Ez a szokás számos egészségügyi előnnyel is jár, ami egyben az oka is lehet annak, hogy a japánok inkább a földön ülve esznek.
A szellemek iránti tisztelet ültette a japánokat a földre
Természetesen a japánok is használnak széket, ám ez a bútordarab nem olyan általános kelléke a háztartásoknak, mint a világ más országaiban. Főleg nem az étkezések során. Nemcsak azért nincs étkezőasztal és szék, mert a japán lakások kicsik, és okosan kell gazdálkodni a rendelkezésre álló hellyel. Ha evésről van szó, a japánok legtöbbször inkább a padlóra ülnek még az előkelő, többcsillagos éttermekben is, mert a földön evésnek számos előnye van az asztalnál való étkezéssel szemben.
A sajátos japán szokás mögött egy vallásból származó hiedelem is meghúzódik. A japánok ugyanis úgy tartották, hogy szellemek laknak mindenben, beleértve a természetet és az épített környezetet is. Így azt hitték, hogy ha az otthonuk padlóját borító tatami szőnyegre széket tesznek, akkor azzal megsértik a szőnyegben lakó szellemet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mivel a tatami nem egy szilárd padlóburkolat, ezért is nem tudta sokáig megtartani a székeket.
A japánok hiedelme végül oda vezetett, hogy az emberek a tatami szőnyegre ülve ettek, de sokszor még a házuk elé is kiültek abban a hitben, hogy ez tetszik a szellemnek. Idővel a tatamira párnát tettek, és egy alacsony, japán stílusú asztalon ettek.
Ez a szokás azonban nem volt népszerű és kényelmes, ezért a második világháború után ismét a tatami szőnyegen ülő szokás terjedt el.
Ha a földön eszünk, egészségesebbek leszünk
A hiedelmek és a hagyománytisztelet mellett nagyon fontos egészségügyi előnyei is vannak annak, ha nem széken, hanem a talajon helyezkedünk el evés közben.
A földön ülés ugyanis segíti az emésztést, kiváltképp akkor, ha a jógagyakorlatok során alkalmazott pozíciót vesszük fel. Ez a töröküléshez hasonló, úgynevezett egyszerű póz fokozza a véráramlást a gyomorban, ezáltal könnyebb lesz az emésztés, és jobb lesz a tápanyag-felszívódás.
Az evés közbeni mozgás, az előre- és hátradőlés erősíti a hasizmot, így előzve meg a puffadást.
Ha a padlón ülünk evés közben, még a fogyást is támogatjuk azzal, hogy segítjük a bolygóideg működését. Amikor az emésztőrendszerből felszabadul a leptin nevű hormon, az jelet küld a bolygóidegnek, hogy jóllaktunk. Ha ez az ideg megfelelően működik, elkerülhető a túlevés.
Ha a földön ülve eszünk, szebb lesz a testtartásunk. Nem beszélve arról, hogy széken ülve sokkal nagyobb eséllyel fájdul meg a hátunk, hiszen nagyobb nyomás nehezedik a csigolyákra. Ezt a földön ülve kinyújtott térddel csökkenthetjük, és még erősítjük is a hátat és a vállakat.
A padlón elhelyezkedve a csípőnk és a bokánk is jobban ellazul, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az ízületeink rugalmasak maradjanak, tekintve, hogy térdelés és guggolás közben még akkor is dolgoznak az izmaink, ha éppen mozdulatlanok vagyunk.
A földön való evés a jógázáshoz hasonlóan megnyugtatja az elmét. A meditáció olyan gyakorlat, amely növeli a tudatosságot és fejleszti a koncentrációs képességet. Ha nyugodt körülmények között falatozunk, az ízeket is jobban élvezzük, és csak annyit eszünk, amennyire valóban szükségünk van.
A padlón ülés nem mellesleg oly módon fokozza a véráramlást a medence területén, hogy még akár a menstruációs görcsök, a stressz és a fáradtság is csökkenhet.
Összességében elmondható, hogy ha a padlón ülve falatozunk, sokat teszünk az egészségünk megőrzése érdekében azért, hogy tovább éljünk. Ezt a megfigyelést csak tovább erősíti, ha törökülésből mindenféle támasz nélkül könnyedén fel tudunk állni. Ugyanis kiderült, hogy az egyik legegyszerűbb módja az élettartam meghosszabbításának, ha a földön ülve eszünk, és közben néhányszor felállunk.
A padlón ülés típusai
Padlón ülni többféleképpen lehet. A meditáció során alkalmazott seiza az udvarias és formális módja a földön ülésnek. Ilyenkor a lábunkat hátrahajlítva magunk alá húzzuk, és a sarkunkon ülünk. Alternatív megoldás lehet az agura, amikor keresztbe tesszük magunk előtt a lábakat, vagy a tatehiza, amikor a talpunkat a talajra téve térdünket felemeljük. Ez utóbbi a férfiak körében gyakoribb és elfogadhatóbb. A nők körében gyakori ülésmód a seiza alternatívája, amikor a lábukat nem húzzák maguk alá, hanem oldalra fektetik.
Igen kényelmes pozíció, amikor mindkét térdet a mellkasukhoz húzva ülnek a földön a japánok, ám ez az ülésmód általában oktatási környezetben szokásos.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
