A Föld jelentős részét vizek, óceánok és tengerek borítják. A kontinensek azonban átjárhatóak. Mutatjuk, merre gyűjthetnéd össze a legtöbb lépést, ha lenne hozzá merszed. Az út ugyanis nem veszélytelen.
Bolygónk felületének közel 71 százalékát víz borítja. Az öt, hatalmas óceán 361 millió négyzetkilométeren, átlagosan 3000 méter mélységig uralja a Földet. Nem véletlenül nevezzük kék bolygónak, jelentős észén ugyanis ha nem is a legnagyobb kiterjedésű vizekbe, de folyókba, tavakba, tengerekbe futnak az utak.
Vajon merre vezet a leghosszabb út?
A hajózásban bekövetkezett technikai újításoknak köszönhetően ugyan bejárhatóvá vált minden vidéke, mára szinte nincsenek feltáratlan területek. Azt azonban, hogy melyik a leghosszabb, gyalogosan – elméletben – megtehető távolság, nem is olyan régóta tudjuk.
Talán a címet olvasva már végigpásztáztad lelki szemeiddel a bolygót, mint egy földgömböt, hogy kiderítsd, honnan indulna és merre vezetne, ezért már az elején leszögeznénk, hogy a hosszúsági körök mentén érdemes keresgélni azt a 22 387 kilométeres útvonalat, amelynél többet a jelenlegi felszíni képződmények között nem lehet megtenni. És bizony, ez is elképesztően hosszú, még akkor is, ha csak átrepülnénk felette.
Mintha 13-szor másznánk meg a Mount Everestet
A Google Mars becslése alapján végigsétálni rajta napi 8 órányi utazással számolva, átlagos lépéshosszal 562 napba telne. De a térképes app nem számol a szintkülönbségekkel, mert azokból is akad bőséggel, 117 ezer méternyi magaslaton kell ugyanis átkelni.
Sokaknak már az Országos Kékkör is elképzelhetetlen a maga 2584 km-es távjával, ami tizedakkora szakasz viszonylag biztonságos körülmények között, háborús övezetektől mentes helyeken. Vajon ahhoz képest milyen lehet a világ leghosszabb gyalogos útja?
A másfél évnyi aktív séta során 16 országon vezet keresztül a képzeletbeli kalandorok útja, járjunk hát rajta mi is végig!
Afrikától Oroszországig
Fokváros, a Dél-Afrikai Köztársaság fővárosa lesz a kiindulási pontunk. Az Afrika legdélebbi pontján fekvő város nevét arról kapta, hogy rendkívül közel van a Jóreménység fokához. Az egykori búr központ manapság rendszeresen visszatérő ivóvízhiányáról ismert, ráadásul a folyamatos zavargások állandó jelenléte sem teszi nyugodttá a területet, a gazdasági és politikai feszültségek állandóvá váltak az apartheid rendszer megszűnése ellenére.
Ha azonban sikerül valakinek végigsétálnia az országon, Botswanán, Zambián és Tanzánián keresztül jutunk Dél-Szudánba. Utunk ugyan a Viktória-tó festői szépségű partjai mellett vezet keresztül, azonban az afrikai vadonban nem életbiztosítása a séta. Az állandó vízhiánnyal és a vadállatokkal is meg kellene küzdenünk, ráadásul lakott területen sem jutnánk egyhamar biztonságosabb helyre. A több millió áldozatot követelő polgárháborúk következtében Afrika egykor legnagyobb országa mára kettészakadt. A délen fekvő területe viszonylagos gazdasági jólétben próbál újjászerveződni, az északi, ma is Szudánnak nevezett ország azonban ásványi anyagok híján teljesen megrogyott. Etnikai konfliktusok, éhínség veszélyeztet itt több millió embert napról napra.
Erre visz az út tovább
Egyiptomon keresztül hagyhatnánk el a kontinenst a Sínai-félsziget felé. Afrika egyetlen transzkontinentális országában turistaként viszonylagos biztonságban, számtalan ókori, épített örökség mellett vezetne az utunk. A kontinensek közti váltás talán nem is lenne annyira bonyolult, hiszen Egyiptom átnyúlik a szomszédos földrészre is, azonban Izraelen és Szírián is át kellene kelnünk Törökország felé.
Grúzián keresztül jutunk Oroszországba, mely nemcsak a célállomásnak ad otthont, de az útvonal jelentős részének is. Az ország déli részén, a kazah határ mentén haladva kelhetnénk át az Ural ég felé törő hegyvonulatain, majd Mongólia északi része mellett vezetne a képzeletbeli út tovább, az északi területekre.
Hegyek, völgyek, hó és jég
Bár viszonylag gyorsan végighaladtunk elméletben a leghosszabb útvonal által érintett 16 országon, az, hogy másfél évig napról napra órákon át gyalogoljon valaki, emberfeletti erőt feltételez. Nemcsak az éhséggel és a szomjúsággal kell megküzdeni egy ekkora utazás során, de a természeti elemekkel is. A trópusi-szubtrópusi afrikai országokban még a legmelegebb napokon is előfordulhat éjszakai fagy, a hőingadozás szélsőségeire nehezen lehet felkészülni, főleg, ha csak egy gyalog is könnyen szállítható hátizsákkal gazdálkodhatunk. Az orosz sztyeppe vidéken akár 50 fokkal is hidegebb lehet az átlagos napi hőmérséklet, mint a kiindulási pont környékén.
Az út ráadásul a világ leghidegebb településének közelében halad. A szibériai Jakutföldön fekvő Ojmjankovban a mínusz 60 fokos hideg sem ritka, nappal sem megy pár fokkal e fölé télen a hőmérséklet. Vajon él a Földön olyan ember, aki megkockáztatná az utazást ezen a huszon-párezer kilométeren Afrika déli csücskétől az Ohotszki-tengeren partjaiig?
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
