Közel volt a katasztrófa: Amerika Csernobilja lehetett volna ez a baleset

GettyImages-1166635240
Olvasási idő kb. 5 perc

A csernobili és a fukusimai atomkatasztrófák minden idők legsúlyosabb nukleáris baleseteként vonultak be a történelembe – azonban kevesen tudják, hogy 1979-ben egy amerikai atomerőműben is hasonló baleset következett be, és csupán a szerencsén múlt, hogy az ügyből nem lett az említettekhez mérhető masszív tragédia. Mi történt pontosan a pennsylvaniai Three Mile-szigeten?

Az állam fővárosától, Harrisburgtől 16 kilométerre délre található szigeten, a Susquehanna-folyó partján 1968-ban kezdődött meg az Egyesült Államok addigi legmodernebb atomerőmének építése, mely a remények szerint olcsó és korszerű megoldást kínált a lakosság energiaellátási gondjaira. Az első, TM-1 névre keresztelt reaktorblokk 1974-ben állt üzembe, míg társa, a TM-2 1978-ban kezdte meg a működést, mindkét berendezés nyomott vizes elven üzemelt, amely jelenleg is a leggyakoribb reaktortípusnak számít világszerte (a paksi atomerőmű reaktora is ebbe a típusba tartozik).

Tervezési hiba és emberi mulasztás okozta a hibát

A második reaktorblokk már az üzembe helyezéstől kezdve gyakran okozott fejfájást az üzemeltetőknek:

sokszor meghibásodott, szivárogni kezdett, ezért rendszeres javításokra volt szükség, az igazgatóság azonban eltussolta ezt a kellemetlen tényt, nehogy a kormányzat esetleg bezárassa az erőművet.

Alig 90 nappal a TM-2 beindítása után, 1979. március 28-án, szerdán hajnali 4 órakor azonban váratlan esemény történt: egy rutin karbantartási munka során a reaktorblokk hűtőtartályára rárakódott szennyezést próbálták eltávolítani, amikor emberi mulasztás és hibás dokumentáció miatt az egyik hűtőburokban hirtelen megszűnt a hőelvezetés, és a reaktor hőmérséklete emelkedni kezdett.

A Three Mile-szigeti atomerőmű, a nukleáris baleset helyszíne
A Three Mile-szigeti atomerőmű, a nukleáris baleset helyszíneJohn S. Zeedick / Getty Images Hungary

A túlnyomás megoldására szolgáló rendszer hamar bedőlt, a vészhelyzeti hőelvezető szelep ugyanis szintén hibásan működött, a vezérlőterem pedig nem értesült időben a problémáról, ezért azt hitték, a reaktormagban elegendő a hűtővíz, és nem tettek semmit, hogy megoldják a helyzetet. A reaktor hőmérséklete így reggelre már annyira megemelkedett, hogy a mag részlegesen leolvadt, és szivárogni kezdett a környékre a sugárzás – ugyan az erőművet üzemeltető cég igyekezett később minél jobban kisebbíteni az incidenst, a kutatások szerint legalább 2 millió környékbeli lakost ért kisebb mennyiségű sugárzás a baleset következtében.

Hollywoodi film is tüzelte a pánikot

Egy önkéntes sugárzást mér egy harrisburgi iskola mellett a nukleáris baleset ideje alatt
Egy önkéntes sugárzást mér egy harrisburgi iskola mellett a nukleáris baleset ideje alattWally McNamee / Getty Images Hungary

A frissen megválasztott, mindössze két és fél hónapja hatalmon lévő pennsylvaniai kormányzó, Dick Thornburgh rendkívüli lélekjelenléttel és szakszerűséggel kezelte a helyzetet, igyekezett lecsillapítani az államban kitört pánikot –

nem rendelt el hivatalos evakuálást, azonban javasolta a gyerekek és a nők távozását az erőmű 8 kilométeres körzetéből; 140 ezer helybéli önszántából elmenekült a környékről.

Az általános pánikhelyzetet súlyosbította, hogy alig két héttel korábban mutatták be a mozik a Jack Lemmon, Jane Fonda és Michael Douglas főszereplésével készült Kína-szindróma című katasztrófafilmet, mely éppen egy fiktív atomerőmű-balesetről és annak végzetes következményeiről szólt.

Este 8 órakor – amikor a reaktorolvadás már alig egyórányira volt – az erőmű személyzetének csodával határos módon sikerült úrrá lennie a vészhelyzeten, és beindult a reaktor lassú hűlése, így elkerülték a súlyosabb következményeket, vagyis az erőmű falának megrepedését és komolyabb mennyiségű sugárzás kiszivárgását a külvilágba. Két nappal később, március 30-án egy különleges csapat 150 tonnás ólomszarkofágot emelt a kellően lehűlt TM-2-es blokk fölé, melyet azóta sem próbáltak újra üzembe helyezni.

Az amerikaiak elkezdtek félni az atomenergiától a nukleáris baleset miatt

A Three Mile-szigeten történt incidensnek szerencsére egyetlen halálos áldozata sem volt, az eset azonban a 7 évvel későbbi csernobili katasztrófáig a világ legsúlyosabb atombalesetének számított, és 5-ös fokozatú besorolást kapott a történteket kivizsgáló bizottságtól. Nem véletlen, hogy az incidens visszhangja alapjaiban változtatta meg az Egyesült Államok hozzáállását az atomenergia használatához: amíg korábban az amerikaiak kifejezetten lelkesedtek a nukleáris energiáért – az 1950-es években még Walt Disney is népszerűsítette tévéműsorában annak békés célú használatát –, a Pennsylvaniában történteket követően hirtelen óvatosság lett úrrá az országon.

Atomenergia-ellenes tüntetők az erőműnél
Atomenergia-ellenes tüntetők az erőműnélKeystone / Getty Images Hungary

A kormányzat ezt követően nem építtetett több atomerőművet – a már épülőket természetesen befejezték –, a meglévő erőművekben pedig komoly biztonsági fejlesztéseket eszközöltek, és szigorítottak az ellenőrzési, karbantartási szabályokon. Csak több mint három évtizeddel később, 2012-ben engedélyezte Barack Obama kormánya két újabb erőmű építését, melyek a tervek szerint jövőre állnak majd üzembe; jelenleg az USA elektromosáram-ellátásának 20 százalékáért felel az országban működő 92 nukleáris reaktor.

Míg a meghibásodott TM-2 soha többet nem üzemelt, testvére, a TM-1-es reaktorblokk továbbra is működött és termelte az energiát, csak 2019 őszén nyugdíjazták végleg, amikor a teljes Three Mile-szigeti komplexumot bezárta a tulajdonos cég.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek