A rekorder óriásteknős barátnőjéről 26 év után derült ki, hogy hím – 190 évesen sem leszünk tévedhetetlenek

GettyImages-987999060

Szent Ilona szigete ma már nem csak Napóleon miatt ismeretes, itt él ugyanis a Föld legidősebb szárazföldi állata, Jonathan. Hogy a nagy népszerűségnek örvendő óriásteknős életkorát érzékeltessük, II. Erzsébet királynő dédanyja, Viktória királynő 1837-es koronázásakor Jonathan már ötéves lehetett.

Az életkor csak egy szám, Jonathant sem igen foglalkoztatja, hogy nagyjából 40 évvel élte túl várható élettartamát. Az immáron nemzeti szimbólumnak választott, kétszeres Guinness-rekorder óriásteknőst nemcsak az 5 pennys hátoldalán és bélyegeken láthatják viszont a helyiek, de várhatóan nemzeti ünnepnap is köthető lesz nevéhez.

„Jonathan a kitartás, az állhatatosság és a túlélés szimbóluma” – ahogy gondozója, Joe Hollins fogalmaz. 

Hollinst 13 éve érte a megtiszteltetés, hogy Jonathan életét felügyelje, ez idő alatt nagyon sok történetet mesélt el a teknőssel kapcsolatban. A hosszú élet titkának megfejtése reményében, nézzük csak, milyen is a matuzsálem teknős élete.

A hosszú élet titka – Slow living

Természetközeli, háborítatlan élet

„Mind tudjuk, hogy a hüllőknek lassú az anyagcseréjük, lassan lélegeznek, lassan esznek, és így sokáig élnek. Talán az itteni stresszmentes életmódja és a tiszta levegő is magyarázza Jonathan hosszú élettartamát” – fejtegeti Hollins. 

Idén lesz 520 éve, hogy az afrikai parttól 1900 kilométerre fekvő Szent Ilona-szigetet felfedezték, azóta is a világ egyik legelszigeteltebb lakott területe. A hosszú, egészséges életben fontos szerepet játszik tehát a környezeti tényező is, de nem kell azért a világ végére menekülni.

Jonathan Szent Ilona-szigeten él, a kormányzói rezidencia, a Plantation House hatalmas területén
Jonathan Szent Ilona-szigeten él, a kormányzói rezidencia, a Plantation House hatalmas területénStHelena / Getty Images Hungary

Jó ételek, jó társaság

A Szent Ilona-i kormány legfrissebb hírei szerint Jonathan „jó egészségben vészelte át a telet”. A teknőst már nem sok inger éri, hiszen látását elvesztette, és szaglása sem a régi. Állítólag kiváló hallása megmaradt, és így továbbra sincs gondja a társas érintkezéssel. Élvezi az emberek közelségét, különös tekintettel gondozójára.

„Jól ismeri már a hangomat, és úgy szalad hozzám, mint egy kutya, de nem áltatom magam azzal, hogy ez miattam van. Ez inkább pavlovi reflex, mert a hangomat a finom falatokkal társítja” – mondja Hollins, aki sárgarépával, uborkával, almával és banánnal eteti a jó étvágyú teknőst, ügyelve ujjai épségére. „Még a vastag kesztyűben is elvesztettem már két körmömet”.

A jó társaságban elköltött étel nemcsak finomabb, de a lelket is ápolja.

Joe Hollins és Jonathan
Joe Hollins és JonathanJoe Hollins via Wikimedia Commons

Napi rutin és egészséges libidó

Jonathan hétköznapjai nem túl változatosak. Napfelkeltével ébred, és a délután 5 órai nyugovóra térés előtt három másik szárazföldi teknőstársával együtt legelészik a kormányzói rezidencia, a Plantation House hatalmas területén.

Frederica 1991-ben érkezett a szigetre a francia konzul ajándékaként, és azóta Jonathan párja. Feltételeznénk, hogy Jonathan több utóddal is büszkélkedhet, de sajnos még nem sikerült kisteknősöket nemzenie. Az eredménytelen párzás annak is köszönhető, hogy csak 26 év után derült ki: Frederica valójában Frederic. Ez a váratlan felfedezés azonban nem tántorította el a szerelmeseket, továbbra is szoros kapcsolatot ápolnak. Ugyanakkor Emmának, nőstény társuknak is szentelnek figyelmet. Hollins szerint ez a fajta pánszexuális viselkedés nem ritka az állatvilágban.

Az aktív libidó úgy tűnik, a jó egészség jele.

Szerencsefaktor: jó genetika

Egy nemrégiben készült tanulmányban vizsgálták a teknősfajok, többek között egy Jonathanhez hasonló óriásteknős egyed sejtjeit is. Kiderült, hogy ezek az állatok képesek megvédeni magukat a sejtkárosodás hosszú távú hatásaitól azáltal, hogy az apoptózisnak nevezett folyamat segítségével gyorsan elpusztítják a károsodott sejteket, így megelőzve azok burjánzását, és növelve az egyed várható élettartamát.

Jonathan egyébként egyike azon szerencsés példányoknak, akik nem végezték teknőslevesként, fiatal kora idején ugyanis a hajósvilág könnyen rakásolható konzervételként tekintett ezekre a 200-300 kilós állatokra. Szóval a szerencse is jócskán hozzájárult ehhez a világrekordhoz.

Ha szeretnél kicsit többet tudni az óriásteknősökről, ajánljuk figyelmedbe egy korábbi cikkünket A természet csodái sorozatunkból.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra