feltaláló élet

Mary Beatrice Davidson Kenner nem az a feltaláló, akinek sokan ismernék a nevét, holott számos, ma is használatban lévő találmánya volt. Mint a zseniknek általában, korántsem volt könnyű az élete, holott emberek életét változtatta és változtatja meg a mai napig.

Ki volt Mary Beatrice Davidson Kenner?

Az 1912-ben született Mary Észak-Karolinában látta meg a napvilágot. A feltalálásra és gondolkodásra való hajlam az ereiben csörgedezett. Édesapja egy bőröndben is elférő ruhapréselőt szabadalmaztatott, anyai nagyapja pedig a kerekes hordágyat találta fel.

A kis Mary már gyerekként rendkívül kreatív volt, és a problémákat is ekképp igyekezett megoldani. Hatévesen a cigarettás dobozra erősített hordozható hamutartón dolgozott, és az esernyő végére helyezett szivacs segítségével az esernyőszárítás problémáját is próbálta megoldani. Tizenkét éves volt, amikor Washingtonba költöztek, így a kislány gyakorta bejárhatott az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának székhelyére, ahol

az épület folyosóit járva ellenőrizte, hogy feltalálták-e már valamelyik ötletét, és örömmel konstatálta, hogy még egyiket sem.

Érettségi után egyetemre ment, ám anyagi gondok miatt nem tudta befejezni tanulmányait. A második világháború után virágkötő lett, szabadidejében továbbra is különböző tárgyak feltalálásán dolgozott. 1951-ben férjhez ment, majd öt gyermeknek adott életet, egy hatodikat pedig örökbe fogadott férjével.

A feltaláló élete a vécépapírtartón túl

Kennernek bár ott volt a családja, megállíthatatlanul pattantak ki a fejéből az újabbnál újabb ötletek. 1957-ben az úgynevezett egészségügyi övet szabadalmaztatta, ami az akkori, ragasztás nélküli egészségügyi betétek rögzítésére volt alkalmas.

Ez forradalmi volt, hiszen akkoriban általában valamilyen anyagot használtak a nők, mert bár már létezett az eldobható betét, meglehetősen nehezen lehetett hozzáférni. Az övvel viszont az anyag rögzíthetővé vált, így megelőzte az előtte gyakorta előforduló szivárgást.
Mivel az övek gumiból készültek, bár voltak méretek, valójában szinte bármilyen testalkattal használhatóak voltak. Sajnálatos módon azonban ez a találmánya sokáig porosodott a fiókban, merthogy nem engedhette meg magának a szabadalmazást, és sokáig tapasztalta úgy, hogy próbálkozásait az esetleges gyártók afroamerikai volta miatt utasították el.
Többször előfordult, hogy bejegyezték volna egy-egy találmányát, ám amint kiderült a bőrszíne, a támogató szervezetek bizonyos indokokkal kihátráltak az üzletből. Egy idő után a szabadalom lejárt, így az ötlete soha nem valósulhatott meg szélesebb körben.

Mindennek ellenére Kenner nem hagyta abba, és további új találmányokkal jelentkezett.

Járókeretet készített beteg nővérének

A hetvenes években a nővérénél szklerózis multiplexet diagnosztizáltak. Mivel állapota romlott, cselekedni kellett, Kenner pedig létrehozta a járókeretet, amihez tálcát és zsebet is lehetett csatlakoztatni. 1980-ban egy olyan vécépapírtartót hozott létre, amit ma is ismerünk, és melynek elsődleges lényege az volt, hogy ne kelljen keresgélni a vécépapír végét. Egy olyan hátmosót is létrehozott, amit a zuhanyzó falára lehetett szerelni, és amihez hozzá kellett dörgölőzni.

A 2006-ban elhunyt Mary Beatrice Davidson Kenner a legtöbb szabadalmat birtokló afroamerikai nő volt Amerikában. Zsenialitásával nem csak a betegápolásban alkotott maradandót, hiszen a nők is sokat köszönhetnek neki. Bár élete során sok támadással és mellőzéssel nézett szembe bőrszíne miatt

nem hagyta, hogy megtörjék a lelkesedését és a kreativitását.

Bár munkásságát egy díjjal sem jutalmazták, és ekképp nem gazdagodott meg az ötletei által, találmányai a mai napig mindennaposak a háztartásokban, mely által emberek életét változtatta meg.

A menstruálás nemcsak Mary idejében okozott gondokat, a pénztárcának, hanem most is.