A vakmerőség, erő, bátorság vagy akár a kegyetlenség olyan emberi tulajdonság, amely nem ismeri a nemek közötti határokat. Persze a nők nagyon sokáig nem kaptak az uralkodáshoz teret és eszközt, ezért a saját helyükön és eszközeikkel kellett érvényt szerezniük akaratuknak. Ha kellett befolyással, manipulációval, ha viszont úgy hozta a sors, akkor bizony karddal és nyers erőszakkal.
Itt van néhány ékes példa a történelemből.
Boudica (i. sz. 60. körül) – A kelták harcos királynője
Miközben a Római Birodalom kiterjesztette határait a Brit-szigetek területére, az ott élő kelta törzsekkel nem bánt kesztyűs kézzel. Keményen megadóztatta és kihasználta, rabszolgaként kezelte őket. Mikor az incenusok királynőjének, Boudicának férje meghalt, a rómaiak megfosztották a nemes asszonyt vagyonától, rangjától, nyilvánosan megkorbácsolták, és azt is végig kellett néznie, hogy fiatal lányait megbecstelenítik és megkínozzák a katonák.
Ennél talán nem is kellett több indok a királynőnek, hogy összefogja az egyébként is elégedetlen kelta törzseket, és amíg erejéből telt, véres bosszúhadjáratot indított a sziget római kézen lévő városai ellen: porig égette még Londiniumot, a mai London elődjét is, és szétvert egy római légiót is.
Haragos offenzivája során több tízezer embert öltek meg csapatai.
Khutulun (1260-1306) – A holdfény hatalma
Khutulun, Dzsingisz kán ükunokája csak a mongol törvények miatt nem lehetett egy világbirodalom ura. Khutulun ugyanis egy hölgy volt, és a mongol uralkodási szabályok kizárták egy nő uralkodását.
Pedig a hercegnőt képességei magasan 16 fiútestvére fölé emelték, olyannyira, hogy apja, Kaidu kán őt tartotta méltó utódjának.
Marco Polo beszámolója szerint a hercegnő követte édesapját a csatákba, és rendelkezett minden olyan tulajdonsággal, amit egy nemes harcosnak tudnia kellett: lovaglás, íjászat, birkózás, de tudott kardot köszörülni, jakot fejni, és legalább olyan jóízűen ivott vért, mint férfitársai. Általában az erőszak különféle fortélyaiban és megnyilvánulásaiban olyan jártas volt, mint bátyjai. Apja az öröklési viszonyok miatt, ha utódul nem is, de csapatai tábornokának kinevezte.
Kanizsai Dorottya (1490 – 1532) A szeretet adta bátorság
Kanizsai Dorottya nevét ma egy gimnázium és más intézmények is őrzik, teljes joggal. A korban sok lány köszönhette előkelő neveltetését, házasságát, sorsának jobbra fordulását Kanizsai Dorottyának, aki vagyonából templomokat és kápolnákat is építtetett, továbbá élelemmel, ruhákkal segítette a rászorulókat. Előbb Geréb Péter, majd Perényi Imre nádor felesége volt.
A szerény és visszahúzódó asszony a nádort elkísérte útjaira, így sokat megtudott az ország állapotáról, politikai viszonyairól.
II. Lajos kifejezetten jó véleménnyel volt a nemes asszonyról, aki még a királyi udvarba is bejáratos volt, sőt, a tanácskozásokon is részt vehetett. A vesztes mohácsi csata után az ország káoszba fordult, pánik uralkodott el a déli végeken, mindenki menekülőre fogta, aki tehette. Ebben a zűrzavarban Kanizsai Dorottya jobbágyai élén nem a menekülést választotta, hanem nevelt fiát, Perényi Ferenc váradi püspököt igyekezett megtalálni, aki részt vett, és mint később kiderült, meg is halt a csatában. Ennek ellenére a nemes asszony segédkezett a hősi halottak eltemetésében, ami egy védtelen nőtől igen nagy bátorság volt, főleg amikor a török csapatok az ország északi régióiba is eljutottak portyázni a csata után.
Yaa Asantewaa (1840-1921) – A férfiakat megszégyenítő szabadságharcos
Az asanti nemzetség kiérdemelné a Nyugat-Afrika bátra címet is, amiért szembeszállt a brit expedíciós hadsereggel, amelyik a kor egyik legerősebb haderejének számított. A nyugat-afrikai Aranypart brit kormányzója az asantik szent tárgya, az Arany Trón beszolgáltatását követelte, amit az asantik kormányzata visszautasított. Erre a britek erőszakkal eltávolították I. Prempeth királyt, és száműzték. Az események hatására az összeroppant és teljes megadásra készülő asanti kormányzat ülésén Yaa Asantewaa, a szépséges anyakirálynő vette át a szót, aki a britektől rettegő honatyáknak a következő beszédet intézte:
(...)Azt kell, hogy mondjam, hogyha ti, Asante férfiai nem mentek előre, akkor mi fogunk. Nőtársaimat szólítom. Harcolni fogunk a fehérek ellen. Harcolni fogunk, amíg az utolsó közöttünk el nem esik a csatatéren.
Ezzel a felhívással egy több hónapon át tartó szabadságharc vette kezdetét, ami végül az asantik vereségével, és királynéjuk száműzetésével végződött. Néhány évtizeddel később azonban a nép elnyerte függetlenségét, Yaa Asantewa pedig az ország hősévé vált.
Hangaku Gozen (13.század) - Gyönyörű és rettenthetetlen
Hangaku asszony családjának hatalma a Genpei-háború elvesztése miatt került mélypontra, a mesés szépségű asszony előbb azonban rettenthetetlen harcosként vált híressé. A Tosszakajama-erőd védelménél 3 ezer katonát írányított 10 ezer támadóval szemben. Az erőd egyik tornyának tetején állva a hozzá közelítő ellenséges katonákat rendre mellkason és fejbe lőtte nyilaival. Az ostrom során őt is egy nyílvessző találta el, ezt követően fogságba esett. Szépsége és hadvezéri képességei annyira elbűvölték az ellenfelet, hogy a Gendzsi-klán egyik tagja, Asari Yoshito, a Shogun engedélyével feleségül vette, így a harcosnő elkerülte a rituális öngyilkosságot.
Érdekel, hogyan kellett bizonyítania egy kérőnek, hogy érdemes a mongol hercegnő kezére? Olvasd el következő cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés