magyar csillagász

A 12P/Pons-Brooks periodikusan visszatérő üstökös, keringése alapján 71 évente tér vissza. Legutóbb 1954-ben volt Nap- és Föld-közelben, így a csillagászok – dr. Elek Tamás is – pontosan tudják, hogy 2024-ben lesz ismét a legközelebb, ám a csillagászati távcsővel való megfigyelése már hamarabb elkezdődik.

Tőle értesült a hírről a nemzetközi csillagászati közösség 

A magyar amatőr csillagász idén májusban készítette az első felvételét a 12P üstökösről, majd minden tiszta, felhő- és Hold-mentes éjszakán megfigyelte. 

„Lehetett tudni, hogy hajlamos a kitörésekre, ilyet már 1954-ben is produkált, csak akkor még amatőrök alig figyelhették meg fotografikusan, inkább csak vizuálisan – magyarázza dr. Elek Tamás. Aznap este már tizedik alkalommal figyeltem meg a 12P-t, s azóta is minden lehetséges időpontban észlelem, tehát a megfigyelés tudatos és tervezett volt.”

Tamás úgy idézi fel, hogy aznap nem sejtette, hogy ilyen különleges esemény tanúja lesz. 

„Mint mindig, most is több más üstökös megfigyelésére készültem. A nagyközönséget a látványos, színes üstökösök érdeklik, én a távoli, igen halovány objektumokat – üstökösöket, kisbolygókat – szeretem megfigyelni.”

Az első elkészült 12P-felvételen az öt nappal korábbi felvételhez képest jóval nagyobbnak láttam az üstökös képét, de nem tudtam, hogy kitörés vagy úgynevezett csillagfedés következett-e be, ami azt jelenti, hogy egy csillag előtt halad el az üstökös.

További felvételeket készített, illetve filmet is, amely bizonyította a kitörés tényét. A megfigyeléseit elküldte a Nemzetközi Kisbolygó Központnak (Minor Planet Center), ami a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union) szervezete. 

„Így értesült a nemzetközi csillagászati közösség a kitörésről, amit rövidesen többen itthon és külföldön is megerősítettek. Néhány nap múlva a kitörés formája sajátos patkó alakot öltött, amiben, nem alaptalanul, sokan a Millennium Falcont vélték felfedezni a Csillagok háborújából. Ez a furcsa forma további nemzetközi ismertséget adott az eseménynek.”

Öt éve lett a csillagászat szerelmese 

Dr. Elek Tamás a közigazgatásban dolgozik járási hivatalvezetőként. Öt éve egy véletlen tette az amatőr csillagászat szerelmesévé. 

„Rövidesen a csillagászat sok részterülete közül az üstökösmegfigyelés és az aszteroidaészlelés került a tevékenységem középpontjába – idézi fel. Megtaláltam azt a közösséget, a Magyar Csillagászati Egyesületet, ahol befogadtak, tanácsokkal láttak el, szinte mindent Nagy Mélykuti Ákos és Bánfalvy Zoltán észlelőtársaimtól tanultam. Az űr végtelenjében nehezen elképzelhető az óriási tér; elképesztő távolságok és időtartamok vannak.

Az üstökösök, aszteroidák mindehhez képest »közel« vannak, szinte valós időben figyelhetőek meg.

Természetesen még így is óriási távolságban vannak a Földtől, csak a tér végtelenjébe helyezve mondhatjuk róluk, hogy megközelítik Földünket, ugyanakkor veszélyt is jelenthetnek. Az észlelő-, megfigyelőtevékenységem ebből a szempontból is fontos, hiszen a nemzetközi szervezet felhasználja mérési adataimat az üstökösök, aszteroidák pályaelemeinek számításában. Meg lehet tudni, módosul-e a pályájuk, biztonságos távolságban maradnak-e.”

Hová menjünk csillagot lesni?

Tamás Nyíregyháza egyik külvárosi részén, Oros városrészben hozta létre saját észlelőállomását, az M38 jelű, Harsona Obszervatóriumot, innen kémleli az eget gyakorta. A városi embernek a fényszennyezés miatt nincs túl sok lehetősége megfigyelni a csillagos eget, de van néhány hely az országban, ahová érdemes elvinni a távcsöveket.

„Egy jó falusi égen már szép élményekkel gazdagodhatunk, de országunk legjobb égboltjai a Mecsekben a Zselici Csillagpark, a Bükkben a Bükki Csillagda, de a Hortobágyon, Bátorligeten és sok más helyen találhatunk még átlag feletti sötétséggel bíró helyeket” – avat be minket dr. Elek Tamás.