Mire Nagy Konstantin i. sz. 337-ben Jézus Krisztus tiszteletére eltörölte a keresztre feszítés büntetési tételét, addigra a Cicero által az összes halálbüntetés közül a legkegyetlenebbnek és legfélelmetesebbnek nevezett halálnem legalább hat évszázadon át szedhette áldozatait.
Hogy pontosan hányat, azt megbecsülni is nehéz lenne, hiszen csak a Spartacus-féle felkelés után Róma és Capua között, a Via Appia mentén összesen hatezer rabszolga lehelte így ki lelkét. Annál furcsább, hogy e kegyetlen büntetés áldozatai közül szinte nem is maradt ránk bizonyító erejű emberi maradvány, eddig.
Kevés a nyom
A keresztre feszített áldozatok földi maradványai aztán jórészt tisztes sírboltban találtak örök nyugalomra, ahová már a halált okozó kínokról árulkodó szögeket nem vitték magukkal az elhunytak. Ezektől általában családtagjaik szabadították meg a kínokat átéltek tetemeit, a famonstrumokat pedig újrahasznosították. Amikor azok már mint kivégzőeszköz kiszolgálták idejüket, eltüzelték őket. Így eshetett meg, hogy a napokon át gyötrelmes kínokat okozó büntetésben elhunytak közül kevéssel ezelőttig csak egy izraeli nyom maradt a kutatókra, és annak eredetiségét is vitatják.
Eddig csak egy volt
Első ízben Vassziliosz Tzaferisz görög régész tárt fel egy i. sz. 1. századból származó sírhelyet Jeruzsálemben, egy fiatal férfi jobb sarkának maradványaiban hosszú szöggel. A sarokcsontból kiálló szöget valószínűleg nem tudták eltávolítani a sarokcsontból a temetésre, és meglétéből a tudósok arra gyanakodtak, a 24 és 28 éves kora körül kivégezhetett fiatal áldozat, Jehohanan ben Hagkol, kereszthalált halt. A csuklóján talált sebek és töröttnek vélt térdcsontjai alapján a keresztre feszítés fájdalmas gyakorlatára következtettek a szakértők. Az 1980-as években azonban újra vizsgálatoknak vetették alá a maradványokat, és a korábban biztosra vett hipotézisekkel kapcsolatban komoly kételyek támadtak a kutatókban.
Ő lehet az igazi első
Most ennél sokkal messzebbre jutottak. Nemcsak hogy az egykori Római Birodalom ma Nagy-Britanniába eső szélén egy szöggel átszúrt sarokcsontra bukkantak egy 2017-es ásatáson, de azóta a Virginia állambeli George Mason Egyetem törvényszéki tudósának segítségével a vélhetően keresztre feszített férfi arcát is rekonstruálni tudták. A Fenstanton falujában fellelhető egykori római településen az i. e. 4. és 3. századból öt temetőt tártak fel, melyekben 40 felnőtt és 5 gyermek maradványaira bukkantak.
Ma már a szemébe is nézhetünk
Közülük kétségtelenül a legérdekesebbek annak a férfinak a földi maradványai, aki a DNS-vizsgálatok szerint barna hajú és barna szemű lehetett, 30-as éveiben szenvedett erőszakos halált, és feltehetően később rendes temetésben is részesítették, de kereszthaláláról a sarokcsontjába szervült hosszú szög a mai napig tanúskodik.
Joe Mullins törvényszéki tudós kitartó munkájának hála, a szakállas férfi barna, beesett szemei és a megszólalásig életszerű képmása furcsa időutazás mindazoknak, akik a szemébe néznek.
Ha érdekelnek a múlt megdöbbentő örökségei, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
A tudományos világ legnagyobb csalását követte el, 41 éven át mindenki bedőlt nekiCharles Dawson évtizedekre megvezette a tudomány legjelesebb képviselőit a hiányzó láncszemmel, de ehhez azok hiúságára is szükség volt.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
