A modern kor emberének sokszor nem könnyű megoldani, hogy egészéges életet éljen. A megfelelő étrend, a testmozgás, a szabad levegőn tartózkodás: mind olyan dolgok, amiket gyakran nehéz összeegyeztetni a munkával, gyerekekkel, egyéb elfoglaltságokkal. Hasonló problémákkal azonban már a régmúltban is küzdöttek az emberek – ahogy az a kor egyik leghíresebb orvosának, Galénosznak a feljegyzéseiből is kiderül.
Az ókorban is tudták, hogyan kellene élni
Azzal alapvetően már az ókorban is tisztában voltak, hogy mit kell tenni az egészséges életért. Az például széles körben ismert volt, hogy milyen fontos a megfelelő étkezés.
„Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered”
– a híres mondást általában a neves görög orvosnak, Hippokratésznak szokták tulajdonítani, és ezt vallották a rómaiak is. Azt is mindenki tudta, hogy milyen fontos a megfelelő mennyiségű testmozgás. Erről tanúskodik a többi között az is, hogy milyen sokféle sportot űztek az ókorban. Roppant népszerűek voltak például a labdajátékok. Ilyen volt
a trigon, melynek során hárman körbe álltak, és egymásnak dobálták a labdát: bal kézzel kellett elkapni, jobbal pedig továbbdobni. A cél az volt, hogy minél nagyobb tempóban járjon körbe a labda.
A harpastum mellett, ami a fennmaradt források szerint a mai rögbinek egy jóval erőszakosabb változata lehetett, kedvelt volt a follis is: egy röplabdaszerű játék, amelyhez nehéz bőrlabdát használtak. A labdajátékokon kívül ugyancsak népszerű volt a birkózás és az ökölvívás is – utóbbihoz még kezdetleges bőrkesztyűket is húztak.
Rendszeres testmozgást javasolt az orvos
Az tehát meglehetősen ismert volt, hogy mit kell tenni az egészséges élethez, de vajon ezt sikerült is betartani? A híres orvos feljegyzési szerint nem feltétlenül. Többször panaszkodott Galénosz például egyik filozófus betegére, aki annyira megszállottan csak a munkájának élt, hogy az már az egészségét is komolyan veszélyeztette.
Ugyanezzel a problémával azonban maga az orvos is szembesült, és rájött: változtatnia kell életvitelén. „28 éves korom után, miután meggyőződtem arról, hogy létezik a higiénia művészete, egész további életemben követtem a higiénia előírásait, és az időnként előforduló, múló lázas megbetegedésektől eltekintve soha nem betegedtem meg semmilyen betegségben” – írta Galénosz. Hogy ez mit is jelentett pontosan? Az orvos Hygiene című értekezésében kifejtette: minden este teljes értékű étkezést fogyasztott el, és mindennap időt szakított arra, hogy valamilyen testedzést végezzen. A fennmaradt írások szerint
egyik kedvelt sportja a birkózás volt – említette is egyik feljegyzésében, hogy birkózás közben kificamította a vállát.
Ezeket a testmozgásokat javasolta
Galénosz aránylag könnyen meg tudta oldani, hogy egészségesen éljen, hiszen roppant rugalmas volt az életvitele. Másoknak azonban ez nehezebben ment, és ott kellett napjukba csempészni egy kis fizikai aktivitást, ahol erre lehetőségük nyílt. Ischomachus például – egy roppant elfoglalt athéni polgár – azt a megoldást találta, hogy ahova csak tehette, gyalog vagy futva jutott el. Még Szókratész is elismerően nyilatkozott erről a roppant hatékony módszerről, amelynek segítségével Ischomachus annak ellenére is fitt tudott maradni, hogy mindig rengeteg volt a dolga.
Galénosz, a híres orvos
Apja eredetileg filozófiai és politikai pályára szánta, ám álmában megjelent neki Aszklépiosz, a gyógyítás istene, és rávette: engedje, hogy a fia orvosnak tanuljon. Így válhatott Galénoszból gyógyító: előbb a helyi, Aszklépiosznak szentelt gyógyító intézményben tanult, majd apja halála után sokfelé utazott, mindenhol a gyógyítás fortélyait tanulva. Később Rómában letelepedve kora legelismertebb és leghíresebb orvosa lett. Sikereivel több ellenséget is szerzett magának, olyannyira, hogy el kellett hagynia a várost, mert attól tartott, megöletik. Marcus Aurelius azonban visszahívta, és megtette „udvari” orvosának. Műveinek óriási hatása volt: elméleteit egészen a középkorig széles körben elfogadták.A futással járó testmozgást Galénosz is gyakran javasolta. Különösen a labdajátékokat, amelyeket az orvos azért kedvelt, mert átmozgatták az egész testet, ráadásul nem is kellett hozzájuk se sok pénz, se különleges felszerelés.
Túlsúlyos betegeinek azonban mást javasolt: gyors futást és napi egy étkezést – olyat, ami eltelít, ám kevés tápanyagot ad.
Egy másik ismert orvos, Paulosz Aiginitész bizánci orvos, aki valamivel később, a 7. században élt, azokról a betegeiről írt könyvében, akik korábban egészségesen éltek, ám sok munkájuk miatt káros szokásokat alakítottak ki. „Aki az üzlettel tölti minden idejét, annak el kellene gondolkodnia azon, hogy korábbi életszakaszában végzett-e testmozgást, és azon, hogy ha nem is mozog, de jól viselné-e ezt a szokást, mert szabad izzadással megmenekülhet a betegségektől” – fogalmazott az orvos. Azoknak a betegeinek, akik nem tudtak felhagyni a rengeteg munkával, azt javasolta, hogy legalább étkezzenek egészségesen. A legrosszabb, amit tehetnek – írta –, hogy felhagynak mind a testmozgással, mind az egészséges étkezéssel.
Persze már akkoriban is sokan voltak olyanok, akiknek egyszerűen nem volt lehetősége arra, hogy az egészségükre tekintettel legyenek. „Az álmatlanság, a verejtékezés és a fáradtság fokozatosan aláássa az embert. Emésztési zavarok, tüdőgyulladás és köszvény alakulhat ki…Úgy tartják, hogy a betegség csak ürügy, hogy ne kelljen dolgozni” – írta a híres szatíraíró, Lukianosz a második századból fennmaradt könyvében.
Olvasd el, hogyan szépítkeztek az ókorban, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
