A rotterdami Természettudományi Múzeum félig-meddig egy üvegpalota, ami a madarakra nézve egy vesztőhely. Kees Moeliker, a múzeum kurátora szorgalmasan takarította a madártetemeket az épület körül, amiket – bármily bizarr is – már koppanásuk alapján is képes volt azonosítani. Egy alkalommal furcsa dologra lett figyelmes.
Még mielőtt kiért volna, hogy az elpusztult kacsákat felszedje (és a múzeum gyűjteményébe beajánlja kitömésre), megrökönyödve látta, hogy az elhullott állattal társa párosodni próbál. A kíváncsi biológus azt is felfedezte, hogy a kacsák mindegyike hím volt.
Halott kacsáról jót vagy semmit
A sztori leírva talán nem is olyan mókás, mint Moeliker TED-előadásában, amit már majdnem másfél millióan megnéztek. A történet során a biológus beavat minket a kacsapénisz létezésének titkába, ami már csak azért is érdekes, mert az összesen 10 ezer madárfajból mindössze 300 rendelkezik ilyen ivarszervvel.
Moeliker tehát felfedezte és tanulmányozni kezdte a kacsák közti homoszexuális nekrofília eseteit, és csak kollégái, barátai unszolására publikálta kutatásainak eredményeit. Ezzel a lépéssel vett fordulatot az élete, mert publikációjával megnyerte az Ig Nobel-díjat.
Az Ig Nobel-díj története
Az Ig Nobel-díjat azokra a kutatásokra adják, amik először megnevettetik az embereket, azután meg elgondolkodtatják, azzal a végső céllal, hogy felkeltse mások érdeklődését is a tudomány iránt. A díjazottakat az Annals of Improbable Research című tudományos vicclap szerkesztőgárdája néhány harvardi – egyetemi és főiskolai – egyesülettel együttműködve választja ki.
A nyertesek a Harvard Egyetemen egy látványos gálán vehetik át jutalmukat igazi Nobel-díjasoktól.
A díjjal pénzjutalom nem jár, a díjazottak saját költségükön vesznek részt a díjátadón, már ha megjelennek. Sir Andre Geim, oroszországi német származású fizikus volt az első kutató, aki Ig Nobel- és Nobel-díjat is kapott.
A legbizarrabb Ig Nobel-díj-nyertesek
2019 kémiai díjat kapott az a kutatás, amely az 5 éves gyerekek napi nyáltermelésének mennyiségét mérte fel. Most már tudjuk, hogy az átlag 5 éves naponta félliternyi nyálat termel, legnagyobb részét evés során.
2000- ben Charles Paxton nyert A struccok udvarlási viselkedése az emberek irányába, angliai gazdálkodási körülmények között című tudományos írása alapján. Dan Ariely az orvostudományi díjat kapta meg annak kimutatásáért, hogy a hamisított gyógyszerek közül a drágább jobban hat, mint az olcsó.
Békedíj is létezik, amit 2018-ban például annak a kutatócsoportnak ítéltek oda, amely az autóvezetés közben előforduló ordibálások és káromkodások gyakoriságát, motivációit és hatásait vizsgálta.
Valami nagyon érdekes dolog történik, ha edzés közben káromkodszAzt azért nem javasoljuk, hogy kezdd el, mert akad olyan helyszín, ahonnan az üvöltve káromkodás miatt kizárhatnak – így aztán lőttek az edzésnek.
Tovább olvasomIrodalmi kategóriában is jutalmazzák a különösen elvadult munkákat, díjazott például a svéd Fredrik Sjöberg, akinek háromkötetes önéletrajzi anyaga a halott legyek, illetve a még nem halott legyek gyűjtésének szépségéről szól.
Volt olyan év is, amikor a közgazdasági kategóriát is be kellett vetni, mert egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az élő krokodilokkal való kapcsolat a szerencsejátékra való hajlamot.
Támogatási díj kategóriában is előfordulnak nyertesek: James Cole 2018-ban számítások útján bebizonyította, hogy mennyire nem járnak jól a kannibálok, mivel az emberi húst tartalmazó étrend sokkal kalóriaszegényebb, mint a hagyományos húsos diéták.
Magyarok is kaptak Ig Nobel-díjat
2016-ban két díjazott kutatásban is vettek részt magyarok: az ELTE Fizikai Intézetének kutatócsoportja arra volt kíváncsi, miért nem kedvelik a böglyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez.
Az idén esedékes Ig Nobel-díjakat a 32. Ig Nobel-díj-átadó ünnepségen, 2022. szeptember 15-én adták át, melyet internetes közvetítésen keresztül lehetett követni.
Ha jól mulattál a fentieken, olvasd el az állatvilág mókás udvarlási szokásairól írt válogatásunkat, amiben ígérjük, nem lesznek hullagyalázó récék.
A legbizarrabb udvarlási szokások az állatvilágbólŐk is furán tudnak viselkedni, ha szerelmesek lesznek.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
