Az addig ismeretlen nevű, apró falut 45 éve kis híján a levegőbe repítette egy gázkitörés.
45 évvel ezelőtt, január 25-én tompa robbanás rázta meg a Bács-Kiskun vármegyei Zsanát. A jelentéktelennek tűnő földmozgás hetekig tartó veszélyhelyzetet okozott.

Ilyen Magyarország gázkészlete felett élni
A kiskunhalasi járás egyik apró falujának, Zsanának a neve keveseknek lehet ismerős. Az alig 700 fős település azonban mérete ellenére igencsak fontos, ugyanis alatta helyezkedik el hazánk egyik legnagyobb méretű földgáztározója.
Zsana már az ókorban is a lakott helyek között szerepelt. A középkor idején a Hunyadiak kezében lévő, az okiratokban még Zana néven szereplő falut a törökök 1566-ban pusztították el. A falu lakóinak élete meglehetősen eseménytelenül haladt évszázadokon át, a vármegyehatár melletti település legizgalmasabb eseménye a katolikus templom 1948-as alapkőletétele, majd 4 évvel későbbi felszentelése volt. Egészen 1979-ig.

Velemér középkori templomában misztikus fényjátéknak lehetnek tanúi a látogatók – különösen bizonyos napokon.
Tovább olvasom1979. január 25-én éjszaka negyed kettő és fél kettő között a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana Észak-2 olajkútjába fúrás közben körülbelül 1800 méteres mélységben betört a gáz. Bár a csapot a munkások azonnal elzárták, a földgáz mintegy 200 bar nyomással tört a felszín felé, majd a szabadba áramlott, és a súrlódástól meggyulladt.
A gáz két vízszintes, ellentétes irányú, 50-60 méter hosszú lánggal égett.
A mentést rögtön megkezdték. A megrogyott fúrótornyot ledöntötték, és lánctalpas járművek segítségével elvontatták. Ezt követően eltávolították a további munkát akadályozó tárgyakat, bódékat, tartályokat, szivattyúkat. A közelben kutakat fúrtak, kialakítottak két hatalmas víztározót is, és egy közeli tó vizét is elvezették a helyszínre, közvetlen vízvezetéket építve ki az oltáshoz szükséges víz biztosításához.
Hetekig küzdöttek a lángokkal
Nem ez volt az első gázkitörés hazánk története során. 1968-ban Algyőn már történt hasonló. Akkor csaknem egy hónap megfeszített munka után sikerült csak megfékezni a lángokat. Az ott szerzett tapasztalat most jól jött, azonban itt is hetekbe telt, mire helyreállt a biztonság.

Mi kellett ahhoz, hogy valaki túlélje a pompeji katasztrófát, az emberi történelem legrosszabb évét vagy a bubópestist?
Tovább olvasomZsanán embertelen volt a forróság a január végi napokban. A tűz közelében dolgozók még védőruhában és vízfüggönyben is csak néhány percig tudták a munkájukat végezni. Már ahhoz is 5 nap kellett, hogy egyáltalán hozzá tudjanak férni a csövekre rászerelt kitörésgátlóra. Azt egy 150 milliméteres önjáró löveggel lőtték le. Emiatt az egyik tűzoszlop immár függőlegesen lövellt felfelé.
Február 1-jén tudták megkezdeni a tűz eloltását. A kút megmaradt részét vízsugarakkal hűtötték. Február 2-án részsikert értek el, mintegy 18 percre sikerült eloltani a lángoló gázt, ami aztán újra berobbant.
Február 4-én megtörtént az áttörés: sikerült leválasztani a csőszerkezetről azt a részt, ami az oldalirányú lángsugarat okozta. A következő teendő az alsó kitörésgátló leszerelése volt. Ezt eleinte kisebb robbantásokkal próbálták elérni, amitől azonban a gáz újra belobbant. Február 10-én végül sikerrel jártak, ekkor sikerült az oldalsó, majd február 11-én a függőleges lángoszlopot is eloltaniuk a katasztrófavédelem szakembereinek.
Sziszifuszi harc az elemekkel
Február 12-én egy daruval a helyére emelték az új kitörésgátlót, azonban szivárgást észleltek. Ismét le kellett szerelni a biztosítóegységet. Napokig próbálkoztak a pontos illesztéssel, mire szivárgásmentes állapotot sikerült elérniük. Február 15-én, közel három hét megfeszített, emberfeletti munka és összefogás eredményeképp ismét biztonságban lehettek a környék lakói.
A munkálatokban több mint 800-an vettek részt, azonban legtöbbjük nem kapta meg a kellő elismerést. Mindössze ketten részesültek a Munka Érdemrend arany fokozatában és a Vörös Csillag Érdemrendben, ketten pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést vehették át. A mentésben és a munkálatokban részt vett katonai állományú személyek közül többet soron kívül előléptettek.
Öt év kellett még ahhoz, hogy 1980-ra kitermelhetővé váljon a Zsana Észak-2 gázkút. A kitörésben alkalmazott eszközök egy része a zalaegerszegi Olajipari Múzeumba került mementóként hazánk egyik legnagyobb gázkitörésére.
Ha szívesen olvasnál arról, hogy Magyarországon hol számíthatunk földrengésre, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkünket.

Vajon hol számíthatunk még Magyarországon földrengésekre, és azok milyen erősségűek lehetnek? Geológusal jártunk utána.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés