Arra mondjuk, hogy divatdiktátor, aki önkényes hóbortját diktátorként terjeszti ki a divatra, az esztétikára érzékeny közönség pedig szinte hipnotikus állapotban követi a diktált trendet. De nem csak a divat diktátorai hatnak a néptömegek ízlésére, a történelmi diktátorok jellegzetes viseleteinek is volt divatteremtő, vagy éppen elrémisztő ereje.
Az általuk sugallt jellegzetességek eleinte követőket vonzottak, talán inkább félelemből és megfelelési vágyból, mint őszinte hódolatból.
A vezér bukását követően viszont inkább végleg kitörölte az adott viseletet annak sötét múltja a divat palettájáról, mintsem hogy tovább hájpolták volna azt.
Nem véletlen, hogy még ha valaki érezne is magában – persze kizárólag esztétikai – vonzalmat az orr alatti elhíresült szőrcsomó iránt, az is tartózkodik annak utánzásától.
Az ikonikus arcszőrzet
A postabélyeg vagy fogkefebajusz, azóta természetesen Hitler-bajusz névre keresztelt bajuszcsökevény, orrszőrzetnyúlvány vagy arcszőrzet-beharangozó valójában már az 1800-as évek végén divatba jött Amerikában. Innen vehette a trend tippet Charles Chaplin is, aki amúgy komikusnak tartotta ezt a viseletet, és ebben volt is igazsága. Hitlernél viszont nem biztos, hogy divatmajmolással kezdődött ez a pamacs.
Most akkor hogy volt?
Egy Stefan Erndting nevű történész levéltári kutakodásai során rábukkant egy fontos dokumentumra: Az ismeretlen közlegény – személyes emlékek Hitlerről címmel. A nyomokban fiktív elemeket tartalmazó, azokat történelmi ténymorzsákkal vegyítő írás Alexander Moritz Freytől származik, aki Hitler katonatársa volt az első nagy világégésben. Emlékirataiból megtudható, hogy az ifjú Hitler vézna figura volt, de magával sokat törődött, és hiúság is akadt benne elég. Akkoriban fizimiskája meglehetősen máshogy festett, mint ahogyan ma emlékszünk rá. Soványsága és fiatalsága mellett ennek másik oka abban keresendő, hogy akkortájt még pödörhető, hetyke császárista bajusz ékesítette.
A (divat)történelmet író nyisszantás
Azok, akik hosszabb időt szenteltek a téma behatóbb vizsgálatára, sokáig abban tudtak egyetérteni, hogy a fickós, de törődést igénylő Kaiserbartot Hitler trendkövetésből csonkította azzá, ami azóta beégett az emberiség retinájába. De Moritz rávilágított egy másik fontos aspektusra: amikor az angolok bevetették a mustárgázt az első világháborúban, a német gyalogság katonáit kötelezték a gázmaszk viselésére, a maszk viselése pedig nem nagyon volt császárbajusz-kompatibilis.
Mi és a bajusz
Mi, magyarok egyébként is fogékonyak vagyunk a bajuszviselésre. Európában feltehetően a kelták terjesztették el időszámításunk előtt már az első évezredben, akik bajuszosok voltak, szemben a rómaiakkal, akik vagy csupasz arccal éltek, vagy egyszerre fedték szakállal és bajusszal arcukat, de a köztes utat nem ismerték. Bizonyos források úgy vélik, talán honfoglaló elődjeink is viseltek már szőrt az orruk alatt, de az bizonyos, hogy Balassi, Zrínyi, Thököly és Rákóczi is hódolt a pödörintés szenvedélyének nagy atyjaink közül.
Rekorderszőrök
Valószínűleg a legutáltabb bajuszviselet rekorderének címére hatalmas eséllyel pályázna a hitleri fogkefebajusz, de a leghosszabb bajusz rekorderének közelébe sem ér. Ennek csúcstartója ugyanis egy indiai férfi, Ram Singh Chauhan, aki 2010-ben elkápráztatta a világot egy olasz tévéműsorban, több mint 4 méter hosszú bajuszának bemutatásával. Ram arról számolt be, egy ilyen mértékű bajuszt növeszteni a gyerekneveléshez hasonló gondoskodást és felelősséget jelent. Bárcsak Hitler is inkább a bajuszával lett volna jobban elfoglalva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
