Nem minden ember mondhatja el magáról, hogy megmentett akár csak egyetlen életet is: az, ha valaki emberek ezreinek nyújt segítséget, valódi ritkaság. Az ausztrál véradó és modern kori hős James Harrison azért volt képes erre, mert kiderült, hogy vére megoldást jelenthet az újszülöttekre potenciálisan halálos veszélyt jelentő Rh-összeférhetetlenség problémájára. A férfi, akit „az aranykarú emberként” is emlegetnek, tizennyolc éves korától nyolcvanegy éves koráig adott vért.
Mitől lesz valaki hős?
A hős szó jelentése az idő múlásával átalakult, de a modern kori hősök jellemének is vannak közös pontjai. A bátorság, az áldozatkészség, az igazságérzet, az erő, az ész, és a szerénység mellett az életmentés készsége az, ami valódi hőssé emel valakit.
Véletlenül derült ki
Harrison az új-dél-walesi Unimában született 1936-ban. Tizennégy évesen úgy adódott, hogy tizenhárom liter vérre volt szüksége egy életmentő mellkasi műtéthez, amelyen át kellett esnie. Mérhetetlenül hálás volt a sikeres műtét után kapott vérért, és úgy döntött, hogy tizennyolc évesen ő is véradó lesz.
Csak tíz évvel azután, hogy elkezdett rendszeresen vért adni, fedezték fel a kutatók, hogy Harrison vére más, mint az átlagemberé:
Anti-D immunglobulint tartalmaz, egy olyan antitestet, amely az Rh-összeférhetetlenség néven ismert, újszülötteknél kialakuló betegség ellenszere.
Bár nem teljesen biztos, a kutatók úgy vélik, hogy a különleges adottságnak köze lehet ahhoz a vérátömlesztésnek, amelyet a közel tizenöt évvel ezelőtti műtétje során kapott a férfi. Miután kiderült vérének különlegessége, elkezdődött Harrison életmentő vérének évtizedeken át tartó felhasználása.
Valódi hős
Harrison számos véradásával sok csecsemőt védett meg az Rh-összeférhetetlenségtől. Az állapot sok anya-baba párosnál előfordulhat, amennyiben az anya vére Rh-negatív, de az apa és a magzat vére Rh-pozitív.
Az állapot nem jelent közvetlen veszélyt az anyára, de a betegség különböző problémákat okozhat a magzatnál, többek között sárgaságot, agykárosodást, vérszegénységet és szívproblémákat is.
Súlyosabb esetekben ezek akár a baba halálához is vezethetnek.
Harrison nagyon boldog volt, hogy pusztán a vérével tud sokaknak segíteni Rh-összeférhetetlenség esetén: a véréből előállított Anti-D készítmény beadásával a magzat biztonságba került. Egy Harrisonról szóló cikk szerint „1967 óta több mint hárommillió adag Anti-D-t adtak be anyáknak”. Nem csekély számú csecsemő volt, akiken Harrison majdnem hat évtized alatt segíteni tudott.
Apró szépséghiba?
Hiába rendelkezik valaki „szupervérrel”, ha nincs meg mellé a véradás szándéka: Harrison önzetlensége is hozzájárult ahhoz, hogy ennyit segített. Ez főként annak ismeretében nagy dolog, hogy a férfi fél a tűtől.
Harrison erről így beszélt:
„Nézem az ápolókat, a plafont, a foltokat a falon, mindent, csak a tűt nem.”
Az ausztrál férfi hatvan éven át önzetlenül tette félre félelmeit másokért, és hagyta, hogy vért vegyenek tőle. A férfi végül Sydney-ben adott utoljára vért, és ma is a városban él. Számos hálás édesanya volt ott, hogy tanúja legyen a nagy búcsúeseménynek, és hogy megköszönje Harrisonnak a számtalan korábbi véradást. Ám Harrison nem az a típusú férfi, aki a dicsőség miatt tette azt, amit: önzetlensége jelentős tényező volt a véradásában, amitől csak még nagyobb hős mások szemében.
Nem akarta abbahagyni
Ha rajta múlik, 81 évesen sem állt volna le a váradással, hisz tisztában volt vele, hogy a vére értékes, és még sok életet megmenthetne vele, de a Vöröskereszt szakemberei azt tanácsolták neki, hogy egészsége érdekében hagyja abba a rendszeres donációt.
Így utolsó véradásának napján Harrison így nyilatkozott: „Ez egy szomorú nap számomra. Egy hosszú út vége. Folytatnám, ha hagynák.” Harrison 1173 alkalommal adott vért: ez nagyjából azt jelenti, hogy háromhetente szúrták meg. Ezzel beállította az egy személy által legtöbbször leadott vér világrekordját is.
Sokat lehet tanulni egy olyan erőteljes történettel rendelkező hőstől, mint James Harrison: hősnek lenni nemcsak azt jelenti, amit közvetlenül képesek vagyunk másokért tenni, hanem az önzetlenség és az elkötelezettség tulajdonságai is fontos tényezők a hőssé válásban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
