Az égiektől kapott hatalmat, így indult Magyarország ellen Dzsingisz kán unokája

Szénási Pál
GettyImages-142086732
Olvasási idő kb. 6 perc

Egy dolog, hogy valaki megszerzi a hatalmat. Nem könnyű az sem. De megtartani és legitimálni azt, már jóval bonyolultabb. Sok tényező együttállása kell hozzá, e tényezők közül egészen biztosan nem hiányozhatott az isteni legitimáció. Még a világ egykori urának, Dzsingisz kánnak is szüksége volt rá.

Török professzorom világosított fel egy kérdéssel a hunok eredete kapcsán, mikor a nomád népekről tanultunk: Mit jelent a hun kifejezés? Ha jól emlékszem az volt a válasz, hogy ember, embertömeg. Ha a nomád népeket a modern nemzetfelfogásunk alapján szeretnénk azonosítani, akkor igen nagy bajba kerülnénk, mert a nagy sztyeppei birodalmak különféle törzsek szövetségekből épültek fel, amelyek akár különböző nyelvet beszéltek, más kultúrával rendelkeztek. Többek között ezért is futnak zátonyra a hunok eredetével kapcsolatos kutatások is. De mi most nem is a hunokról, hanem a mongolokról és a vezetőjükről, az egyesek által az apokalipszis lovasának nevezett Dzsingisz kánról szeretnénk beszélni. 

A nagy mongol uralkodó, Dzsingisz kán legitimitása

Csakhogy Dzsingisz kán is egy ilyen törzsszövetség fejeként került a hatalomra. Nemcsak egy törzs adta az uralkodásának alapját, hanem kereitek, tatárok, najmanok, merkitek, ojrátok, burjátok is. Mongol és török törzsek. Mint azt láthatjuk az Európai Unió működésénél, még civilizált országokat is nehéz egyben tartani, hát még a középkor sztyeppei népeit, akik nomadizáló életmódjuk miatt bármikor felkerekedhettek, és pár száz kilométerrel odébb verhettek sátrat újra, szándékaiknak pedig sokszor fegyverrel szereztek érvényt. Ilyen közösségek egyesítéséhez nagyon magas szintű vezetői képességekre, továbbá erőre, erőszakra és egy kis isteni segítségre van szükség.

Hagyományőrzők ünneplik a Mongol Birodalom alapítójának, Dzsingisz kán születésének 800. évfordulóját
Hagyományőrzők ünneplik a Mongol Birodalom alapítójának, Dzsingisz kán születésének 800. évfordulójátBarry Lewis / Getty Images Hungary

Ivanics Mária Hatalomgyakorlás a steppén című munkájában, ami jelen cikkünk alapját adja, Dzsingisz kánnak többféle eredetmítosza is volt, és mindegyik isteni származását bizonyítja, amely a legitimáció egyik legfontosabb eszköze. Az 1200-as években keletkezett A mongolok titkos története alapján Dzsingisz kán magától a fénytől származott: Alan-koát a férje halála után a jurta tetején lévő nyíláson keresztül egy fénynyalábon érkező aranyos férfi látogatta éjszakáról éjszakára: megcirógatta hasát, fénysugarával méhébe hatolt, majd a nap és hold sugarán távozott, kúszva. Ettől a fénytől származott Dzsingisz kán is.

Az arab források szerint Alan-koát egy rőt hajú, kék szemű ember közelítette meg álmában, a tőle született gyermekek különlegesek

(...) amikor majd felnőnek, minden népek uralkodói meg kánjai lesznek (...)

Egyik örmény krónikás, Kirakos Gandzakeci, aki a mongolokkal tartott a bagdadi hadjáraton, azt írja:

Azt mondják (...), nem férfi magjától született, hanem a fénytől, amely észrevétlenül szállt alá, behatolt a ház tetőnyílásán, és azt mondta az anyjának: „Foganj meg, és olyan fiút fogsz szülni, aki a világ ura lesz.” És ettől a fénytől, ahogy mondják, szülte őt.

Az Arany Hordánál járt mameluk kereskedők egyikének leírása szerint Alan-koa férje halála után fedetlen öllel feküdt. Az ölébe háromszor behatoló fénysugárból hármasikrei születtek, ezért e három fiút a fény leszármazottainak tartották, Dzsingisz kánt pedig egyenesen a Nap leszármazottjának. Érdekes, hogy bármelyik forrást is vesszük, Alan-koa nem férfitől, hanem fénytől lett terhes, és fogantatása szeplőtelen volt, akárcsak Szűz Mária esetében. A szeplőtelen fogantatást erősíti egy Volga-vidéken született krónika is, amit Kádír Ali-beg írt 1602-ben, miszerint

A tiszta méhű Alan-koa, azaz a szűz méhű Alan-koa teste, mint kagyló a gyöngyöt, őrizte Dzsingisz kánt, és való igaz, hogy a benne {lévő} gyermeket a fény teremtette, és annak (ti. Dzingisznek) a leszármazottai számtalanok.

A Mongol Birodalom legnagyobb uralkodójának öröksége

Hogy mennyire nem a krónikás költői túlzása, hogy Dzsingisz kán leszármazottai számtalanok, azt kiválóan alátámasztja egy széles körben végzett genetikai kutatás is, ami igen meglepő eredményt mutatott: azonosítottak ugyanis egy olyan Y-kromoszómát, ami több különleges jellemzővel rendelkezik. A Csendes-óceántól a Kaszpi-tengerig terjedő hatalmas szárazföldi térségben 16 népesség körében találták meg ezt a különleges Y-kromoszómát, amelyet az ebben a térségben található férfiak mintegy 8%-a hordoz, ami a világ teljes népességének körülbelül 0,5 százalékát teszi ki! A genetikai törzsön belüli variáció mintázatából sikerült kibogozni, hogy ez a különleges kromoszóma megközelítőleg 1000 évvel ezelőttről, Mongóliából származik. Ilyen rövid idő alatt ekkora területen pedig nem terjed el egy marker, ami arra utal, hogy erős szelekciónak kellett végbemennie, és nagy valószínűség szerint ezt a kromoszómát Dzsingisz kán férfivonalbeli leszármazottai hordozzák, amit alátámasztanak azok a történelmi ismereteink (és sajnos tapasztalataink is), amely a mongolok leigázott népekkel és azok asszonyaival, gyerekeivel kapcsolatos „politikáját” érintik.

Bár a legújabb kutatások leszámolnak a tatárjárással kapcsolatos korábbi tévképzetekkel, miszerint felkészületlen országunkat ügyetlen katonai taktikával akartuk megvédeni, Dzsingisz kán unokájának, Batu kánnak, vagyis a „fény gyermekeinek” pusztítása így is jelentős volt hazánkban, a mongol uralkodó örökségének szomorú emlékeit pedig a nemrégiben feltárt sírok, üszkös házhelyek őrzik.

Érdekel, hogyan úszta meg Lengyelország a tatárjárást? Olvasd el következő cikkünket!

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek