munka gyerek

Mert bizony dolgoztatták őket: nincsen olyan társadalom, amely mentes lett volna a gyermekmunkától, amely egészen sokkoló feladatokkal látta el a sokszor az óvodáskorból talán még ki sem nőtt gyermekeket. Gyárak, bányák, üzemek, vendéglátás: ilyen környezetben előszeretettel dolgoztatták a gyerekeket hazánkban is.

Otthon mindig is végeztek munkát a gyerekek

Az, hogy a gyermekek valamiféle munkát, feladatot kapnak családjukban, ősidők óta bevett szokás. Egyes vélemények épp ezért a gyerekmunkát az emberiséggel tartják egyidősnek, ám mások úgy vélik, az ipari forradalom idején bekövetkezett egy olyan minőségi lépés a gyerekmunkában, amely éles határvonalat jelöl ki. Ekkoriban a dolgozó kiskorúak kiszakadtak családjukból, akár lakhatásukat is az a gyárüzem biztosította, amelynek munkásai voltak. 

Ehhez pedig nem otthoni körülmények jártak díszletként, hanem olyan gyárak, ahol még felnőttek számára is egészségtelen feltételek között kellett megkeresniük a betevőrevalót.

Angliában az 1800-as években ötéves gyerekeket is dolgoztattak szénbányákban, a tíz év alattiak fő felvevőhelye pedig a textilipar volt. Az 1830-as években egy angol parlamenti bizottság vizsgálódásai során arra bukkant, hogy nyolc év alatti gyerekek reggel hattól este nyolcig dolgoznak, de időnként 14 órára is nyúlik munkanapjuk, amikor pedig fáradnak, akkor hideg vízbe merítik őket, vagy esetleg korbácsolják, hogy ezzel késztessék őket jobb eredményekre. A késésért szíjjal való összeverés járt, amint arról Joseph Hebergram beszámolt a vizsgálatban – az ő késedelmének oka az volt, hogy a 14,5 órás műszak során olyan végtagfájdalmai jelentkeztek, hogy csak úgy tudott eljutni az üzemig, ha elcipelték oda.

Hatévesen már utcát sepertek

A szülőket persze nem a kegyetlenség, hanem a nyomor kényszerítette arra, hogy ilyen sorsa adják gyermekeiket. Az angol vizsgálat új törvényt eredményezett, de az csak a textiliparban szabályozta a gyerekmunkát, és betartatása is kihívásokba ütközött. Az angol írók, köztük a 12 évesen rövid ideig festőüzemben dolgozó Charles Dickens is felszólalt a gyerekmunka ellen.

Ettől azonban az természetesen nem szűnt meg, sőt, az 1850-es években az Amerikai Egyesült Államokban is elterjedtté vált. Hat-hét éves gyerekek söpörték az utcákat, guberálták a szemetet, árulták, amire bukkantak, a fiúk bandákba keveredtek, a lányokból nemritkán prostituáltak lettek. A századfordulón New York állam már tiltotta a 14 év alattiak munkavégzését, ezért ekkor az otthoni bedolgozás vált elterjedtté.

A magyar helyzet

A magyarországi helyzet sem volt sokkal előnyösebb a külföldinél. Néprajzi kutatások árulkodnak arról, hogy

a paraszti kultúrának része volt a gyerekeknek a ház körüli feladatokba való korai befogása: ez azt jelentette, hogy már 4-5 évesen is megbízták a legkisebbeket ezzel-azzal.

Aki otthon volt, az is dolgozott, de előfordulhatott az is, hogy szegénysége miatt egy-egy család idegenekhez adta cselédnek a gyermeket. Természetesen ez a típusú munka még mutatott némi nemek szerinti megoszlást: a lányok a háztartásban serénykedtek vagy épp libapásztorkodtak, míg a fiúk a földekre mentek dolgozni apjukkal. Szüleiket figyelték, tőlük tanultak, belenevelődtek a munkába – a gyárak világa ettől gyökeresen eltért.

Törvény először 1884-ben szabályozta az országban a gyárakban végzett gyerekmunkát:

• e szerint tíz év alatt tilos volt dolgozni,
• 10–12 év között mellette iskolát is kellett látogatni,
• a 12–14 évesek legfeljebb napi 8 órát dolgozhattak,
• a 14–16 évesek napi tízet,
• 16 év fölött lehetett csak éjszakai munkára beosztani egy gyermeket.

Ezt persze azért ahol csak lehet, kijátszották, 1900-ban a népszámlálási adatok szerint a 7–14 éves korú népességből közel félmillióan dolgoztak, jellemzően a mezőgazdaságban.

Verés, pálinka, daloltatás az ébrenlétért

A huszadik század elején merült fel először annak igénye, hogy átfogó kutatás készüljön a magyarországi gyerekmunkáról. Dr. Chyzer Béla A gyerekmunka Magyarországon című tanulmányában igyekezett nagyon alaposan körbejárni a kérdéskört: bemutatta például korabeli kutatások alapján, milyen életkorú gyermekek számára mekkora munkaidő lehetne maximális –hétéveseknek 2-3 órányi munkát, de a 17 éveseknek is legfeljebb 9 órányit tartott megengedhetőnek. Kutatásai alapján feljegyezte, hogy egészségtelen körülmények közt dolgoznak a gyermekek, nem kapják meg a megfelelő mennyiségű pihenőidőt akár már tanoncként sem, s azokat az egészen rémisztő módszereket is leírta, melyekkel a fáradó gyerekeket ébren tartják.

„A legegyszerűbb módja ennek a daloltatás, mely különösen pékműhelyekben és üveggyárakban szokásos. A gyermekek, hogy az álmot elűzzék, sajátszerű éneklőbeszédet sajátítanak el, énekelve számolnak és beszélnek. Az ébrentartásnak egy más neme, hogy a gyermekek cigarettát kapnak az álom elűzésére. Elvétve kevés táplálékot, tejet kapnak a gyermekek éjjeli munka közben, azonban ez ritkaság számba megy,

Ami ezen káros szokásoknál legjobban feltűnt nekem, hogy a pálinkáztatás és szeszes itallal való itatás éppen az alföldi városokban kezd szokássá válni. A legtöbb műhelyben, hol éjjeli munka van, a gyermekeket gyakori mosdatással tartják ébren. Nyersebb fajtája az ébrentartásnak a vízzel való locsolás, melyből különösen a pékinasoknak jut ki bőven. A türelmetlenség és belátás hiánya sok munkaadót arra bír, hogy a gyermeket éjjeli munkában testi fenyítékkel tartsák ébren” – olvasható könyvében. Megállapította azt is, hogy sok dolgozó gyermeknek még a vasárnapi pihenés lehetősége sem adatik meg, és megállapítja azt is, hogy a 8-9 éves kortól alkalmazott munka tulajdonképpen kizsákmányolásnak tekinthető.

A fejlődésre is károsan hatottak a megpróbáltatások

A valóban alapos összefoglaló arra is kitér, milyen káros hatásai lehetnek a korai pénzkeresetnek a legkisebbek személyiségére, s kiemeli azt is, mekkora különbségek vannak bérezésben. A pásztorkodásért könyve szerint van, ahol csak koszt és kvártély jár, de a pénzbeli fizetség is igencsak alacsony a gyermekeknél több munkakörben, ami különösen az éjjel végzett munka esetén tekinthető hátrányosnak. Az egyes területekről, melyeken gyermekeket dolgoztatnak, a következő megállapításokat tette:

• a mezőgazdasági munka fizikailag nem olyan megterhelő, de pirkadattól alkonyatig tart, nagyon fiatalon kezdődik, és folyamatos kitettséget jelent az időjárásnak. Ez a munka véleménye szerint nem épp veszélytelen: „a durva pásztornéppel való folytonos érintkezés, de kivált az állatok nemi életének megfigyelése ezek az okok, melyek a gyermekek erkölcsét megrontják s különösen nemi érzéküket károsan befolyásolják. Igazságügyünk egyik magasállású tisztviselője közölte velem azon adatot, hogy az erkölcs elleni merényletek 80%-át pásztorok vagy pásztorsággal foglalkozott emberek követik el”.
• a gyáriparba és a kisiparba is 7-8 éves koruktól kerülnek be a gyerekek, akik ekkor még nem is lehetnének az üzemekben, a felügyelők azt is hazudják, csak ott játszanak. Egészségükre károsan hat a környezet;
• a téglavetés napi 12–14 órányi kemény munka, melyet sokszor családjukkal végeznek a gyerekek, akiket görbehátúaknak is hívnak a munka megnyomorító hatása miatt;
• az üveggyárakban a túlmunkáltatás jelenségét minden más iparágnál jobban megfigyelte: itt sokszor a nyolcéveseket is befogják üveget fújni, az egészségtelen körülmények közt tartózkodó gyerekek pedig látványosan lemaradnak a testi fejlődésben, a kicsik pedig gyakran szenvednek el égési sérüléseket is;
• a malomiparban találtak olyan üzemet is, ahol 36 óra volt a munkaidő;
• a pékműhelyekben dolgozók kapcsán a láb deformitásainak kialakulását is feljegyzi.

A sort még folytathatnánk, hiszen a vendéglátásban, éjszakázva, a textiliparban vagy éppen küldöncként is számtalan gyermek kapott feladatokat. Hiba lenne azt hinni, hogy ha már megszületett ez az összefoglaló, akkor megoldást is találtak a problémára: ez nem így volt, a gyerekmunkát tulajdonképpen egészen a szocializmusig nem sikerült felszámolni Magyarországon. Ma diákmunkát hivatalosan 16 év fölött és szigorú feltételeknek megfelelve lehet vállalni, a 15 év fölöttiek nyáron végezhetnek ilyen típusú feladatot. Ez nem azt jelenti ugyanakkor, hogy soha nem is derül fény csicskáztatáshoz hasonló esetekre, melyekben gyerekeket zsákmányolnak ki, pedig összeállításunk megmutatja, milyen borzalmakat is jelenthet a gyerekmunka világa.