középkor élettartam

Közkeletű és gyakran hangoztatott információ, miszerint a középkorban jóval rövidebb élettartam adatott meg az emberek számára, mint napjainkban: 35-40 éves korában már aggastyánnak számított egy személy, és kevesen voltak, akik ennél magasabb életkort megértek. De mennyi igaz ebből a jól ismert történelmi mítoszból?

Simán élhettél akár 60-70 évig is a középkorban

A középkorral kapcsolatos gyakori tévhitek − például, hogy az emberek azt gondolták, a Föld lapos, vagy a földesurak élhettek az első éjszaka jogával − többsége elsősorban a későbbi korok találmánya, melyek megpróbálták minél sötétebb színben ábrázolni az általuk lenézett, meghaladottnak vélt érát, a középkori emberek átlagosnál rövidebb élettartama azonban inkább a statisztikák félreértelmezéséből fakad. A korabeli születéskor várható élettartam csakugyan jóval alacsonyabb volt a mainál − kb. 40 év körül tendált −, ez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy az emberek többsége ennyi idősen távozott volna a másvilágra, és 30-35 évesen sem volt senki sem idős és rozoga.

Az említett, egyszerű átlagként és még véletlenül sem mediánként kikalkulált számba az összes halálozás beleszámít, beleértve a középkorban rendkívül nagyszámú csecsemő- és gyermekhalált, melyek alaposan torzítják a végösszeget. Szintén sokan estek áldozatul a különböző betegségeknek, ragályoknak, és természetesen a háborúk is számos elhunytat követeltek, ez mind-mind lefelé húzza a megállapított átlagéletkort. A valóságban a becslések szerint, ha valaki a középkori Európában sikeresen megérte a 21. életévét, jó szerencsével − elkerülve a járványokat és a csatákat − akár 60-65 évig is élhetett.

Számos jól ismert középkori személyiség ért meg hasonló vagy még magasabb életkort, csak a magyar történelemből kiragadva néhány példát, Szent István és Luxemburgi Zsigmond királyok egyaránt 69 évesen, IV. Béla pedig 63 éves korában hunyt el. A legendás vitéznek, Toldi Miklósnak és a híres egri várkapitánynak, Dobó Istvánnak 70 év adatott meg, míg Vitéz János esztergomi érsek és humanista író 64 évesen távozott a másvilágra. Néhány hölgyet is említve, Hunyadi Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet 74 évet élt, István király felesége, Gizella királyné pedig akkoriban ritkaságnak számító, 81 éves korban halt meg.

Természetesen a valódi várható élettartamot − akárcsak napjainkban − alaposan befolyásolták az egyén életkörülményei, például a táplálkozás, a mozgás és a fizikai igénybevétel. A legmagasabb kort a kolostorokban lakó szerzetesek, apácák, illetve az írástudó papok érhették meg, akiknek a parasztokkal, városi iparosokkal és a kardforgatókkal ellentétben nem kellett nehéz fizikai munkát végezniük, a nemesek pedig sokkal jobb minőségű és nagyobb mennyiségű ételhez, italhoz jutottak hozzá, mint az alacsonyabb társadalmi státuszú személyek.

30-40 évesen még nagyon is aktív felnőttek voltak

A rövid középkori élettartamról szóló tévhiteket egy másik hibás elképzelés is erősíti, mely szerint akkoriban az egyének jóval fiatalabb korban házasodtak és kezdték el a családos, felnőtt életet. A valóság ezzel szemben, hogy ugyan a középkori törvények szerint a fiúk 14, a lányok 12 éves koruktól már oltár elé állhattak, nem voltak különösebben gyakoriak a gyerekházasságok. Nyugat-Európában átlagosan 18–22 éves koruk között kötötték be a fiatalok fejét, sőt, egyesek gyakran még ennél is jobban, húszas éveik végére kitolták a házasodást, keletebbre valamivel korábban, gyakran 15-16 évesen kerültek eladósorba a lányok.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a középkori felfogás szerint 21–40 éves kor között számított valaki felnőttnek, 41–60 éves kor között érettebb korúnak, 61 év felett pedig idősnek. A városi iparosok hosszú tanulás és inaskodást követően 30–40 éves koruk között válhattak mesterré és nyithatták meg saját üzletüket, míg a katonaság soraiban is számos 30–40 éves, vagy még annál is idősebb férfi szolgált.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.