hoax álhír 2023

Számtalan mítosz, városi legenda, hoax és átverés jön velünk szembe napról napra. Némelyiknek bedőlünk, másokról talán már a cím alapján sejtjük, hogy nem lehet igaz, de még olyankor is előfordul, hogy kattintunk, hátha valami izgalmasba botlunk. 2023 sem nélkülözte a reálisnak tűnő álhíreket. Mutatjuk, mik voltak azok, amik a leginkább hihetőnek tűntek. 

A városi legendák és átverések jelentős része arra apellál, hogy bedőlünk neki, sok csaló is él ezzel, nem véletlen, hogy a nigériai típusú átverések még mindig csőbe húzzák a hiszékenyebb embereket. Meghalt a rég nem látott rokon, és egy szemfüles ügyvéd vagy távoli leszármazott megtalált téged, és hirtelen nagy pénz hullik az öledbe, csak pár adatot kell megadnod hozzá, hogy a jogi procedúra elindulhasson – aztán persze egy kis előleget fizetni a szolgáltatásokra, netán a bankkártyád adatait, hogy utalhassák a többmilliós összeget?

A kattintásokért mindent?

Valószínűleg ezeknek már kevesebben dőlnek be, mint a klikkvadász kamuhíreknek, azonban még mindig rengeteg oldal él a lájkvadkászatból, mely során nem átall nem csak megtévesztő címeket adni a sokszor tartalmatlan vagy egyenesen hazugságokkal teli cikkeknek. 

Sokan még mindig elhiszik, hogy a japán parlamentben a trianoni szerződés felülvizsgálatát javasolták a képviselők a hun–japán rokonságra hivatkozva, az először 2020-ban felröppent hír nagyot turnézott idén júniusban is. Zuckerberg vagyonának felosztása is töretlenül pörög körbe a Facebookon közel 10 éve, ahogy lassan 25 éve hisszük, hogy Széchenyi szavai az alábbiak: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel.” Ha most ezzel újat mondtunk, mindenképp érdemes tovább olvasnod, mert bizony a fenti idézet 1936-ból származik, és semmi köze a legnagyobb magyarhoz.

Lehallgat az iPhone-od, ha narancssárga pötty világít a kijelzőn?

Az idei év már egy hoaxszal indult, január 9-én jelent meg egy videó az Instagramon – amit azóta ugyan eltávolítottak, de a legenda tartja magát –, melyben javasolják, hogy azonnal kapcsold ki a telefonod, ha a kis sárga jelzést észleled rajta. Bár a jobb felső sarokban néha valóban felvillan egy narancssárga fény, ez pusztán annyit jelent, hogy egy applikáció éppen használja a mikrofont, illetve zölden, ha a kamerát, azonban az Apple oldalán van erre megoldás: bármely app hozzáféréseit korlátozni tudod. 

Atomszennyezés érkezik Ukrajna felől?

Évek óta terjednek rémhírek a csernobili betonszarkofág állapotával kapcsolatban, az HBO-sorozat idején ezek is lángra lobbantották az internet hiszékenyebb felhasználóit, egyesek az atommal szennyezett levegőáramlatok miatt. A hír eredője a háború egyik tragikus eseménye, a Hmelnickijt érintő bombatámadás következtében kialakult gombafelhő volt. A levegő minőségének vizsgálatai azonban nem támasztották alá a sugárzás megnövekedését sehol. 

Gyerekrablók fotóztak játszóterező óvodásokat Gödöllőn?

Az összes facebookos anyukacsoportban elterjedt a hír, miszerint külföldi emberrablók fotóztak gyerekeket az egyik Pest vármegyei településen. Egy közösségi médiás csoportba posztolt az egyik jelen lévő anyuka, aggodalmaskodva, hogy a magyarul nem beszélő, külföldinek kinéző fiatalok még köszöntek is a játszótéren lévőknek. A hatalmas pánikot valójában a vizes vébé sportolói okozták, akik egyszerűen csak azt tették, amit bárki bármelyik nyaraláson: emlékeket készítettek a meglátogatott városról. 

Budakeszin is gyerekeket raboltak az oviból?

A Facebookon posztoló anyukák fantáziája nem csak ebben az esetben került távol a realitástól, ősszel egy budakeszi oviból érkezett a felhívás egy félreértés következtében: valaki egy gyereket akart elvinni az egyik csoportból, még szerencse, hogy aznap pont beteg volt, és így nem tudták odaadni az emberrablónak. Másnap egy erre épülő álhír miatt egy közösségi rendezvényt is lemondtak, ugyanis állítólag az utcán, szülei kezéből próbált meg valaki kitépni egy kisgyermeket. Természetesen egyik hírnek sem volt valóságalapja, az óvodában tévedésből másik csoportban kereste fiát egy apuka. Valljuk be, azért ez bárkivel előfordulhat, ha általában nem ő megy a gyerekért. 

Fényképen a félelmetes reptéri baki – megragasztott szárnnyal próbált elindulni a gép?

Duck tape-pel rögzítették a sérült légi jármű szárnyát, micsoda felelőtlenség! Egy utas még le is fotózta, és „utoljára repülünk a Ryanairrel” szöveggel posztolta közösségi médiás oldalára, így bárki megnézhette, hogy valóban ezüst ragasztószalaggal van tele a repülő szárnya. A furcsa látvány azonban nem utal semmiféle gondatlanságra vagy hibára, ráadásul nem is az említett cég gépe volt, a kép pedig szintén évek óta köröz a neten, és tartja rettegésben az embereket. A ragasztás oka azonban nem sérülés, hanem festéklepergés, ami egyes Boeingek típushibája, és esztétikai oka van, hogy némely légitársaság él a ragasztó adta gyors segítséggel. Természetesen a közlekedés biztonságát nem befolyásolja. 

Az álhíreknek könnyű bedőlni

Az ember hajlamos tényként kezelni olyan állításokat, melyek őt igazolják – ezzel kapcsolatban számtalan kutatás született az elmúlt évtizedekben. Az okok rendkívül prózaiak,

vagy véleményünket tények támasztanák alá. Ha nem vagyunk oda a bevándorlókért, vagy szülőként aggódunk gyermekeink biztonságáért, könnyen befészkeli magát az agyunkba, hogy – külföldiek – gyermekeket rabolnak fényes nappal. De az is lehet, hogy egyszerűen szorongunk a környező világ hirtelen változásai miatt, félünk egy esetleges háborútól, vagy éppen azt hisszük, valakinek rendkívül fontos látni, milyen cuki macskás videókat pörgetünk unalmunkban az Instán, és ezért képes egész álló nap figyelni netes tevékenységünket – így olvasva is reálisan hangzik?

Valószínűleg sokkal kevésbé. De ha szembejön velünk egy cikk, ha nem is nyomtatásban, tintástól, de egy olyan oldalon, aminek megfelelően csinos külseje van, a kognitív torzítások máris táptalajra találtak. 

Veled szembejött valamelyik hír az elmúlt évben? Netán el is hitted? Szavazz cikkünk alatt, hogy melyik tűnik a leginkább hihetőnek!