A koronavírus még mindig hatással van mindennapjainkra: továbbra is sokak fertőződnek meg, naponta többeket ragad el a betegség, egész iskolai osztályokat küldenek karanténba, sok munkahely pedig a home office, a hibrid munkavégzés és a bejárás között vacillál, hol ezt, hol azt választva. Ez a helyzet már önmagában is rengeteg bizonytalanságot, stresszt és szorongást okozhat a legtöbb ember számára.
A mentális egészséget is rombolhatja a Covid
A világ orvosai, kutatói igyekeznek lépést tartani, különböző vakcinákat fejlesztenek ki. Azonban nemcsak a testet támadja meg a vírus, hanem a mentális egészséget is. Dr. Szekeres Krisztina orvos pszichoterapeutától kiderült, a pandémia kezdete óta a világ minden pontján gyakoribbá vált a depresszió előfordulása is. Ez részben a megváltozott életkörülmények okozta bizonytalanság és létbizonytalanság következménye. Másrészt viszont a szorongásos depresszió és a Covid közötti érdekes összefüggések is szerepet játszhatnak ebben.
Kiderült ugyanis, hogy nagyobb eséllyel betegszenek meg azok, akik depresszióval küzdenek, mint akik nem, mivel feltételezhetően az ő immunrendszerüket eleve legyengíti a depresszió betegség. Továbbá, a koronavíruson átesettek 23-26 százaléka válik depresszióssá a gyógyulásukat követő egy éven belül, illetve 30 százalékuknál jelentkeznek a mentális poszt-Covid-szindróma tünetei. A nőkre nagyobb veszélyt jelent a Covid utáni szorongásos depresszió, ugyanis kétszer annyi nőnél alakul ki, mint férfinál.
A Covid okozta depresszió tünetei
Dr. Szekeres arról is beszámol, milyen tünetei lehetnek a betegség okozta szorongásos depressziónak. A leggyakrabban előforduló tünete:
a tartós fáradtság,
- a motiváció hiánya
- és az alvászavar
- a három hónapon túl jelentkező ingerlékenység, megváltozott viselkedés és érzékcsalódások tapasztalása
Érdemes ilyen esetekben szakemberhez fordulni, csakúgy, mint az alacsony stressztűrő képesség, a nem múló szorongás, és a traumatikus élménybetörések tapasztalásakor.
Dr. Szekeres hangsúlyozza, hogy a depresszió egy betegség, amely nem az egyén gyengeségéről vagy erősségéről tesz tanúbizonyságot. Ugyan még nem ismert a depressziót kiváltó ok vagy okok pontos mivolta, de az mára már világossá vált, hogy a szerotonin hormonhoz, a „boldogsághormonhoz” van köze, hiszen a depresszió kezelésére kifejlesztett gyógyszerek a szerotoninrendszerre hatnak. Szerencsére a depresszió kezelhető pszichoterápiával, vagy ezzel összekötött gyógyszeres kezeléssel. Dr. Szekeres érzékletes példával él: ahogyan a cukorbetegek sem tudnak pusztán akaraterővel meggyógyulni, úgy a depresszió betegséggel küzdők sem tudnak segítség nélkül, csupán az akaraterejükre támaszkodva meggyógyulni.
Hová fordulj segítségért, ha úgy érzed, te is Covid utáni szorongásos depresszióval küzdesz?
Amennyiben te is úgy érzed, Covid utáni depressziótól szenvedsz, mindenképp érdemes szakmai segítséget kérned egy pszichiátertől vagy egy pszichoterapeutától. Dr. Szekeres Krisztina is elindít egy poszt-covidos, 6 alkalmas autogén relaxációs technikákat alkalmazó csoportot január 17-i kezdéssel a Turbina Kiállítótérben. Olyan emberek jelentkezését várja, akiknek romlott a mentális állapota, miután átestek a Covid–19-betegségen, illetve azokét, akik ugyan nem estek át a koronavíruson, de a változások következményeképpen kibillentek a mentális egyensúlyukból.
Ha többet szeretnél megtudni a foglalkozásról, látogass el a PosztKovid Csoport Facebook-esemény-oldalára.
