Hamis menyasszony miatt orrolt meg Egyiptomra a perzsa király
A Kr. e. 6. században uralkodott II. Kambüszész az édesapja, II. Kürosz ötletét valósította meg, amikor Kr. e. 525-ben Egyiptom elfoglalására indult, a merész tervre azonban Hérodotosz szerint elsősorban személyes sérelem vezérelte. A perzsa uralkodó feleségül kérte II. Jahmesz fáraó lányát, az egyiptomi uralkodó azonban ellenezte a házasságot − nem akarta, hogy gyermeke egy idegen király ágyasává legyen, ami ellenkezett az egyiptomi hagyományokkal −, ezért egy másik lányt küldött helyette. A hamis menyasszony azonban szintén sértve érezte magát, és elárulta a titkát Kambüszésznek, aki annyira feldühödött, hogy hadseregével felkerekedett a Nílus menti birodalom meghódítására.
Mire a perzsa király megszervezte a csapatait, Jahmesz fáraó elhunyt, helyette fia és örököse, III. Pszammetik nézett szembe a fenyegetéssel. Kambüszész több helyről is segítséget kapott: a ciprusiak és Számosz szigetének uralkodója, Polükratész is csatlakozott a perzsákhoz, Phánész, az egyiptomi hadsereg egyik görög vezére pedig árulást követett el, és fontos taktikai információkkal látta el az ellenséget. Az arabok segítettek a perzsa seregnek a sivatagos Sínai-félszigeten való átkelésben, és vízzel látták el őket.
A fiatal, tapasztalatlan Pszammetik fáraó a Nílus deltájának keleti, mocsaras részében található város, Pelusium mellett ütötte fel táborát; a város határerődítményként szolgált, a tengerről és Szíria felől érkező támadásoktól volt hivatott megvédeni Egyiptomot. Korábban az asszírok ugyanitt kikaptak az egyiptomiaktól, mert − legalábbis a legenda szerint − egy mezei egérraj megrágta az íjaikat, tegezeiket, pajzsaikat, ezért a fáraó egy újabb sikerben reménykedett. Egyvalamivel azonban nem számolt az egyiptomi uralkodó: nem tudta, hogy perzsa ellenfele zseniális stratéga, és különösen hajlamos az elmés cselekre.
Nem mert a macskákra támadni az egyiptomi sereg
Kambüszész különös, ugyanakkor hihetetlenül zseniális taktikát eszelt ki: amikor megtudta, hogy Egyiptomban a macskákat vallásos kultusz övezi, tömegestül „sorozta be” seregébe a négylábúakat. Az óegyiptomi kultúrában a macskát Básztet istennő állataként tisztelték, aki hitviláguk szerint az otthon, a szerelem, a tánc, a termékenység, az öröm, a nők és a titkok istennője volt, de a fáraó védelmezőjeként is funkcionált (ez a védelmi szerep valószínűleg annak köszönhetően alakult ki, hogy a macskák nagyon hasznos funkciót láttak el Egyiptomban, elpusztították a gabonaraktárakra leselkedő rágcsálókat). Az egyiptomiak számára egy macska megölése hihetetlen mértékű bűnt jelentett, az elpusztult macskákat pedig gyakran az emberekhez hasonlóan mumifikálták és temették el.
A perzsa uralkodó nem volt rest a saját hasznára fordítani ezt a kultuszt: a katonák pajzsaikra macskákat festettek, sőt, valódi macskákat kötöztek, az állatokat magukkal vitték a csatatérre, és lelkesen lóbálták maguk előtt. Az egyiptomiak nem merték kilőni nyílvesszőjüket, nehogy macskákat vagy a szent állat képmását találják el, inkább megfutamodtak, sokan bemenekültek Pelusium várába. Kambüszész erre megparancsolta katonáinak, kezdjenek el macskákat bedobálni az erődítménybe. Az egyiptomiak erre végképp összezavarodtak, kirohantak a várból, kint azonban már várták őket a perzsák, akik eszméletlen mértékű vérengzést rendeztek.
Balszerencse-sorozat sújtotta a diadalmas uralkodót
Kambüszész trükkös lángelméjének köszönhetően hatalmas diadalt aratott Pelusiumnál, majd seregével elindult Memphisz városa felé, melyet Pszammetik már korábban megerősíttetett, és a vereség után ő maga is oda menekült. Memphiszt hosszú ostrom során sikerült elfoglalniuk a perzsáknak, akik a fáraót és a családját is foglyul ejtették: Kambüszész láncra fogta és állatként mutogatta, majd kivégeztette Pszammetik fiát, a lányát pedig rabszolgának adta el, és arra kényszerítette, hogy lovaknak hordjon vizet a Nílusból. A hódítók ellen lázadás tört ki, melyet a király alaposan megtorolt, a történetírók szerint a mindössze hat hónapig uralkodott Pszammetik is ekkor halt meg (állítólag büntetésből egy bika vérét kellett meginnia, amit nem élt túl, de ez valószínűleg csupán legenda).
Kambüszész mégsem élvezhette sokáig a diadala gyümölcsét: Egyiptom elfoglalása után Etiópia ellen indult, azonban katasztrófák sorozata hiúsította meg nagyravágyó terveit. A sereg élelmiszerkészlete idő előtt elfogyott, ezért kénytelen volt visszafordulni, egy másik egység a líbiai sivatagon átvonulva a homokba fulladt, a Karthágó ellen tervezett hadjáratát pedig a szövetséges föníciaiak visszakozása hiúsította meg. Kr. e. 522-ben a Perzsia által leigázott tartományokban ismét lázadás kezdődött: Kambüszész éppen ennek leverésére sietett, amikor lovára felülve elvétett egy mozdulatot, a kardjába botlott, és halálosan megsebesítette magát. Egyiptom elfoglalója, aki macskákkal kerekedett felül az ellenséges hadakon, végül Darwin-díjas módon került a másvilágra.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
