebútorozott, puha, kellemes környezet, amiben nincs túl nagy nedvesség. Ezzel szemben a fürdőszoba egy nedves helyiség, ahol kerámiafelületek biztosítják azt, hogy ne legyenek az anyagok nedvszívók, a víz könnyen felszáradjon, és jól lehessen takarítani.
Ha ezt a két helyiséget összenyitjuk, akkor a fürdőben termelődő nedvesség átáramlik a hálószobába, ahol a matrac, a szőnyeg, a ruhák és a gardróbszekrény megszívja magát, és bennük elszaporodhatnak a poratkák, penészgombák.
Érdemes megemlíteni, hogy a gipszkarton falak és álmennyezetek miatt gyakorivá vált a rejtett penészedés – ez egyaránt érinti a konyhákat, fürdőszobákat, de akár az ezekkel a vizes helyiségekkel határos nappalit vagy a hálószobát.
Ezek után már csak félve merem megkérdezni, hogy a vécéhelyiségünk levegőjében mik lehetnek…
A vécék nagyon komoly járványos terjedést okozhatnak. Ha például nem lecsukott fedéllel húzzuk le a vécét, vagy ha a lehúzás után gyorsan felnyitjuk, a helyiségben szétszórjuk az elsősorban széklettel ürülő vírusokat és baktériumokat tartalmazó vízpermetet.
Abban a kis helyiségben egyetlen húzással körülbelül 20 ezer folyadékcseppecske jut a levegőbe, ami aztán mindenre ráülepedik, ott esetleg fertőzéseket okozva.
Mit tehetünk otthonunk egészséges levegőjéért?
Fontos a lakások rendszeres szellőztetése. Abban a korszakban élünk, amikor az épületekre elsősorban energetikailag gondolunk, a légtömör nyílászárókon és a vastag szigeteléseken át azonban nem tud levegőzni a lakás.
Ezért is korunk egyik legnagyobb problémája az, hogy nagyon magas beltéri szennyezőanyag-koncentrációnak vagyunk kitéve azokban a helyiségekben, ahol a napjaink 85-90 százalékát töltjük.
A megfelelő szellőztetéssel nemcsak a levegő cseréjéről, az oxigén pótlásáról gondoskodhatunk, hanem a lakásban termelődött pára, a különféle kémiai szennyeződések, valamint a spórák és a baktériumok eltávolításáról is.
A kémiai szennyezők esetén a szellőztetés mellett lényeges szempont az alacsony kibocsátású bútorok, épületanyagok, háztartási szerek használata. Olyan külső téri szennyezőforrás esetén, amelyet nem tudunk megszüntetni, a légtisztító berendezések is szóba jöhetnek.
Nagy divat lett a „házi ózonizálás”, amit azonban nem javaslunk! Mivel az ózon nagyon veszélyes mérges gáz, csak szakember végezhet vele fertőtlenítést; emellett nem szünteti meg a probléma okát, például a falak nedvesedését és a későbbi penészedést. A biológiai légszennyezők felszámolásánál a megfelelő eljárás: a szennyezőforrás felderítése, a háttérben található ok – például szigetelési hiba, csőtörés – kijavítása, a gombatelep és végül a kiszóródott spórák eltávolítása.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
