kürtős kalács

A kürtőskalácsot 2015-ben úgy jegyezték be hungarikumként, hogy egyszerre székely, erdélyi és magyar termék. Bár az ősrecept német nyelvterületről került át az erdélyi fejedelemségek udvarába az 1700-as évek végén. Innen fejlődött tovább, illetve maradt fenn, majd hamarosan elterjedt a magyar lakta területeken is. Nem ritka, hogy ma találkozunk a Botratekert, a Dorongfánk és a Baumkuchen elnevezéssel is, ami a kürtőskalácsra utal. Utóbbi tükörfordítása: fára tekert tészta. Ezek után jogos a kérdés: miért ismerik magyar termékként? Pontosan azért, amiért egy magyar közgazdász és munkatársai tették világhíressé. 

Mint az olaszok pizzája

András Tünde egyetemista korában ismerkedett meg az édességgel egy erdélyi család által, akik a nagyi kürtőskalácsát árulták a piacon. Látta, hogy az emberek ismerik ezt a kalácsot, de húsz évvel ezelőtt még messze nem volt olyan híres. Ezen megakadt a másodéves közgazdaságtan szakos egyetemista szeme, és a családdal fejükbe vették, hogy világszerte ismertté teszik a kürtőst.

„Megfogalmazódott bennem, hogy jó lenne, ha mindenhol úgy emlegetnék a kürtőskalácsot, mint a magyarok kalácsa, akár az olaszok pizzáját vagy a franciák croissant-ját. Elképzeltem, ahogy a kürtőskalácsból brandet építek, de a tanáraim nevettek rajtam.

Minden dolgozatom, projektem főtémája a kürtőskalács volt, miközben arról álmodtam, hogy majd egyszer ott virít a kürtőskalács logó az óriásplakátokon, és benne lesz a tévében: »A fiatal lány elég elszánt volt ahhoz, hogy megvalósítsa az álmát, és az árussal, Bálint Gáspárral, illetve a családtagokkal együtt elindultak ezen az úton, hogy a nagyi, Irma néni receptjét továbbvigyék.«”

Az erdélyi recept titka

Mint kiderült, Irma néni receptje olyan finom volt, hogy a hamarosan expókra és más magyarországi rendezvényekre is elvitték, hadd ismerjék meg az emberek. Tünde ezzel párhuzamosan már nemcsak egyetemi projekteket készített, hanem komoly marketingtervvel állt elő. Az erdélyi család és az egyetemista pedig elkezdett együtt dolgozni. Azóta több mint húsz év telt el, és Tünde ma ügyvezető pozícióban dolgozik. A hivatalos hungarikum jelző is hozzá és a családhoz köthető. Évente több százezer kürtőskalácsot ad el munkatársaival, akikkel jelenleg a 20 éves Vitéz Kürtős jubileumi évének első ünnepi eseményére készülnek, a 3. Kürtőskalács Vigalomra. Itt a pisztáciás kürtőskalács lesz az újdonság. Hogy mi a titok? A kürtőskalácsok királynője nem rejti véka alá. „A kürtőskalács-készítés fortélyai gyorsan és könnyen megtanulhatók, csak akarni kell. A jó kürtőskalács helyben, frissen dagasztott kelt tésztából készül, melyhez nyolc fő összetevő kell: liszt, cukor, élesztő, tej, vaj, tojás, vanília, só és a citrom héja – ez ad egy kis pikantériát a tésztának. A másik titok a faszénkezelés művészete, arra kell figyelni, hogy a megfelelő hőmérsékleten, megfelelő ideig süljön a kalács, hogy a tészta belül finom, puha omlós legyen, és kívül a cukormáz ropogós aranybarna.”

Kürtőskalácsrecept

Hozzávalók 4 főre:

A tésztához: 1 kg liszt, 15 dkg cukor, 15 dkg vaj, 1 csomag vaníliás cukor, 1 kávéskanál só, 0,5 liter tej, 2 tojás

A kovászhoz: 2,5 dkg élesztő, 1 evőkanál cukor, 0,5 l tej, liszt

Elkészítés: Az élesztőt elmorzsoljuk, kevés langyos, cukros tejjel és egy marék liszttel jól kidolgozott kovászt készítünk, és kelni hagyjuk. A lisztben elmorzsoljuk a margarint, beletesszük a tojást és a cukrot, majd eldolgozzuk őket. Hozzáöntjük a felfuttatott élesztőt és a tejet, és összegyúrjuk nem túl kemény tésztává. Fél órát hagyjuk kelni, majd adagokra osztjuk. Kisujjnyi vastagságú, hosszú csíkokat nyújtunk. A csíkokat feltekerjük az előre felmelegített és enyhén beolajazott kürtőskalácssütő fákra, elsimítjuk rajtuk, a tésztát lekenjük vékonyan olajjal, majd cukorba forgatjuk. Faszénparázs felett 5-6 perc állandó forgatás mellett aranybarnára sütjük, amíg a cukor teljesen rákaramellizálódik. Ha ízesíteni szeretnénk, akkor még a forró cukormázra szórhatunk diót, mandulát, fahéjas cukrot, kókuszt, vagy amit épp szeretnénk.