A világ számtalan pontján nem ritka az extrém magas nyári hőmérséklet, ám Európa még csak ismerkedik a trópusi időjárással. Azokon a vidékeken, ahol rutinosan készülnek a hőségre, egyre több, furcsának tűnő megoldással állnak elő.
Amikor a kaktuszok sem bírják a meleget
Már nemcsak a déli félteke egyes régióiban, de Európa Földközi-tenger partján fekvő településein is egymást érik az is extrém hőhullámok. A pusztító erdőtüzekkel, halálos áldozatokkal járó, több napon keresztül tartó 40 fok körüli hőmérséklet az egészséges emberek szervezetét is komolyan igénybe veszi. Amerikában már a kaktuszok is pusztulnak a hőségben.
A világ rutinosabb felén számtalan megoldással készülnek a meleg nyarakra, föld alatti barlangokba, hőtartó kőzetekből készített házakba és világháborús óvóhelyekre húzódnak vissza annak érdekében, hogy kibírják a nem ritkán 50 fokos nappali kánikulát.
A föld alá éptíenek házakat, mert ott hidegebb van
Az emberek évezredek óta igyekeznek kihasználni a természet adta lehetőséget az időjárás viszontagságai ellen valló védekezésre, már az ősemberek is a hűs, de szélvédett, a meleget is benn tartó barlangokban alakították ki előszeretettel szálláshelyeiket. Az állatvilágban sem ismeretlen ez a fajta védekezés, az emberszabású majmok is előszeretettel hűsölnek a kövek között a nagy melegben.
A törökországi Derinkuyu barlangrendszerébe rejtett, Kr. e. 8. századi, kőbe vájt településrendszert egy véletlennek köszönhetően fedezték fel, amikor a közeli faluból el-eltünedező háziállatok keresésére indultak. Az okos szárnyasok ugyanis a nagy melegben megtalálták a leghűsebb pontot a közelben, s egy kisebb résen keresztül egyszerűen leköltöztek a föld alá a meleg elől.
A délnyugat-kínai Csongcsing városában a második világháború után megmaradt óvóhelyeket is megnyitotta a városvezetés, ugyanis majdnem két héten át nem ment 35 fok alá a hőmérséklet. Hasonlóképpen védekeznek az ausztrál Coober Pedy lakói is, akik egy egész települést rejtettek a talajba.
A 2500 lakosú opálbányászati központ a leghíresebb a modern, föld alatti városok közül. Itt a lakosság 60 százaléka már a vasban gazdag homokkőbe és aleurolitba épített házakban él. Vannak olyan negyedei is az ausztrál településnek, ahol a földfelszínen csak egy-egy szellőzőnyílás utal arra, hogy a rózsaszín homokos vidéken élnek egyáltalán emberek.
A vidéken egy-egy melegebb napon a madarak hullanak az égből a hőség miatt, így a lakók az elektronikus eszközöket is hűtőben tárolják. Lakásaik mintegy négy méter mélyen kezdődnek, így képes a lazább talaj akár egy földrengés során is épen tartani a föld alatti járatokat és lakóbarlangokat. Még a téli extrém hidegben is megfelelően langyos hőmérsékletűek maradnak ezek az ingatlanok, olyankor ugyanis fagypont körüli a nappali hőmérséklet odakinn. A szél és a nap energiáját felhasználva az áramellátás is biztosított számukra.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
