Állatfogakkal oldották meg őseink a fogpótlást: ez a faj volt a legnépszerűbb

GettyImages-1183228344

Senki sem vágyik műfogakra, és ez sokszorosan igaz volt a régi korok emberére, akinek nem voltak olyan korszerű lehetőségei a fogpótlásra, mint amilyen megoldásokat a mai modern fogászat kínál.

Rágnál egy párduc fogával vagy egy elefánt csontjával? Néhány évszázaddal ezelőtt elég gyakorinak számítottak ezek a bizarr fogászati megoldások. Ezek a fogpótlások korántsem voltak olyan kényelmesek, mint a modern protézisek, mégis bevállalták az emberek annak érdekében, hogy a fizimiskájukon ne essen csorba. 

Európa lemaradt a fogpótlások terén

A régészek a mai Mexikó területén találták Kr. e. 2500-ból származó műfogsorokat, amelyeket farkasfogakból készíthettek; ez a legrégebbi eddig felfedezett protézislelet. Az itáliai etruszkok Kr. e. 700 körül aranyhuzalt vagy szalagot használtak emberi és állati fogak rögzítésére, és hasonlóan jártak el az ókori egyiptomiak is. Európa kissé lemaradt a fogpótlások tekintetében: az öreg kontinensen egészen a reneszánsz végéig leginkább a fogak eltávolítására és a fájdalomcsillapításra összpontosítottak.

Hosszú évszázadok kísérletezése kellett ahhoz, hogy eljussunk a mai modern műfogakig
Hosszú évszázadok kísérletezése kellett ahhoz, hogy eljussunk a mai modern műfogakigKilian Nowak / EyeEm / Getty Images Hungary

Az első feljegyzett fa műfogsor Japánban, a 16. században jelent meg, és egészen a 20. század elejéig használták. A 18. században azonban tartósabb pótlásokhoz folyamodtak az emberek: a fogorvosok emberi és állati fogakból, valamint faragott elefántcsontból készült fogsorokkal kísérleteztek. A fogsorokat hivatásos ötvösök, elefántcsont-esztergák vagy borbély-sebész növendékek készítették. 

A szépségért bármit

Sok Los Angeles-i hírességhez hasonlóan már a 17. századi Franciaországban is komoly fogászati munkát végeztek, hogy megóvják a társadalmi elit mosolyát. Ezt bizonyítja az északnyugat-franciaországi Chateau de Lavalban 1988-ban végzett ásatási lelet. Anne d'Alegre, nemesi származású francia nő exhumálásakor a régészek egy furcsa fogpótlást találtak, majd évtizedekkel később, a mostani fejlett szkennelési technikával megállapították, hogy Anne d'Alegre egy aranyhuzalból készült eszközt használt fogainak rögzítésére. 

A hölgy fogágybetegségben szenvedett, amelynek velejárója az ínysorvadás, valamint a fogak kilazulása és elvesztése.

A vizsgálatok azt is feltárták, hogy Anne d'Alegre-nek elefántcsontból készült foga volt, ami a CBS News szerint szokatlan, hiszen abban az időben a víziló sokkal népszerűbb volt. Állítólag azonban a díszes fogászati munka csak rontott a helyzeten: tovább fokozta a gyulladást. D'Alegre viszont inkább tűrte a fájdalmat, mintsem fogak nélküli élje arisztokrata nőként az életét.

Mit szólnál, ha vízilóéból faragnák ki az új fogadat?
Mit szólnál, ha vízilóéból faragnák ki az új fogadat?chuchart duangdaw / Getty Images Hungary

Műfog miatt félresikerült elnöki beszéd

Az Egyesült Államok egykori elnöke, George Washington egyike volt azoknak, aki műfogsort viselt. A műfogak a 18. században vízilovak fogából és elefántok csontjából, valódi emberi fogakból, aranyból, szegecsekből, rugókból készültek. A legendával ellentétben George Washingtonnak soha nem volt fafoga, de a tartósabb műfogsora sem volt sokkal kényelmesebb. Állítólag épp emiatt sikeredett olyan rövidre második elnöki ciklusának beiktatási beszéde 1793-ban: csupán 135 szóból állt.

A porcelán műfogak ideje

Alexis Duchâteau 1770-ben készítette el az első porcelán fogsort Nicholas Dubois De Chemant fogorvossal, amelyet Duchâteau saját magán avatott fel. Szépen néztek ki, de sajnos könnyen kicsorbultak. Nicholas Dubois De Chemant megerősítette a porcelán fogsort, majd 1791-ben szabadalmaztatta az első brit porcelán fogsort. A 18 karátos aranylemezekre szerelt porcelán fogsorok továbbfejlesztett változatát pedig Samuel Stockton ötvös készítette 1820-ban.

Modern kori műfogsoralapok

Az 1850-es években vulkanitból, egyfajta edzett gumiból készítettek fogsorokat, porcelánfogakkal. A vulkanit olcsó volt, és a fogsorok szélesebb körben is elérhetővé váltak. 1938-tól a polimetil-metacilit (PMMA vagy akrilgyanta) vált műfogsoralappá, amely teljesen kiszorította a vulkanitot a műfogsorgyártásból. Kemény, áttetsző és nincs kellemetlen szaga, könnyen javítható és olcsó. Ezen tulajdonságai miatt ma is minőségi műfogsoralapként használják az akrilgyantát. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen lehetőségek kínálkoznak már a fogpótlásra, de azért a fogínybe ültetett műfoggyökér gondolatától még a középkor embere is kiszaladt volna a világból.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra