Az első világháborúban az életmentő hírközlés egyik legfontosabb eszközei a postagalambok voltak. Munkájukkal emberéletek sokaságát mentették meg, nem csoda, hogy egyiket-másikat, érdemeire való tekintettel a mai napig hősként emlegetik, és komoly kitüntetésekben részesítették.
Ezért kapott francia állami kitüntetést egy galambHa állami kitüntetést kellene osztani az állatok között, talán nem is gondolnánk, hogy azt éppen egy galamb érdemli ki.
Tovább olvasomRégóta kéznél lévő állatok az ember szolgálatában
Az csak természetes, hogy az ember leghűségesebb barátja a bajban is segít. Vagyis, azon meg sem lepődünk, hogy a kutyák különleges képességeit is be-bevetik a harcászatban. A második világháborúban például bomba- és robbanóanyag-keresésben számítottak a kutyusok segítségére, amik nem is hagyták ebben sem cserben gazdijaikat.
Állatok a kémkedés és hadviselés terén
De még az emberek által olyannyira utált patkányok is tudnak a hadviselés során a ravasz és kétségbeesett ember szolgálatára lenni. Ezek az állatok nemcsak hogy híresen nem válogatnak, milyen csatornákon másszanak keresztül, de apró termetük és remek szaglásuk is kapóra jön, hogy szó szerint kiszimatolja az ellenséget ott, ahol az ember arra képtelen.
Sokan nem tudják, de még a bőregérnek is felelősségteljes feadatot szántak a második világháborúban: Japán városok fölött ezrével engedtek volna szabadjára időzített gyújtóanyaggal felszerelt denevéreket, hogy azok a japán otthonok padlásaiba költözés után eliminálják az ellenséges polgári lakosság egy részét saját magukkal együtt. Japánnak az amerikai vezetés végül más sorsot szánt, így a denevérek megmenekültek.
Úgy tűnik, az állatvilág a harcászat különböző színtereinek leképezésére is képes: ahogy van állati légierő és szárazföldi, sőt földalatti felderítés is, úgy a tengerészet is támaszkodhat segítőkre a vizek természetes élővilágából.
Kémkedő vízi állatok
A vízi állatok közül a harcászatban leggyakrabban bevetettek a delfinek, de előfordult már az oroszlánfókák és a belugák besorozása is. A delfinek csatasorba állítását az 1960-as években kezdték Amerika vizein, hogy jó szolgálatukkal a hadsereg segítségére legyenek a felderítésben és olykor a megsemmisítésnél is. Mindezt az első és a második Öbölháborúra gondolva fejlesztették ki, de hasonló kiképzések elvileg napjainkban is folynak az amerikai hadsereg berkeihez tartozó San Diegó-i kutatólaboratóriumában. Már jó ideje azonban nem ez az egyetlen hely, ahol ilyesmit tesznek.
A Szovjetunió is képzett már ki felderítésre, fegyverszállításra, sőt, a rossz nyelvek szerint még búvárok megtámadására és robbantásos merényletre is különböző, nagyobb testű vízi állatokat: a cuki delfineken kívül, fókákat és hatalmas bálnákat is.
Vajon a most halva talált fiatal bálna is kém volt?
Miközben az oroszok soha nem erősítették meg hivatalosan, hogy bálnákat használnának információszerzésre, a Barents Observer webhely bálnatárlókat azonosított éppen arrafelé, Murmanszk észak-nyugati részénél, amerre az orosz haditengerészet bázisa található. Az orosz flotta északi székhelyétől bő 400 kilométerre, az Ignoya-szigetenél észlelték először a norvégok 2019-ben, hogy hajóikat megközelíti a bálna. A norvég belföldi hírszerző ügynökségnek az lett gyanús, hogy azokon a bálnák számára már délinek számító vizeken ritkán találkozni hasonló állatokkal, ezért nyomozást kezdeményeztek. Ennek során úgy találták,
a bálna túlságosan is hozzá van szokva az emberi tásasághoz ahhoz, hogy mezei úszkálás legyen látogatása célja.
Ennél még komolyabb gyanúra ad okot az egyes forrásokban olvasható hír, miszerint 5 évvel ezelőtt a bálnára egy GoPro kamera is volt erősítve, s annak hevedere állítólag világosan tartalmazta a Szentpétervár megjelölést.
Mindenesetre a norvégok annyira biztosak voltak már korábban is benne, hogy a kíváncsi vendég az oroszok küldötte, hogy a bálnát maguk között Hvaldimir-nek kezdték hívni, ami a norvég bálna, azaz „hval” és Putyin elnök keresztneve, a Vlagyimir keresztezése.
Hvaldimir mindenesetre még csak nagyjából 15 éves lehetett, amikor néhány nappal ezelőtt a délnyugati Risavika városánál a Marine Mind szervezet rábukkant az állat élettelen testére. Alapítójuk, Sebastian Strand az AFP hírügynökségnek azt nyilatkozta, Hvaldimir halálának oka egyelőre ismeretlen, ezért boncolásra kerül majd sor, de az tény, hogy a beluga bálnák élettartama ennél jóval több, átlagosan mintegy 60 év.
Ha a kémtörténetek vonzanak, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
Boldog argentin családnak tűntek, de a valóságban a legveszélyesebb orosz kémek voltakFogalma sem volt a gyerekeiknek, hogy szüleik orosz kémek.
Tovább olvasom
