magyar szó

Biztosan te is találkoztál már azzal az érzéssel, amikor egy szónál elbizonytalanodsz a helyes írásmódot illetően. Pedig ott van valahol a fejedben – csak éppen egy másik, hasonló magyar szóra asszociálsz, ami viszont félrevezethet. És ha azt hinnéd, hogy az írók és költők művei mindig mintaértékűek, gondolj csak a Szózat „rendületlenűl”-jére. Vörösmarty szándékosan hosszú „ű”-vel írta, a költői szabadság és az időmértékes verselés zászlaja alatt. De mi, egyszerű halandók, inkább ragaszkodjunk a szabályokhoz – rendületlenül.

10 magyar szó – 10 tévesztési lehetőség

A magyar nyelv a maga szépségével és bonyolultságával mindig is kihívás elé állította a helyesírást tanulókat. De a rövid és hosszú magánhangzók közötti nehézkes különbségtétel gyakran félrehallásokon és félreértéseken alapszik. Az efféle kérdésekben azonban a szóírási szabályok és a nyelvi hagyományok irányítanak, igaz, néha meglepő kanyarokkal. Nézzük hát, milyen esetekben csúszik el leggyakrabban a tollunk – és hogyan kerülhetjük el a hibákat!

1. Bujkál – A bújócskázók csapdája

Miért esik nehezünkre?
A logika érthető: a hosszú „ú”-ra asszociálunk, mert a „búvóhely” szóban így találkozunk vele. A magyar nyelv azonban szeret trükközni, különösen a szóképzési folyamatok során, ahol az igeképzők vagy a szófajváltás hangalakváltozásokat eredményezhet. Az „ú” rövidülése itt a gyakorító használathoz kapcsolódik.

Miért rontják el sokan?
Azért, mert az ösztönünk a gyakrabban mondott „bújik”-ra hajaz, ami bebetonozza a téves használatot. Aztán csodálkozunk, hogy egy szimpla bujkálásnak csupa rossz írásmódjával találkozunk – mármint a közösségi oldalakon.

Tanulság
Ha a helyesírással is bújócskázol, legalább a „bujkál” legyen az első, amit megtalálsz!

2. Birkózik – Sokszor nem birkózunk meg vele

Miért rontjuk el?
A „birkózik” a „bír” igéből származik, amely eredetileg „küzdeni, erőfeszítést tenni” jelentéssel bírt. A szóképzés során azonban az „i” rövidült, a beszélt nyelvben előforduló ritmikai egyszerűsítés következtében. A „bír” hosszú „í”-je az alapigében megmaradt, mivel annak jelentésében a hangsúly az állandóságra és képességre helyeződik, míg a „birkózik” dinamikus, cselekvést kifejező szóként rövidülést mutat. Ha erre nem figyelünk, azzal a hibával egy teljes nyelvtörténeti párbajt vesztünk el.

Miért olyan gyakori a tévedés?
Egyszerű a válasz: a „birkózik” rövid „i”-jét a „bír” ige analógiájára érezzük hosszúnak. Az agyunk egyszerűen összeköti a kettőt, és mire észbe kapnánk, már a ring közepén találjuk magunkat, ahol a helyesírás bír le minket – nem fordítva.

Tanulság
Amikor birkózol a helyesírással, emlékezz: ez a te játszmád!

3. Naiv – A rossz ívű elhajlás

Miért rontjuk el?
Ez a szó különösen szép példája a népetimológiának: a legtöbben hosszú „í”-vel írják, mert beleérzik az „ív” szót. De nyelvünk nem annyira hajlékony, hogy az ilyen elhajlásokat megengedje. A „naiv” ugyanis eredetileg a francia „naïf” szóból származik, ahol két pont is ott díszeleg az „i” betűn, amit bizony röviden ejtünk.

Miért olyan gyakori a tévedés?
A magyar nyelv kiejtés- és logikaalapú helyesírásra nevel, és itt a hangzás megtévesztően sugallja a hosszabb alakot. 

Tanulság
Ha helyesen akarod írni, ne légy naiv – a franciával is megbirkózhatsz.

4. Trikolór – A színek játéka a helyesírásban

Miért rontjuk el?
A három színű zászló szinonimájaként haszált „trikolór” szóban a magyar fül számára ott bujkál az angol „color” hangulata, amitől színesebben látjuk a világot – és a helyesírást is. Ezért sokan tévesen rövid „o”-val írják, pedig a helyes alak a francia eredetű „tricolore” szóból származik, aminek a hosszú végződésű kiejtését a magyar átvétel során megőriztük.

Miért olyan könnyű hibázni?
A kölcsönszavaknál a kiejtés és az írásmód közötti különbség mindig kihívást jelent. Itt ráadásul a francia nyelvi hatás is közrejátszik, ami ritkán van barátságban a magyar ékezetekkel.

Tanulság
Ne felejtsd el az ékezetet, mert az a helyesírás része, ahogyan a három szín is a trikolóré!

5. Szerviz – A víz, ami csak nyelvi délibáb

Miért rontjuk el?
Itt a „szer” és „víz” találkozása okozza a zavart, holott valójában szó sincs egyikről sem. Mindenesetre hajlamosak vagyunk a hosszú „í”-t beleérezni a víz szóba, mintha valamiféle magyar szóösszetétel lenne. Pedig valójában a „szerviz” az angol „service” szóból ered, ahol a rövid „i” az egyetlen helyes megoldás.

Miért olyan nehéz ezt elkerülni?
A magyar logika és a szó hangzása szinte könyörög a hosszított változatért. De aki azt gondolná, hogy a „szer” és a „víz” nyelvtani frigyre léphet, azt ki kell ábrándítsuk: ez a víz csak egy délibáb.

Tanulság
Legközelebb, ha megint hosszú „í”-vel írod a szervizt, lehet, hogy nem árt a nyelvtudásod is egy kicsit megszervizelni. 

6. Mitikus – Hősies helyesírási kaland

Miért rontjuk el?
A „mitikus” szó hallatán az „i”-k kavalkádja okozhat zavart, mert a „mítosz” szóból asszociálunk rá, ahol viszont hosszú „í” szerepel. Pedig a szabályok világosak: a „mitikus” rövid „i”-vel írandó, még akkor is, ha a hangzás a mítoszok világát idézi.

Miért olyan gyakori a tévedés?
Az agyunk hajlamos a rokon szavak alapján általánosítani. Ha a „mítosz” hosszú „í”-t kapott, akkor azt a „mitikus” is megérdemelheti – gondoljuk tévesen.

Tanulság
Mielőtt mitikus hőstettet hajtasz végre a helyesírás oltárán, emlékezz: rövid „i”-vel lehet csak legendásan pontos!

7. Ómega – Mítoszi harc a görögökkel

Miért rontjuk el?
Az „ómega” szó esetében a tévedés oka nem a kiejtésben, hanem sokkal inkább a görög szavak magyarításában rejlik. A hagyomány szerint ugyanis az idegen szavak esetében az eredeti alakot és kiejtést is figyelembe vesszük, így ha a görög ábécé utolsó betűjéről beszélünk, az „ómega” a helyes forma – hosszú „ó”-val az elején.

Miért olyan gyakori a tévedés?
Az „omega” rövidebb, könnyebben kiejthető forma, és ezt a köznyelvben gyakran használják is, például az ismert magyar együttes nevében. 

Tanulság
Gondolj a szóra így: az „ó” meg az „a” együtt olyan, mint egy nyelvtani ölelés – tartsd meg őket, és sosem hibázol!

8. Címke – A téves cím esete

Miért rontjuk el?
A „címke” a „cím” szóból származó alak, amely eredetileg ugyancsak „megjelölésre szolgáló szöveg” jelentést hordozott. A jelentésbővülés során pedig a „cím” hosszú „í”-je nem változott, hiszen nem a szóképzés során bekövetkező magánhangzó-rövidülésről van szó. 

Miért olyan nehéz megjegyezni?
A tévedés oka az lehet, hogy a „címke” szót a „cím” kistestvérének érezzük, és – mint a becézett alakoknál általában – rövidebben ejtjük. Írásban azonban ez a fajta kedveskedés nem megengedett, ezért meg kell adnunk a tiszteletet a „címkének” is a hosszú „í”-vel.

Tanulság
Egy helyes címke mindig ott van a szavak polcán – csak keresni kell!

9. Biztat – A bizalom hiánya

Miért rontjuk el?
A „biztat” ugyanarra az ősi tőre vezethető vissza, mint a „bízik”, de eltérő nyelvi fejlődésen mentek keresztül, az „i” rövidülése a „biztat” esetében a szóképzés során történt.

Az 1., a 2. és a 9. példa esetében egyébként egyaránt a 27.a) helyesírási szabálypont lép életbe, amely tele van megtanulandó kivétellel...

Miért olyan gyakori a tévedés?
A „biztat” szóval kapcsolatos tévedés forrása az, hogy a szóbokor gyakrabban használt „bízik” változatából indulunk ki. Ettől persze még nem lesz helyes a hosszú „í” használata.

Tanulság
Ha valakit biztatsz, ne hagyd, hogy a hosszú „í” elbizonytalanítson!

10. Dicséret – Ha idáig jutottál, már megérdemled

Miért rontjuk el?
A „dicséret” szót sokan hosszú „í”-vel írják, pedig a helyes alak rövid „i”-t kíván. A „dicsekvés” vagy a „dicshimnusz” is rövid „i”-vel írandó, próbáld csak ezeket hosszú „í”-vel kimondani. 

Miért olyan megtévesztő?
A hosszú „í” használata téves analógia eredménye lehet, de nyelvtanilag indokolatlan. A „dicséretes” szóba sokan belehallják a „kíméletes” vagy más, valóban hosszú magánhangzóval álló szót, de ezek az áthallások teljesen tévesek.

A tanulság?
Használd jól a szavakat, és mindenhonnan több dicséretet zsebelhetsz be.

A költői szabadság és a helyesírás egyensúlya

Ha a dicshimnuszról eszedbe jut másik nemzeti költeményünk, a Szózat, emlékezz arra, hogy a „rendületlenűl” hosszú „ű”-je csak a költő szabadságát hirdeti, de a helyesírási szabályokat még a legnagyobbak is csak indokolt esetben szegik meg. 

Ha nemcsak a nyelvtan, hanem az irodalom is érdekel, ide kattintva olvashatsz az 5 legkegyetlenebb magyar szerelmes versről.