Erdélyi származású, többször nevet váltott színpadi és filmszínész, amerikai emigráns. A Tanácsköztársaság idején a kommunista ideológiák szószólója, Károlyi Mihály és Roosevelt támogatója. Lelkes politikusból amerikai filmszínész, majd színészből ismét politikus lett Lugosi Béla.
Lugosi Béla Blaskó Béla néven született egy bankigazgató fiaként Lugoson, alig 80 kilométerre a Drakulaként is ismert III. Vlad kastélyától. Apja korai halálát követően otthagyta tanulmányait, és a temesvári színházban vállalt állást. Kiemelkedő tehetségű színésznek bizonyult, később Debrecenben és Szegeden is nagy sikerrel játszott, a Nemzeti Színház tagjává választották. Majd jött az első világháború.
Lugosi Béla már 1919-ben is kommunista volt
Az első világháború során Lugosit is besorozták az osztrák-magyar hadseregbe, hadnagyi rangot kapott és a 43. síjárőr hadosztály tagja lett. A szolgálata leteltével visszatért a színészkedéshez. Már korábban is éledező politikai érzékenysége lángra kapott a bolsevizmus hazai terjedésével.
Csatlakozott a vörösökhöz.
A munkásmozgalmak csábítóak voltak számára, hiszen ebben az időszakban a művészek is éppen olyan kiszolgáltatottak voltak, mint a kétkezi munkások. A trianoni határok meghúzása következtében létrejött gazdasági recesszió a színészeket is sújtotta. Támogatta az 1918-ban megalakult Magyar Kommunista Pártot, és részt vett a Kun Béla kormányát támogató színészdelegáció munkájában is. Kulcsszerepet játszott a Színházi Alkalmazottak Szabad Szervezetének megalapításában is. Ekkoriban több cikke is megjelent a Színészek Lapjában, egyikben így írt:
„A korábbi uralkodó osztály tudatlanságban tartotta a színészek közösségét számos hazugság által, morálisan és anyagilag is korrumpálta őket, és végül ócsárolta és becsmérelte őket. A színész, aki éhbéren tengődött és demoralizálódott, gyakran hajlott rá – bár vonakodva -, hogy az uralkodó osztály rendelkezésére bocsássa magát. A mártírság volt a színészetért való rajongás ára.”
Amerikában is sztár lett Lugosi Béla
A Tanácsköztársaság felszámolását követő megtorlás elől Bécsbe szökött, majd onnan 1920-ban az Egyesült Államokba emigrált. New Orleans-ból New York-ba ment, megtanult angolul és folytatta a színészkedést. 1927-ben kapta meg a Broadway-en Drakula gróf szerepét Bram Stoker regényének színpadi verziójában.
1931-ben ugyanezt játszotta a filmadaptációban, ami nemzetközi sztárrá tette.
Az 1929-es nagy világválság idején itt is politikai szerepet vállalt, a Filmszínészek Szövetségében (SAG) szakszervezeti tanácsot szervezett a korábbi magyar minta alapján, majd egyfajta árnyékkormányként, válaszul a magyar-német háborús szövetségre, Magyar-Amerikai Tanács a Demokráciáért nevet viselő antifasiszta szervezetet 1943-ban. Céljuk a szétszórtan él magyarok egybefogása volt, illetve a Magyar Nemzetiségi Függetlenségi Front támogatása. Az amerikai szervezet tagja volt Lugosi Béla mellett például Moholy-Nagy László is.
Bár politikai szerepvállalásától nagyobb ismertséget remélt, a politikai munkássága még inkább elszigetelte a filmes szerepektől. Mindeközben komoly morfinfüggőség is kialakult nála.
A politika és a morfium jelentette karrierje végét
Négy sikertelen házassága — az egyik mindössze tíz napig tartott —, korábbi háborús sérülése, szakmai sikertelensége a drogok karjaiba taszította. Hiába akart, nem tudott kilépni a Drakula- és más, hasonló horror szerepek által felállított ketrecből, pedig zombi- és horror paródiákban is kipróbálta magát. Az ötvenes évekre már csak a B-kategóriás szerepek jutottak neki. A sérülésére felírt morfium hamar függőséget okozott, kórházba is került miatta.
Kezelésére nem volt pénze, azt Frank Sinatra fizette neki. Annak ellenére, hogy első vámpírszerepéhez hasonló sikert többé nem tudott elérni, Los Angelesben egy csillag emlékezik meg munkásságáról. Élete utolsó évében ötödik alkalommal is oltár elé állt, egy nála 37 évvel fiatalabb rajongóját vette feleségül. Ekkorra már árnyéka volt egykori önmagának. Utolsó házassága első évében szívroham végzett vele.
Ha mindig is érdekelt, hogyan élt egykor az igazi Drakula, és miért szőtték köré vérengző kegyetlenségéről szóló legendákat, ide kattintva érdemes tovább olvasnod.
