Ezek a helyek ihlették kedvenc regényeinket

Tudjuk ezt legismertebb íróink példájából. Néhányuk gyerekkoruk gyűlölt vagy szeretett helyszínein megélt eseményeket elevenítettek fel regényük megírásához, másokat egy számukra kedves város atmoszférája ösztönözte arra, hogy tollat ragadjanak. 

Gyerekkori történetek

Gyerekkorunk évei és meghatározó helyszínei mindannyiunkra nagy hatással vannak, de amíg a pékek, tanárok, ügyvédek, fodrászok és banki alkalmazottak ezeket az élményeket jó vagy rossz minták, kisebb-nagyobb traumák vagy megőrzésre érdemes emlékek formájában viszik magukkal felnőtt életükbe, az íróknak lehetőségük van arra, hogy mindezt kiírják magukból, és – ki tudja? – olyasmit alkossanak belőle, ami aztán mások számára is tanulságul szolgálhat. 

Ha megnézzük Móricz Zsigmond Nyilas Misijét, felfedezhetjük, hogy a Légy jó mindhalálig kis főhőse nem különbözik olyan sokban az író gyerekkori énjétől. Többek között mindketten a Debreceni Református Kollégium diákjai voltak, dolgoztak felolvasóként, segítettek felzárkózni egy másik diáknak, és végül mindketten iskolát váltottak.

Nyilas Misi alakját tehát nem más ihlette, mint maga Móricz Zsigmond, akinek a kollégiumi évei szorongással és magányosan teltek. Végül nagybátyja, a kisújszállási gimnázium igazgatója vitte őt magával saját iskolájába, ahol az író végül letette az érettségi vizsgáit, de a Debrecenben töltött időt sosem felejtette el. 

Móriczcal szemben Molnár Ferencet gyerekkorának legszebb évei inspirálták A Pál utcai fiúk megírására. Jól ismerte a környéket, ahol regénye játszódik. Kisfiúként a József körút 83.-ban, az Üllői út és a vele párhuzamosan futó Pál utca házainak egyikében lakott. A Pál és a Mária utca sarkán található grundig csak száz métert kellett megtennie. Nemecsek iskolája sem a fejéből pattant ki, a fiú és barátai hozzá hasonlóan a Lónyai utca 4–6. alatt található Református Gimnáziumba jártak. 

Szabó Magda egyik legnépszerűbb regényének az ötletét egy bükki kirándulás ihlette. Az írónő kamaszéveit a debreceni Dóczy Leánynevelő Intézet falai között töltötte. A tanári kar, hogy megszerettesse az ifjú és bohó növendékekkel a természetet, kirándulásokat szervezett. 

Egy bükki kirándulás alkalmával a diáksereg a bánkúti tisztáson pihent meg a nap végén. Tábortüzet raktak, beszélgettek, énekeltek. Aztán előkerült Hetterheimer Ernő, a minden gyermeki csíny felett szemet hunyó franciatanár háborús naplója. A felolvasás után a diáksereg, amely eddig gyengekezű pedagógusnak hitte, csodálattal nézett rá, Szabó Magda pedig sosem felejtette el a férfit, aki később Abigél alakjának ötletét adta. 

Szerelemvárosok

Gárdonyi Géza neve és Eger elválaszthatatlanok egymástól. Az író a Velencei-tó közeli Agárdpusztán született, de nem töltött sok időt a településen: 16 év alatt, édesapja haláláig összesen 16 másik települést mondhatott az otthonának a család. Először az érettségi után került Egerbe, ahol a Líceumban készült tanítónak. Ezek az évek a nélkülözésről szóltak, ráadásul a tanítás lehetősége sem ösztönözte. 

Szépíróként Budapesten kezdett kibontakozni, de a fővárosban sem találta a helyét, kiábrándult az anyagias és felszínes társadalomból. Harminchárom évesen tért vissza ismét Egerbe, ekkor fedezte fel magának először a város Líceumon túli báját. Barátai arra biztatták, hogy telepedjen le itt, és Gárdonyit nem kellett sokáig győzködni. 

Egy évvel később 750 forintért parasztházat vásárolt a Hóhér-domb lankáit átszelő Takács utcában (a mai Gárdonyi utca 28. alatt). Elvált férfiként, édesanyjával és két idősebb fiával költözött be a háromszobás lakásba: az övé a várra néző helyiség lett, a családját a hátsó szobában szállásolta el, magánkönyvtára pedig az előszobában kapott helyet. Hamar rájöttek, hogy a kis parasztház nem elég nagy egy nyugalomra vágyó írónak és egymás hegyén-hátán összezsúfolódó rokonainak, ezért Gárdonyi amint tehette, megvette a szomszédos telket, és házat építtetett rá. 

Végre kiköltözhetett a forgalmas utcafrontra néző szobából, és könyvei is elfoglalhatták az őket megillető helyüket új dolgozószobája szekrényeiben. Ahhoz azonban elég ideig szemlélhette az egri várat, hogy szöget üssön a fejében egy új regény ötlete: az Egri csillagoké. A könyvet a várfaltól, a török elleni csata helyszínétől két utcára írta meg.  

Jókai Mór sem bánta meg, hogy hallgatott a sógorára, amikor a férfi rábeszélte, hogy vásároljon telket Balatonfüreden, a Kerek-templom mögött. Az író rajongott a Balaton-parti városért, huszonöt éven keresztül minden nyarat itt töltött. A telekre egy hatszobás villát építtetett, ahová azonnal beköltözött feleségével, Laborfalvi Rózával, és csak ősszel utaztak vissza a fővárosba. 

Míg Róza a háztartás ügyes-bajos dolgaival foglalkozott, Jókai az előkertbe ültetett rózsáit vagy az épület mögötti gyümölcsfákat gondozta, esetleg dolgozószobájába vonulva valamelyik bestsellerén dolgozott. A villa falai között született Az arany ember is, nem véletlen, hogy a főhős, Tímár Mihály is balatonfüredi.