botrány vb

Légkondicionált szabadtéri stadionok, megfenyegetett futballisták, elkobzott szivárványos ruhadarabok: egyik abszurdabb, mint a másik, a közös nevező pedig a katari vb.

Katar, a légkondis stadionok országa

A szokatlan időpontban rendezett futballtornával kapcsolatosan már korábban is felmerült a fenntarthatóság kérdésköre: egy alig pár milliós országban felesleges gondolatnak tűnt hatalmas focistadionokat felhúzni, melyeket nyáron képtelenek is lennének használni a helyiek, hiszen a harmincfokos meleg a téli évszak sajátja, nyáron ennél is nagyobb a hőség Katarban.

ezek a 40–50 fokos hőségből is képesek állítólag 18–24 fokos hőmérsékletet előállítani. A stadionok energiaigényének 20 százaléka ezen berendezésekből fakad. A katariak állítják: napenergiával működtetik őket, mégis: a szabadtéri légkondik a katari vb paradoxonának szimbólumai.

Botrányosan magas az áldozatok száma

A vb-helyszínek megépítése rengeteg emberáldozattal járt: Katar sokáig hallgatott a pontos számokról, november utolsó napjaiban azonban nyilvánossá vált, nagyságrendileg hány vendégmunkás vesztette életét a munkálatok során. Hassan al-Thawadi, a vb-t szervező bizottság vezetője Piers Morgannek adott videóinterjújában 400-500 fős számot említett – ami furcsa, hogy becslésről beszélt, illetve arról, hogy jelenleg még nincs pontos szám a birtokában, zajlanak a megbeszélések azzal kapcsolatosan.

A Katar által korábban nyilvánosan elismert szám ennek tizede volt:

3 építkezéssel kapcsolatba hozható haláleset mellett 37, bevándorló munkások körében bekövetkezett, de nem a vb-helyszínek építéséhez köthető halálesetről beszéltek. A valós számok azonban e szerint egészen mások.

Egy másfajta rajongói élmény

Nem csak a vendégmunkások biztonsága hagy kívánnivalót maga után: akik a vb Fan Festival helyszínein foglaltak maguknak szállást, borsos áron sátrazhatnak. Akiknek nem sátorszállás jut, azok sem biztos, hogy sokkal jobban járnak, ők ugyanis konténerszobákban aludhatnak. Mindkettő jellemzője, hogy a valódi légkondicionálás hiányzik belőle, a focirajongókat nemcsak kevés tárolóhely várja, hanem az is nagy sokk lehet, hogy egy kisebb ventilátor hivatott segíteni a kellemesebb hőmérséklet elérését.

A rajongók meglehetősen elégedetlenek – de ez igaz azokra is, akik másféle szállásokat foglaltak maguknak, sokan ugyanis azzal szembesültek, hogy a szobájukban található tévén nem tudják nézni a vb meccseit.

A szivárványszínű ruhák és egyéb tárgyak kapcsán gyakorlatilag napról napra friss fejleményekről számol be a nemzetközi média. A walesi csapat rajongótáborából a férfiak bemehettek a stadionba szivárványos kalapban, a nőknek azonban nem engedték meg. Egy brazil férfi egy brazil állam zászlajával ment meccsre, amelyen valóban volt egy szivárvány is, de nem az LMBTQ-mozgalommal szimpatizáló lobogó volt ez ettől még. Egy helyinek tűnő férfi így is kitépte a kezéből, megtaposta, majd amikor ezt ő telefonjával rögzítette, azt elvette tőle egy rendőr, és a felvétel kitörlését követelte.

Irán története a legelképesztőbb

Bár eredetileg tíz európai válogatott csapatkapitánya is tervezte, hogy szivárványos karszalagot visel a meccseken, a FIFA az utolsó pillanatban helyezte kilátásba, hogy aki így tesz, annak már az öltözőben sárga lapot adnak – ezt a válogatottak nem kockáztatták meg. A tiltakozás más módját választotta ugyanakkor a német válogatott – befogott szájjal álltak oda a csapatfotóra –, a vb igazi hősei azonban az iráni focisták, akik a saját országukban zajló tüntetéssorozatokhoz csatlakozva némán álltak himnuszuk alatt. 

A focisták családtagjait börtönnel és kínzással fenyegették meg Iránban abban az esetben, ha a játékosok folytatták volna a néma, ám annál látványosabb tiltakozást. Ennek hatására a sportolók már nem tüntettek ilyen formában, azt azonban elképzelni is nehéz, vajon mi várja otthon a focistákat kiesésüket követően.