nyelv kísérlet

A mesterséges nyelveket akarta tanulmányozni

A Star Trek ádáz harcos földönkívüli faja, a klingonok már az eredeti sorozatban felbukkantak az 1960-as években (ekkor még negatív szereplőkként), sajátos nyelvük azonban csak az 1979-ben bemutatott első Star Trek-mozifilmben hangzott fel először. A filmben hallható néhány mondatot a sorozat és a film egyik színésze, a Montgomery Scott főgépészt alakító James Doohan találta ki, a következő években azonban egy lelkes nyelvész, Marc Okrand komplett mesterséges nyelvvé fejlesztette a klingont, melynek saját szótárat készített, ennek alapján írták a későbbi Star Trek-sorozatokban és filmekben felhangzó klingon nyelvű dialógusokat.

A mesterséges nyelv hamar népszerűvé vált a sci-fi sorozat rajongói és mások körében is, 1992-ben megalapították a Klingon Nyelvi Intézetet (Klingon Language Institute – KLI) azzal a céllal, hogy kutassa, oktassa és népszerűsítse a nyelvet. Az intézet, melynek központja Kentucky államban található, jelenleg mintegy 2500 tagot számlál a világ 50 országából, évente ötnapos konferenciát tart, és ösztöndíjakat is kínál azoknak, akik klingont szeretnének tanulni. Munkatársaiknak köszönhetően ma már a népszerű nyelvoktató alkalmazásban, a Duolingóban is tanulhatunk klingonul és más irodalmi klasszikusok mellett A kis herceg és a Hamlet klingon fordítása is elolvasható (nemhiába, a hatos Star Trek-mozifilm Christopher Plummer által játszott főgonosza szerint Shakespeare eredeti nyelven, vagyis klingonul a legjobb).

A világon mindössze 50-60 személy mondhatja el magáról, hogy folyékonyan beszél klingonul, közülük az egyik dr. d’Armond Speers nyelvészprofesszor, akit még egyetemista korában, a ’90-es évek elején ejtett rabul a különös nyelv. Speers kevésbé a sci-fiért, inkább az új, mesterséges nyelvekért rajongott, így talált rá a klingonra, melynek segítségével testközelből tanulmányozhatta a hasonló nyelvek kialakulását, fejlődését és felépítését. A fiatal nyelvész akkor vált ismertté (vagy inkább hírhedtté?), amikor 1994-ben megszületett első gyermeke, Alec, és újdonsült apaként úgy döntött, fiát fogja alanyként felhasználni nyelvészeti kísérletéhez.

Hároméves koráig mindkét nyelven ugyanolyan jól beszélt a fiú

Speers azt szerette volna kideríteni, képes-e egy gyerek anyanyelveként elsajátítani egy korlátozott szókinccsel bíró mesterséges nyelvet, ezért kitalálta, hogy a kis Alechez születésétől fogva kizárólag klingonul fog beszélni. Ugyanakkor félt, hogy a különös kísérlet később tanulási és beilleszkedési problémákat okozhat a fiúnál, ezért a felesége – aki mindenben támogatta a nyelvész bizarr projektjét – párhuzamosan angolul beszélt Alechez, aki így kettős anyanyelvűként nőtt fel. A lelkes édesapa rengeteg kreatív megoldást kitalált, például esténként altatódalként a Klingon Birodalom himnuszát énekelte a kisdednek, és saját magát is próbára tette, amikor klingon kifejezéseket kellett találnia olyan szavakra, mint a cumisüveg vagy a babakocsi.

A kísérlet mintegy három éven keresztül sikerrel zajlott, a kisfiú ugyanolyan eredményesen és hasonló szinten sajátította el a klingon és az angol nyelvet, idővel azonban az utóbbi jóval erősebbnek bizonyult, hiszen a környezetében mindenki angolul beszélt, klingon szót kizárólag az édesapjától hallott (egyetlen Star Trek-epizódot sem látott a kérdéses időszakban, és más klingonul beszélő személlyel sem találkozott). Természetesen szintén az angol nyelv előnyére vált, hogy jóval kiterjedtebb szókinccsel rendelkezik, mint a mindössze kb. 5000 szót számláló klingon; nem csoda, hogy Alec idővel már az apjának is angolul válaszolt inkább.

A szülők végül úgy döntöttek, beszüntetik a kísérletet, Alec pedig szépen lassan teljesen elfelejtette második, földönkívüli anyanyelvét; a különös kísérletből semmilyen hátránya vagy maradandó problémája nem származott, nyelvi képességei megegyeztek egy átlagos angol anyanyelvű gyerekéével. A ma már 29 éves Alec Speers az Észak-Coloradói Egyetemen szerzett diplomát.