Majdnem az égbe repült egy magyar falu a gázkitörés miatt – 45 éve történt a tragédia

GettyImages-1218970846

Internet és breaking news hiányában valószínűleg kevesen ismerik, és még kevesebben emlékeznek Magyarország egyik legnagyobb katasztrófájára.

Az addig ismeretlen nevű, apró falut 45 éve kis híján a levegőbe repítette egy gázkitörés. 

45 évvel ezelőtt, január 25-én tompa robbanás rázta meg a Bács-Kiskun vármegyei Zsanát. A jelentéktelennek tűnő földmozgás hetekig tartó veszélyhelyzetet okozott.

A televízió is forgatott a zsanai gázrobbanás helyszínén
A televízió is forgatott a zsanai gázrobbanás helyszínénFortepan / Rádió és Televízió Újság

Ilyen Magyarország gázkészlete felett élni

A kiskunhalasi járás egyik apró falujának, Zsanának a neve keveseknek lehet ismerős. Az alig 700 fős település azonban mérete ellenére igencsak fontos, ugyanis alatta helyezkedik el hazánk egyik legnagyobb méretű földgáztározója.

Zsana már az ókorban is a lakott helyek között szerepelt. A középkor idején a Hunyadiak kezében lévő, az okiratokban még Zana néven szereplő falut a törökök 1566-ban pusztították el. A falu lakóinak élete meglehetősen eseménytelenül haladt évszázadokon át, a vármegyehatár melletti település legizgalmasabb eseménye a katolikus templom 1948-as alapkőletétele, majd 4 évvel későbbi felszentelése volt. Egészen 1979-ig.

1979. január 25-én éjszaka negyed kettő és fél kettő között a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana Észak-2 olajkútjába fúrás közben körülbelül 1800 méteres mélységben betört a gáz. Bár a csapot a munkások azonnal elzárták, a földgáz mintegy 200 bar nyomással tört a felszín felé, majd a szabadba áramlott, és a súrlódástól meggyulladt.

A gáz két vízszintes, ellentétes irányú, 50-60 méter hosszú lánggal égett.

A mentést rögtön megkezdték. A megrogyott fúrótornyot ledöntötték, és lánctalpas járművek segítségével elvontatták. Ezt követően eltávolították a további munkát akadályozó tárgyakat, bódékat, tartályokat, szivattyúkat. A közelben kutakat fúrtak, kialakítottak két hatalmas víztározót is, és egy közeli tó vizét is elvezették a helyszínre, közvetlen vízvezetéket építve ki az oltáshoz szükséges víz biztosításához.

Hetekig küzdöttek a lángokkal

Nem ez volt az első gázkitörés hazánk története során. 1968-ban Algyőn már történt hasonló. Akkor csaknem egy hónap megfeszített munka után sikerült csak megfékezni a lángokat. Az ott szerzett tapasztalat most jól jött, azonban itt is hetekbe telt, mire helyreállt a biztonság. 

Zsanán embertelen volt a forróság a január végi napokban. A tűz közelében dolgozók még védőruhában és vízfüggönyben is csak néhány percig tudták a munkájukat végezni. Már ahhoz is 5 nap kellett, hogy egyáltalán hozzá tudjanak férni a csövekre rászerelt kitörésgátlóra. Azt egy 150 milliméteres önjáró löveggel lőtték le. Emiatt az egyik tűzoszlop immár függőlegesen lövellt felfelé. 

Február 1-jén tudták megkezdeni a tűz eloltását. A kút megmaradt részét vízsugarakkal hűtötték. Február 2-án részsikert értek el, mintegy 18 percre sikerült eloltani a lángoló gázt, ami aztán újra berobbant. 

Február 4-én megtörtént az áttörés: sikerült leválasztani a csőszerkezetről azt a részt, ami az oldalirányú lángsugarat okozta. A következő teendő az alsó kitörésgátló leszerelése volt. Ezt eleinte kisebb robbantásokkal próbálták elérni, amitől azonban a gáz újra belobbant. Február 10-én végül sikerrel jártak, ekkor sikerült az oldalsó, majd február 11-én a függőleges lángoszlopot is eloltaniuk a katasztrófavédelem szakembereinek. 

Sziszifuszi harc az elemekkel

Február 12-én egy daruval a helyére emelték az új kitörésgátlót, azonban szivárgást észleltek. Ismét le kellett szerelni a biztosítóegységet. Napokig próbálkoztak a pontos illesztéssel, mire szivárgásmentes állapotot sikerült elérniük. Február 15-én, közel három hét megfeszített, emberfeletti munka és összefogás eredményeképp ismét biztonságban lehettek a környék lakói.

A munkálatokban több mint 800-an vettek részt, azonban legtöbbjük nem kapta meg a kellő elismerést. Mindössze ketten részesültek a Munka Érdemrend arany fokozatában és a Vörös Csillag Érdemrendben, ketten pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést vehették át. A mentésben és a munkálatokban részt vett katonai állományú személyek közül többet soron kívül előléptettek.

Öt év kellett még ahhoz, hogy 1980-ra kitermelhetővé váljon a Zsana Észak-2 gázkút. A kitörésben alkalmazott eszközök egy része a zalaegerszegi Olajipari Múzeumba került mementóként hazánk egyik legnagyobb gázkitörésére.

Ha szívesen olvasnál arról, hogy Magyarországon hol számíthatunk földrengésre, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkünket.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek