januári leárazás

A gyártóknak, cégeknek az az érdeke, hogy növeljék a fogyasztási kedvet; minél többet és többször vásároljunk. Az egyik manipulációs fegyver, amivel vásárlásra ösztönöznek minket, az a reklám, ami azt sugallja nekünk, hogy vásárolni öröm. Elkezdünk vágyni arra, amiről úgy hisszük, másoknak már bizonyára megvan, ezáltal a fogyasztás egyfajta szociális értékmérővé is válik: ha nem a legújabb divat szerint öltözködöm, nem vagyok elég értékes, vagy akkor értem el valamit, ha modern a konyhám, megvettem a legújabb okostelefont, smart tv-t stb. A megszerezhető javak hiányában egyfajta szociális szorongás alakulhat ki. 

Impulzív januári vásárlás indul

A leárazások során úgy érezhetjük, nekünk is lehetőségünk adódik megkapni egy vagy több olyan vágyott terméket, amit teljes áron nem engedhetnénk meg magunknak. Csakhogy a hívogató árak láttán könnyen elcsábulhatunk olyasmire is, amire valójában nincs szükségünk. Az értékfüggő kedvezmények ugyanis impulzív vásárláshoz vezetnek – azaz előre meg nem tervezett döntés születik az adott pillanatban ért ingerek hatására. Az akciók megteremtik azt az érzést, hogy ha most nem vesszük meg azt csodás magas sarkú cipőt, akkor végleg lemaradunk róla (még akkor is, ha egyébként 5 percnél tovább nem tűrünk meg magunkon egy 5 centinél magasabb sarkú lábbelit, és valószínűleg csak a szekrényünkben áll majd ). Ez a jelenség a mai fogyasztói társadalomban – sajnos – szinte természetes, és annak ellenére, hogy nem gyakran engedünk a csábításnak, mégis lelkifurdalással járhat, ha a leárazások kavalkádjától megrészegülve bevásárlószatyrokkal megrakodva térünk haza.

A vásárlásmánia nem csak a leárazások idején jelentkezik

Felvetődik a kérdés, mikortól káros a vásárlási kedv. Az alábbi jellemzők segítenek eldönteni, mivel is állunk szemben.

• A vásárlásmániás nem csak a leárazások idején vásárol előszeretettel; állandóan azt tervezgeti, mikor mit fog venni.
• Nem tud ellenállni a vásárlási kényszernek.
• Akkor is vásárol, ha nincs is szüksége az adott termékre.
• A vásárlás euforikus érzelemmel jár, amit aztán erős bűntudat vált fel. Hazaérve többnyire már nem is elégedett a választott áruval.
• A boltkóros gyakran nem engedheti meg magának a pénzszórást, ezért adósságokba veri magát.
• A shoppingolást stresszlevezetésként használja; ha letört vagy csalódott, újabb vásárlással próbálja magát vigasztalni.
• Hazudik a vásárlásairól, otthon elrejti őket.

Mondhatsz nemet a kedvezményekre

Még ha a fent említett példák alapján nem is ismersz magadra, a leárazások rávehetnek olyan kiadásokra, amiket utólag megbánsz. Néhány egyszerű szabály betartásával – amiket a boltkórosoknak is javasolnak – azonban ezt könnyedén kivédheted.

• Előre tervezd meg, mit szeretnél venni, mire van szükséged, és tartsd magad ehhez a listához. A listaírásban segíthet, ha előre átnézed, miből van valóban hiány otthon.
• Készülj a leárazásokra költségvetéssel: legyen egy kereted, amit nyugodt szívvel elkölthetsz.
• Tedd fel magadnak a kérdést: valóban megéri megvenni valamit csak azért, mert 1-2000 forinttal kevesebb az ára?
• Érdemes szétnézni több netes oldalon is, mielőtt megvennél valamit.
• Ne vásárold meg azonnal, amibe az interneten beleszerettél – akkor sem, ha azt írja a webáruház, hogy már csak 1 darab elérhető! Tedd a kosaradba a kiszemelt darabot, majd foglald el magad valami mással. Figyeld meg az érzéseidet: továbbra is biztos vagy abban, hogy szükséged van a termékre? Vagy már nem is tetszik annyira? Ezzel a módszerrel hatásosan megakadályozhatsz egy impulzív vásárlást.
• Ha tudod magadról, hogy gyakran elcsábulsz a vonzó árak láttán, akkor ne vidd magaddal a bankkártyádat, inkább vegyél fel annyi készpénzt, amennyit még nyugodtan elkölthetsz. Telefonos vásárlásnál pedig állítsd lejjebb a keretet.
• Végezetül olyan emberrel menj vásárolni, aki könnyedén ellenáll a kísértésnek, és téged is képes lebeszélni, ha egy adott pillanatban meginognál. Mert ez bizony a legtudatosabb vásárlókkal is megesik.